Salvini Budapesten: ezért nem tud megszületni a „lázadók internacionáléja”

Nyitókép: archív

Matteo Salvini korábbi olasz miniszterelnök-helyettes, a Lega elnöke nagyot álmodik: a radikális jobboldali és a konzervatív frakcióból, valamint az Európai Néppártot elhagyó Fideszből az uniós parlament második legnépesebb képviselőcsoportját hozná létre. Holnap Budapesten találkozik Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel; az „új európai identitásról” szóló tárgyalás elvezethet ugyan valamilyen együttműködéshez, de a csodafegyver beélesítéséhez aligha. Ahhoz ugyanis a Moszkvától rettegő PiS-nek oroszok által pénzelt formációkkal, a Fidesznek pedig a határon túli magyarok ügyét támadó, illetve megmaradt francia és német kapcsolatait veszélyeztető pártokkal kellene összebútoroznia.

(…)

   

Matteo Salvini olasz politikus, korábbi miniszterelnök-helyettes holnapi budapesti útjára szintén meglepetéssel készül: Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel együtt sütné meg az európai új jobboldal tortáját. A jelenleg legnépszerűbb olasz párt, a Lega elnöke politikuskollégáival Európa jövőjéről egyeztet majd. „A Covid-19 után Európa is más lesz, lehetőség nyílik egy új európai identitás újragondolására” – nyilatkozta látogatása előtt.

Kérdés, hogy az „új európai identitás” együtt jár-e új szervezeti keretekkel. Miután ugyanis a Fidesz március 18-án kilépett a Európai Néppártból (EPP), minden korábbinál hangsúlyosabban merült fel a szándék egy nagy, a jobbközéptől jobbra álló európai parlamenti frakció létrehozására. Salvini nem rejti véka alá, hogy mit szeretne: az az álma, hogy a saját a képviselőit soraiban tudó Identitás és Demokrácia (ID) egyesül a lengyel PiS által dominált Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójával. Kockás papíron számolva nincs is ennél kézenfekvőbb döntés. Logikus lenne, ha Fidesz 12 képviselője, a 75 képviselőt felvonultató ID (ahol a Legának 28 embere ül), illetve a 62 fős ECR (benne a PiS 27 politikusával) egyesítené erőit.

A 705 fős Európai Parlamentben a 175 fős néppárti frakció után az új radikális jobboldali csoport lenne a második legnagyobb, s ez a fényesen csillogó ezüstérem mellett kézzelfogható előnyöket jelent.

A képviselőcsoportok méretükkel arányosan kapnak bizottsági és egyéb pozíciókat, felszólalási időt és pénzt – minél nagyobb tehát egy szövetség, annál nagyobb az esélye az uniós jogalkotás befolyásolására. Az erők összeadása elméletben pofonegyszerű, a valóság egy kicsit bonyolultabb. Nem véletlen, hogy Salvini úgy fogalmazott: a budapesti találkozón nem jön létre új pártcsoport. Ha könnyed ujjmozdulat lenne megalkotni a „lázadók internacionáléját”, alighanem már a 2019-es választások után sor került volna rá: Orbán ugyanis nem ragaszkodott volna az Európai Néppárthoz még két évig azután, hogy a Fidesz tagsági jogait felfüggesztették a pártcsaládban.

(…)

Az ID és az ECR összeolvadásával, a Fidesz (esetleg a szlovének) csatlakozásával létrejövő nagy csoport útjában számos akadály áll. (…)

Az ECR-ben ülnek az alapvető magyar nemzeti érdekekkel összeegyeztethetetlen nézeteket képviselő szereplők is.

A spanyol Vox például a leghangosabb ellenzője volt az európai őshonos kisebbségek, így határon túli magyarok kulturális és anyanyelvi jogainak kiterjesztését javasló Minority Safe Pack Initiative-nek. (A spanyol nacionalisták a katalán probléma miatt elleneznek mereven mindenféle kisebbségi jogkiterjesztést.) Említhetjük a szintén az ECR-ben politizáló szlovák SaS-t is. A párt által delegált külügyminiszter, Ivan Korčok március elején élesen bírálta magyar kollégáját; az 1989 előtti kommunista retorikát idézve a „szlovák belügyekbe való beavatkozásnak” minősítette, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter egyik szlovákiai látogatásán az északi szomszédunknál még mindig büntetett kettős állampolgárság ügyében egyeztetett felvidéki magyar politikusokkal.

A Minority Safe Pack ellen szavazott a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (Rassemblement National – RN) is. Márpedig nélküle nincs összeurópai összeborulás, hiszen a Lega után neki van a legtöbb képviselője (23) az ID frakciójában, s Salvini ragaszkodna az RN bevonásához. Le Penről azonban sem a PiS, sem Orbán Viktor nem akar hallani.

(…)

Láthattuk tehát, hogy a fenti okok miatt az ID és ECR teljes összeolvadására nincs esély. A Fidesz szempontjából ugyanakkor az ECR-be való szimpla belépésnél több kell a politikai súly növeléséhez, hiszen a magyar kormánypárt 12 képviselőjével csak másodhegedűs lehetne a lengyelek mögött. Más a helyzet azonban, ha a Fidesz-hadtest nem egyedül, hanem segédhadakkal masírozna be a konzervatív európai parlamenti frakciókba. (Így a már említett Vox és SaS befolyását is csökkentené.) Mondjuk a már említett szlovénekkel (Janez Jansa pártjának két európai parlamenti képviselője van), vagy azokkal az észak- és nyugat-európai radikális pártokkal, akiket Szijjártó Péter tavaly keresett fel. Azaz a Gert Wilders-féle holland Szabadságpárttal, a Dán Néppárttal és a Finnek Pártjával. Mindhárom párt jelenleg az Európai Parlament ID-frakciójában foglal helyet, összesen négy képviselőjük van.

Létezik persze megoldás arra is, ha a teljes radikális kirakós a személyi, politikai és ideológiai különbségek miatt csak nem akar összeállni. A Válasz Online-nak súgó, brüsszeli pártmachinációkban járatos bennfentes szerint modell lehet a brit toryk és a Néppárt egykori viszonya. Az angol konzervatívok 1992 és 2009 között az EPP frakciójának társult tagjaiként működtek; 2004-től a cseh konzervatívokkal együtt voltak e felemás pozícióban. (Ezért a hivatalos név akkoriban „Európai Néppárt – Európai Demokraták” volt.) Akár ez is lehetne járható út a Lega, illetve a Fidesz és vidéke Áfész számára. Egy ilyen megoldással úgy léphetnének szövetségre a PiS dominálta ECR-rel, hogy közben önállóságukat és manőverezési képességüket is megőrzik.

VálaszOnline.hu, Ablonczy Bálint: Salvini Budapesten: ezért nem tud megszületni a „lázadók internacionáléja”