Privát Szoba – 26. adás

Nyitókép: Privát Szoba Fb-oldala

A héten újra sor került a Privát Szoba közéleti beszélgetős talkshow e heti leforgatására, méghozzá 2020.11.26-án, amely az eddigi adások számát figyelembe véve a 26. volt a sorban. A sugárzás ez úttal egy másik helyszínről zajlott, az Espresso Clubból.

A műsor összesen 2 téma köré épült fel: 21. század kihívásai, belső és külső migráció. A beszélgetésben résztvevők közül két régi arc bukkant fel (Samu István-műsorvezető, Szalonnás Alexander-szoftverfejlesztő), és két újonc (Lancz Bózsing Katalin – jogász, Horváth Árpád – Gúta város polgármestere).

Az első téma elején a résztvevők a nézőknek részletesebb ismertetést adtak azon település jelenlegi állapotáról, ahonnét érkeztek és ahol valamilyen formában közéleti tevékenységet fejtenek ki önkormányzati képviselőként vagy pedig polgármesterként. A 21. század kihívásaiként a jelenlévők a hulladékgazdálkodás kérdését, a nemzeti összetétel változásának jelenségét, a kanalizációs problémákat ejtettek pár szót. Egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a felvidéki magyarságot érintő igények régióként más és más, és az elmaradottság folyamatosan tetten érhető nyugattól keleti irányba haladva.

   

A második témánál Szalonnás felhívta a figyelmet arra, hogy egyre többen a szlovák közösség tagjai közül a magyar településekbe beköltözöttek között sok a szlovák, akiknek a jelenléte akarva-akaratlanul is kihat a magyar közösség mindennapjaira, ezen kívül probléma, hogy az újonnan betelepültek sok esetben nem jelentkeznek be a településre, és ezért bár nő az adott település lakossága, az adók mégsem lesznek magasabbak.

Lancz Bózsing is hasonló esetet vázolt fel, amely arra vonatkozott, hogy a bejövők nem jelentik be állandó lakóhelyüket a letelependő településhez, és ez által a részesedési adóból nem annyi folyik be a község kasszájába, amely befolyhatna, és amelyből sokkal intenzívebb fejlesztésekbe lehetne belekezdeni. Szerinte minél hatékonyabb módszer kellene, amivel motiválni lehetne az újonnan érkezőket arra, hogy jelentsék be magukat, hiszen abból nekik is hasznuk származna.

Horváth néhány kisebb település példáján keresztül próbálta meg érzékeltetni, hogy a rendszerváltást követően kisebb települések esetében a különböző szolgáltatások eltűnésével fokozatosan a kisebb faluk elnéptelenednek, és fokozatosan elvesznek. Ezen kívül megkérdőjelezte az ellentétes szituáció hatékonyságát, amikor egy település idegenekkel hirtelen felduzzad. A továbbiakban a betelepülőkkel kapcsolatos egyéb előnyök és károk képezték az eszmecsere tárgyát, illetve álláspontjukat fogalmazták meg az egyes felvidéki magyarok által lakott területek élhetőbbé, lukratívabbá tételét illetően.

Aki további részletekre kíváncsi, a következő linken keresztül visszanézheti az egészet:

Varga Dávid