Bugáréknak már nincs hova hátrálniuk a Smerrel szemben

Robert Fico merész bejelentése, miszerint hajlandó a képviselői fizetések befagyasztásához kötni a koalíció sorsát, újra válságközeli állapotba terelte a kormányt. Miután meghallgatja az ember Anton Hrnko és Bugár Béla tegnapi nyilatkozatát, három dolog könnyen világossá válik.

Először is, a nyári kormányválság úgy ért véget, mint a koreai háború: nem békeszerződéssel, hanem tűzszüneti megállapodással. Mégpedig nagy valószínűséggel a megyei választások érdekében. A november 4-i szavazás eredménye pedig belső villongásokat idézett elő a kormányban, de legfőképpen a Smerben.

Másodszor, újra bebizonyosodott, hogy a Smer képtelen kompromisszumokra, és magabiztossága tényleg előrehozott választásokhoz vezethet. Ahogy egyoldalúan visszahívta Peter Plavčan oktatásügyi minisztert, ugyanolyan egyoldalúan jelentette be, hogy bizalmi szavazást kérne a kormánnyal szemben.

   

Harmadszor, Bugár Béla, a kompromisszumkötés (vagy megalkuvás, attól függ, honnan nézzük) bajnoka is képes felrúgni a koalíciós szerződést, pedig elvileg ebben a koalícióban nekik „jól megy”.

Fico hajlandó bizalmi szavazással összekötni a képviselői fizetések kérdését

A Smer

A Smer szempontjából viszonylag tiszta a kép. A nyári kormányválság vihara lecsendesülni látszott, kisebb összetűzések azonban (a védelmi minisztérium beruházásai vagy Danko oroszországi beszéde) előfordultak, amelyek jelezték, hogy a helyzet közel sem annyira idillikus, mint azt mutatják.

Robert Fico pártjában közben felajánlották lemondásukat az alelnökök, és ezt maga a kormányfő volt kénytelen „beismerni” (a pártegység látszata védelmében), miután Marek Maďarič kulturális miniszter bejelentette a sajtónak saját abdikációját. A Smer problémája az, hogy nem tudja megállítani népszerűségének zuhanását. Ezt egyértelműen megmutatták a megyei választások. Fico erre egy újabb szociális csomag meghirdetésével reagált, hogy visszaszerezze választóit, és megmutassa nekik, hogy a Smer a valódi szociáldemokrata és baloldali választás számukra.

És ekkor érdekes dolog történt: miközben 30-40 eurós bérnövelést vezetnek be a hétköznapi emberek számára, a képviselők hirtelen megakadályozzák a képviselői bérek befagyasztását. Mindössze 32 képviselő szavazott Robert Fico javaslatára, vagyis saját pártjának képviselői és koalíciós partnerei hagyták cserben ebben a kérdésben.

Fico legnagyobb szívfájdalma, hogy miközben minden erejével szolidáris-szociális kormányfőnek akar látszani, a koalíción belüli széthúzás miatt az emberek hirtelen azt látják, hogy 150 képviselő a parlamentben nem havi 30-40 euróval kaphat többet, hanem 1000 euróval. És ez szempillantás alatt elfelejtette a hétköznapi polgárokkal Fico nagyszabású szociális csomagját. Függetlenül attól, hogy 2011 óta nem emelkedett a honatyák fizetése.

Maďarič: Különös helyzetbe kerültünk, a koalíciós képviselők nem támogatták a kormányjavaslatot

Bugár

Fico elkövette azt a hibát, amit nyáron: teljesen egyoldalúan ultimátumot adott koalíciós partnereinek, miközben nekik már alig maradt hova hátrálniuk. Megszegve ezzel azt a koalíciós szerződésbe foglalt passzust, amit épp a nyári kormányválság miatt tettek bele: mégpedig, hogy nem üzengetnek egymásnak a sajtón keresztül.

Ám ezúttal Bugár nem vonta ki magát a konfliktusból, bírálni merte a Smert. Érdekes az is, amit Bugár saját frakciója védelmére mondott: Fico vele egyezett meg, nem pedig a képviselőkkel, márpedig minden koalíciós pártban voltak, akik ellenezték a bérek befagyasztását. Ennyi erővel azt is mondhatta volna, hogy jelen körülmények között nem hajlandó a füle botját sem mozdítani (értsd: kötelezni a képviselőket az egyöntetű szavazásra), hogy csak a Smer szekerét tolja. Hiszen a Most-Híd sem volt eredményes a megyei választásokon, alulmaradt az MKP-val szemben, amelynek választóira a vegyespárt minden jel szerint igényt tart.

Lesznek-e előrehozott választások?

Nehéz kérdés, egyelőre ugyanis a parlamenti pártok egyikének sem lenne ínyére a dolog. Az ellenzéki jobboldal még nem elég erős, a kormánypártok pedig még nem elég gyengék, hogy életképes koalíciót lehessen létrehozni a választásokon.

A Smer is csak akkor játszana el komolyan a gondolattal, ha úgy vélné, hogy már nem tudja megfordítani a negatív trendet, csak megelőzni a lassú kimúlást jelentő népszerűségcsökkenést.

De csak akkor, ha a parlamenti pártok köre nem bővül. A Most-Híd egyelőre kevés sikerrel tudta felkelteni a nem szavazó vagy nem rá szavazó felvidéki magyar választók érdeklődését, a szlovák választóinak pedig bőven van miből válogatni az egyre színesebb politikai palettából a polgári, liberális, stb. pártok között.

Az MKP-nak nagy lehetőséget jelentene egy időközi parlamenti választás. Sikerrel aktivizálta november elején választóit, a jobboldalon pedig meghatározó politikai tényezőként tekintenek rá.

Ez persze nem az ellenzéken múlik. A kormánykoalíció dönt majd saját sorsáról, pontosabban arról, hogy mikor néz azzal szembe: most vagy csak később…

Komjáthy Lóránt

Nyitókép: topky.sk