Kínai-európai rivalizálás – CNN: Magyarország Európa kulcsfontosságú termelési központjává vált

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Matthias Schrader, File

Nem csak geopolitikai átalakulás zajlik a világban, hanem komoly gazdasági átrendeződés is. Ennek egyik területe az elektromos autózás, amelynek veszélyeiről nemrég a Körkép.sk is közölt elemzést (lásd cikkünket itt). Tény azonban, hogy az elektromos autók térnyerése nagy valószínűséggel elkerülhetetlen lesz, így az autógyárak mellett akkumulátorgyárak válhatnak a második számú kulcságazattá Európában, főleg Közép-Kelet-Európában is. Magyarország Keleti Nyitás nevű programja nem véletlenül indult, és nem véletlenül hozza meg gyümölcsét úgy, hogy akkumulátorgyárak sorát húzzák fel Magyarországon. Hogy mennyire kulcsfontosságú ágazatról van szó, azt a nyugati mainstream is pontosan tudja.

Így mikor azt halljuk, hogy egy-egy országban NGO-k és aktivisták tiltakoznak egy akkumulátorgyár építése ellen, joggal merülhet fel bennünk a gyanú, hogy egy olyan politikai és gazdasági játszmáról van szó, ami valójában az ilyen beruházások megszerzését célozza. Emlékezzünk vissza, hogy az amerikai IRA adókedvezmény-csomaggal, hogyan szívta el az Egyesült Államok az európai működőtőke egy részét, többek között a Volkswagen egyik Közép-Európába tervezett új autógyárát.

Most a CNN hírügynökség közölt egy elemző cikket arról, milyen hatalmas üzletről és milyen vérre menő gazdasági verseny zajlik a héttérben az elektromosautó-ágazat uralmáért.

   

A cikk felvezetőjében a CNN felhívja a figyelmet, hogy ezen a héten egy 5000 elektromos járművet tartalmazó szállítmány indult el Kínából Európa kikötőibe. A feladó a kínai BYD vállalat, amely a világ legnagyobb autógyártója, megelőzve a Teslát is (amelynek egyik befektetője egyébként az amerikai tőzsdespekuláns, Warren Buffet).

A hatalmas kínai teherhajó a több ezer autóval a dél-kínai Sencsen városából indul és Németországban illetve Hollandiában rakodik majd le.

A lap szerint a kínai BYD vállalat térhódításának két kulcseleme van. Az egyiket úgy hívják, hogy Mexikó, a másikat úgy, hogy Magyarország. Önmagukban egyik ország sem jelentős autópiac, de az egyik az amerikai kontinensre, a másik Európába jelent belépőt. A BYD decemberben jelentette be, hogy gyárat húz fel Magyarországon, és ez lesz a hatalmas konszern első európai autógyára – ami több ezer munkahelyet hoz létre Szeged környékén.

A BYD üzemlétesítést fontolhat Mexikóban is, bár ezt még hivatalosan nem erősítették meg.

A magyarországi és mexikói terjeszkedés lehetővé teszi a kínai vállalatnak, hogy elkerülje a tetemes vámokat. De ami talán ennél is fontosabb, lehetőséget kap arra, hogy könnyebben kezelje a geopolitikai machinációkat.

Megjegyezzük, itt elsősorban arra kell gondolni, hogy amerikai nyomásra egyre többen követelik Brüsszelben, hogy az EU korlátozza be a Kínával fenntartott kereskedelmi és beruházási kapcsolatokat – nyilvánvalóan itt a piacokért folyik a verseny, amit Brüsszelben az „aránytalan gazdasági függőség” narratívájába csomagolnak be.

A rendszerint igencsak elfogult CNN mostani beszámolója azt is kénytelen elismerni, hogy a viszonylag kis népességgel bíró, tengerparttal nem rendelkező Magyarország

„Európa egyre fontosabb termelési központjává vált az autóipari beszállítók, különösen a kínai gyárak számára”.

Magyarországon gyárt a CATL akkumulátor-mogul és a Nio autógyártó, miközben a német Mercedes, BMW és Audi is fejlesztéseket hajtott végre magyarországi üzemeiben.

A BYD a szegedi üzemmel kvázi szabad hozzáférést szerez az európai piachoz. Nyugaton emiatt aggódnak, ugyanis a BYD „így élvezheti a nyugat-európai országok által nyújtott minden előnyt a költséget töredéke mellett”. Magyarországon alacsonyabbak az energiaárak, mint Németországban vagy Franciaországban. 

Érdemes tehát elgondolkodni azon, hogy mikor az olcsóbb orosz energiahordozók vásárlása miatt bírálják Magyarországot, akkor valóban morális kérdésekről, vagy a beruházásokért folyó tisztességtelen politikai harcról van-e szó. Emlékezzünk vissza, hogy az orosz-ellenes szankciók bevezetése során a nyugati tagállamok hogyan tiltakoztak a közép-kelet-európai kivételek ellen, mert tudták, hogy azzal versenyelőnyre tehetnek szert, és az sem érdekelte őket, hogy kivételek nélkül ezen országok energiaellátása összeomlott volna – a szerk.

A CNN jelzi, hogy a magyar üzemmel a BYD elkerülheti az európai, 10 százalékos vámot és más vámintézkedéseket. Az Európai Bizottság – ahogy az előre sejthető volt – szeptemberben vizsgálatot indított a kínai autógyártók „mesterségesen alacsonyan tartott” árai kapcsán. A CNN cikke szerint a vizsgálat után várhatóan növelni fogják a vámtarifákat Kínával szemben, de a Magyarországon ténykedő BYD ezt elkerülheti.

Fontos kiemelni, hogy a vámok ilyen módon történő megkerülése egyáltalán nem újkeletű. A maga idejében a dél-koreai Kia is azért választotta Szlovákiát, mert az EU tagja volt és olcsó munkaerővel rendelkezett. 

A CNN felvetette, hogy Brüsszel esetleg „származási ország” szerint rójon ki vámtarifákat, ebben az esetben ugyanis a Magyarországon gyártott kínai elektromos autók vámkötelessé válhatnak. Más kérdés, hogy mennyire megvalósítható az ötlet, amely nyilván bizonyos mértékig kicselezhető lenne, például belföldi alapítású vállalatok és beszállítói környezet kialakításával.

A BYD jelenleg több mint 70 országban van jelen világszerte, többek között Kaliforniában, Brazíliában, Thaiföldön, Indonéziában és Üzbegisztánban is jelen van. Autói Kína legkelendőbb márkái, elektromos autóinak ára 11 ezer dolláros listaárnál kezdődnek – ami összehasonlítva több mint fele csak az európai áraknak.

Körkép.sk