Nyitókép: kollázs/Körkép.sk/SITA
Mai hírlevelünkben a következő témákat vesszük górcső alá:
2. Bő egy évnyi politikai intrikák és válságok eredménye: Čaputová kormányprogramja
3. Sulík csinált egy saját Most-Híd platformot, Bugáréknak főhet a fejük
A híreket válogatta és magyarázatukat megírta: Komjáthy Lóránt.
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy végigolvashasd a cikket. Ha így tetted, ellenőrizd spam fiókodat is, nem oda érkezett-e a napi hírlevél.
1. Szlovákia kinőtte a moralitást, már pragmatista profitszerzés miatt támogatná Szlovákiát – és ez veszélyes
Szlovákiában is háborús pszichózis uralkodik. Ukrajna katonai támogatásának megkérdőjelezése annak ellenére nem kampánytéma a legtöbb pártnál, hogy teljesen világosan ellentétes a választói akarattal. Miért? Mert a pénz beszél… Olyannyira, hogy még a támogatások visszafogását sem merik a legtöbben felvállalni – és nem csak a sajtótól való félelmükben. Az indokok mögé nézve azt látjuk, hogy az ukrajnai háború fenntartása egyre kevésbé lesz morális kérdés, és egyre inkább válik profit-kérdéssé. Legalábbis Szlovákiában mindenképp.
A hétvégén Peter Pellegrini (HLAS) és Boris Kollár (Sme rodina) a Markíza műsorában teljesen egyetértettek abban, hogy Ukrajna katonai támogatását fenn kell tartani. Ám már nem az erkölcsi érvekkel meg a magyar revízióval való riogatással rukkoltak elő, hanem pragmatista gazdasági érdekekkel. Ukrajna és Európa lőszerigényének biztosításában a szlovák hadiipar komoly szerepet kaphat, így bizonyos üzleti körök – és így törvényszerűen a politikai körök is – a háborúban érdekeltek.
A háborús pszichózist már nem csak a mainstream táplálja, a gyökerei egészen a kilencvenes évekre nyúlnak vissza. Szlovákia euroatlanti csatlakozásának egyik feltétele ugyanis az volt, hogy lemond szovjet alapú hadiipara döntő részéről. Ezzel komoly kapacitások épültek le az országban, természetesen munkahelyek is megszűntek. A fegyvergyártás azonban nem állt le, és az utóbbi másfél évtizedben emelkedő pályára állt Szlovákiában is.
Ráadásul nem csak a jelenlegi háborús héják izgultak rá a fegyvereladások irgalmatlan profitjára.
2016 júliusában pattant ki egy nemzetközi botrány, miszerint uniós tagállamok szállítottak közel-keleti háborús zónákba halált okozó fegyvereket. Szlovákia is főszerepet kapott, mivel 50 millió euró értékben értékesített névleg Szaúd-Arábiába és Törökországba. A gyakorlatban pedig az USA-szövetséges szír lázadókhoz kerültek a fegyverek (akik jórészt dzsihadisták voltak, de Amerikában csak demokratikus ellenzékként beszéltek róluk), akik az oroszbarát szír elnök, Aszad kormányerői ellen harcoltak. Mit reagált erre Robert Fico (Smer) akkori kormányfő? Kijelentette, hogy ez egy teljesen normális üzletág, és ha Szlovákia nem szállít, megteszi valaki más.
És most a hétvégén ugyanezt mondta Pellegrini és Kollár is, miközben pár perccel korábban hosszasan támadták Ficot retorikája miatt.
Szlovák fegyverek kerültek 2020-ban a hegyi-karabahi konfliktusba egyaránt, amelyben Örményország és Azerbajdzsán feszült egymásnak.
Mindkét esetben az exporthoz a kormány részéről valakinek ki kellett adnia az exportengedélyt, így ez nem csak üzleti kérdés, hanem politikai is.
Ami a jelenlegi szlovák mainstream narratívát illeti, a helyzet megítélése most azért más, mint korábban volt, mert Ukrajna Európában van, és az amerikai geopolitikai befolyáskupecek mindent megmozgatnak a washingtoni célok elérése érdekében. Így a hajlíthatók beállnak a sorba – az olyan köpönyegforgatók, mint Robert Fico meg hirtelen oldalt vált.
A kockázatok azonban most teljesen mások. Szíria, Jemen és Hegyi-Karabah nem csak hogy messze vannak, de a harcnak nem volt közvetlen részese egy atomhatalom. Márpedig Oroszország az. Tehát a háború eszkalációja növeli a világ- és az atomháború esélyét. A valódi kérdés az, hogy Szlovákiát ez miért nem zavarja – mármint a politikusokat, hiszen az embereket igen is aggasztja a kérdés.
A válasz egyszerű. Az EU milliárdokat akar költeni lőszerbeszerzésre, és a pénzéhség így lefogja az opportunisták kezét. Ennyire prózai, ennyire egyszerű és ennyire veszélyes.
A fő probléma az, hogy ha ekkora pénzek mozoghatnak a szlovák fegyveriparban, az hatással lesz a szlovák politikára is. Az érintett csoportok abban lesznek érdekeltek, hogy Szlovákia a háború akár eszkaláció árán történő folytatása mellett agitáljon. Ismerjük a szlovák belpolitikát, és teljesen logikus lenne arra számítani, hogy a háborúban érdekelt csoportok ki fogják terjeszteni befolyásukat egyes képviselőkre. Hiszen már most is minden fegyverszünet-párti hangot a perifériára igyekeznek szorítani. Mi lesz, ha túllőnek a célon? Őket az nem zavarja. Az csak újabb megrendeléseket jelent majd, míg ők közpénzekből finanszírozott luxusból nézik, ahogy a válság padlóra küldi az egész szlovákiai társadalmat. És ez az igazán veszélyes a szlovák háborús pszichózisban.
(…)
Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy végigolvashasd a cikket. Ha így tetted, ellenőrizd spam fiókodat is, nem oda érkezett-e a napi hírlevél.
Komjáthy Lóránt
Megosztás:
Címkék: előrehozott választások fegyvergyártás háborús pszichózis hírlevél Körkép.sk hírlevél kormányprogram Ravasz Ábel Szlovákia ukrajna felfegyverzése
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
