Válasz Online: Európának fáj, Oroszország belerokkan – itt az EU-s szankciók teljes mérlege

Egyik oldal: a háború hét szankciós csomag után sem állt meg, Oroszország tavalyhoz képest másfélszer többet kaszálhat az energiahordozókon. Másik oldal: Moszkvára az 1998-as államcsődhöz mérhető recesszió vár, 30 év technológiai visszaeséssel, miközben az EU-ban idén és jövőre is marad a növekedés. És mit okoz még a háborút kísérő gazdasági hadviselés? Kinek van igaza a szankciós vitában? Ki kezdte a gázháborút?

Pontról pontra elemezzük az EU-s büntetőcsomagokat, majd Deák András (NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet) és Rácz András (Német Külpolitikai Társaság) segítségével mérleget vonunk. Bónusz: a Válasz Online ismerteti a kiszivárgott közvélemény-kutatást, amely bizonyítja, hogy érdemben nőtt a háborút ellenzők tábora az orosz hátországban.

A Ukrajnát érő orosz fegyveres agresszió és a szankciónak nevezett gazdasági-technológiai büntetőintézkedések úgy vannak jelen a közbeszédben, mintha február előtt nem is léteztek volna. Ennek oka csupán a felejtés: a keleti végeken kisebb-nagyobb intenzitással 2014 óta dúl háború, az EU az első szankciós lépéseket is ’14 júniusában vezette be. Ezek a mából nézve nem voltak túl erősek (néhány személy kitiltása, embargó a Krímből és Szevasztopolból származó termékekre stb.), de a február 24-én indult orosz inváziókor – több hosszabbítás után – érvényben voltak.

   

Az Európai Unió február óta hét (vagy hat plusz egy) szankciós csomagot fogadott el. Alább ezeket ismertetjük röviden, majd kérdés-válasz formában tisztázzuk a legfontosabb következményeket, végül szakértőink segítségével mérleget vonunk.

(…)

Mennyire eshet vissza az orosz gazdaság?

A háborús büntetőintézkedéseket ellenzők szerint „Európa tönkremegy, Oroszország gazdagodik”. Vlagyimir Putyin korábban arról beszélt, az európai államok sokkal többet veszítettek és veszítenek Moszkva megszorongatásán, mint az oroszok:

Arra a kérdésre, hogy mennyit kerestek az oroszok a magas energiaárakon, a titkosított információk miatt lehetetlen pontos választ adni. Az orosz Pénzügyminisztérium friss, nyilvános közlése alapján költségvetés olaj- és gázbevételei az első hét hónapban 7200 milliárd rubelt tettek ki. Ugyanez az érték tavaly ilyenkor (január-július) 4800 milliárd rubel volt. Vagyis a növekedés másfélszeres. A minisztérium ugyanakkor – mint az a linkelt hírből kiderül – magasabb összegre számított; a realizált bevétel 300 milliárd rubellel kevesebb.

Akár elhisszük a hivatalos számot, akár nem, a szénhidrogén-bevétel nem tudott nem nőni az elmúlt fél évben az európai gázárak nagyjából tízszeres növekménye miatt.

 

Ezzel együtt minden kimutatás szerint 2022-ben Oroszország kemény recesszióba szorul: június végén az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium a 2022-es év egészére vetítve már 7,8 százalékos GDP-visszaesést várt, ami a valóságban inkább a 10 százalékot megközelítő érték. (Végül majd nem az évet kell számolni, hanem a háború kitörése utáni 12 hónapot, hiszen a február 24-ig tartó időszak még kifejezetten jól sikerült.)

(…)

Befolyásolják-e a szankciók az orosz lakosságot?

A dezinformáció és a titkosított statisztikák miatt nagyon nehéz megmondani, mit gondol az orosz lakosság a háborúról. Egy támpont van: július közepén a Meduza hírportál kiszivárogtatta az Orosz Közvéleménykutató Központ (VCIOM) egyik nem nyilvános adatsorát: a válaszadók 30 százaléka úgy gondolja, hogy az „ukrajnai katonai tevékenységnek” „a lehető leghamarabb véget kell vetni”, 13 százalék azt mondta, hogy a kérdésre nehéz válaszolni, míg 57 százalékuk szerint a háborúnak folytatódnia kell.

A VCIOM ugyanakkor kiad teljesen publikus méréseket is. A nyilvános számsor: a válaszadók 17 százaléka úgy gondolja, hogy a ülönleges katonai művelet” „inkább nem támogatandó”, 11 százalék azt mondta, hogy a kérdésre nehéz válaszolni, míg 72 százalékuk szerint a „különleges katonai műveletnek” folytatódnia kell. Vagyis

13 százalék eltérés van a titkos és a publikus adatok között abban, hogy mennyien ellenzik a háborút. Ez jelzi, hogy bár a többség egyelőre a harcok folytatása mellett áll, van feszültség a hátországban, a nyilvánosság elé kerülő adatokat kozmetikázni kell.

Mennyire eshet vissza a magyar gazdaság?

A Bizottság Magyarországon idén 5,2 százalékos, 2023-ban 2,1 százalékos növekedést jósol. Ez persze rosszabb, mint a 2021-es 7,1, de jobb, mint a 2020-as 4,5 százalékos visszaesés.

Összevetve tehát az orosz, EU-s és magyar GDP-értékeket, látható, hogy Oroszországban gazdasági kataklizma, Európában növekedés-visszaesés várható. A háborús és a szankciós hatás az EU-országokban az elszálló élelmiszer- és energiaárakon érződik.

A szankciók miatt kevesebb és drága az olaj és a benzin?

A június 6-án kiadott hatodik EU-s szankciós csomag vonatkozik az olajkereskedelemre, megkötésekkel: a nyersolaj behozatali tilalma 2022. decembertől, az olajtermékekre vonatkozó tilalom 2023. februártól él, a csővezetékes tagállamok (Magyarország is) mentességet kapott, és Bulgária és Horvátország is átmeneti mentességet élvez. Magyarán: jön orosz olaj, de magának a krízisnek van árfelhajtó hatása. Továbbá tény, hogy sok vállalat már a háború kitörésekor úgy döntött, nem vesz át orosz olajat, ezért csökkent az Európába szállított olaj mennyisége.

(…)

Konklúziók

(…)

Válasz Online