Max Schmeling: Profi boxvilágbajnokból német ejtőernyős

Nyitókép: Max Schmeling ejtőernyősként egy Ju-52 hárommotoros szállítógép fedélzetén (bundesarchiv)

Amikor a német ejtőernyős csapatok 1941 májusában Kréta szigéten landoltak, az egykori német nehézsúlyú boxvilágbajnok, Max Schmeling, is velük volt. Hírügynökségek már a halálát jelentették, de egy szerencsés véletlennek köszönhetően megmenekült.

Ami először a szem elé tárult, kis világos szegély [a tengeren] – a hullámtörés. Aztán a hegyek csúcsa, majd gerince emelkedett ki a pára takarásából. – így írja le Max Schmeling 1977-ben megjelent visszaemlékezésében a Kréta feletti ejtőernyős bevetésének kezdetét. 1941. május 20-án pirkadatkor az 1930-1932-es évek nehézsúlyú boxvilágbajnoka egy Junkers Ju-52 ajtajában állt és az alatta elterülő tájat szemlélte. Amit látott, a német légiszállítású csapatok már kiugrott katonáinak számtalan ernyője és a brit, valamint a görög ellenfél légelhárításának torkolattüzei – majd rá került a sor, ugrás 150 méter mélybe.

Ez volt Németország 35 éves sportikonjának […] egyetlen harci bevetése. A német ejtőernyősök vesztesége magas volt: az első nap végére az eredetileg ledobott 10 000 ernyősből mindössze 6000 maradt harcképes.

   

Schmeling-nek azonban szerencséje volt a szerencsétlenségben. Egy szőlőhegyen landolt, de […] a sziklás földnek érve a térdén és a gerincén is megsérült. […] Számára így a krétai bevetés még azelőtt véget ért, hogy elkezdődött volna. Egy brit hadifogoly társaságában egy tábori kötözőhelyre vonszolta magát, ahol sebeit ellátták, de mivel dizentéria – vérhas – tüneteit produkálta, elkülönítették.

Közben kiszirvárgott a hír, hogy Schmeling tábori kórházban fekszik. Hamarosan már életveszélyes sebesülésről szóltak a hírek, majd 1941. május 28-án a Reuters hírügynökség az egykori boxvilágbajnok halálhírét jelentette.

A hír Joseph Goebbels propagandaminiszter fülébe is eljutott, aki a következőket jegyezte fel a naplójába:

„Az Unipress jelenti, hogy Schmeling-et agyonlőtték, amikor a fogságból szabadulva próbált menekülni. Még nem erősítették meg a hírt. Nagyon kár lenne ezért a tisztességes, rendes fiúért.”

A United Press hírügynökség sürgönye természetesen Schmeling hitvesét, Anny Ondra színésznőt is elérte.

A rákövetkező napon lenyugodtak a kedélyek […]: „Schmeling mégis életben van, egy athéni katonai kórházban ápolják. Anny Ondra-t telefonon fogom értesíteni – végtelenül boldog lesz. Ennyi gyötrelem után…” – írta Goebbels.

Miután Schmeling legyőzte a fertőzést, hadi szolgálatra alkalmatlannak minősítették. Megkapta a Vaskereszt másodosztályát [II. Klasse] és a háború további szakaszában többnyire őrszolgálatot látott el. A rendszer nem merte bevállalni újra a kockázatot, hogy egy világhírű ökölharcos netalántán elessen, így Schmeling átvészelte a második világháborút.

Az 1905-ös születésű sportoló 16 évesen kezdett boxolni, profi ökölvívóként 1924-ben szállt először ringbe. 1927-ben már európabajnok, majd 1930. június 30-án […] megnyerte a megüresedett nehézsúlyú világbajnoki címet Jack Sharkey ellen. […] 1931-ben megvédi világbajnoki címét, 1932-ben azonban alulmarad Jack Sharkey-vel szemben.

Élete legfontosabb mérkőzése, 1936. június 19-én New-York-ban Joe Louis ellen nem egy címért folyt. Schmeling az utolsó körben k.o.-val győzött, de az 1938-as visszavágón, amikor viszont a világbajnokság volt a tét, Louis már az első körben kiütötte a németet. Röviddel később Schmeling boxkarrierje véget ért.

1945 után üzletemberként próbált szerencsét. Több sikertelen kísérlet után a Coca-Cola német telephelyének vezetőjeként jómódban élt. […] 2005-ben halt meg százéves korában.

Kopf des Tages: Wie der Fallschirmjäger den Absprung über Kreta 1941 überlebte

Fordította: Orbán Gábor, MA