Nyitókép: Archív

 

Bizonyára sokan emlékeznek az 1975-ben bemutatott Gyalog galopp című ikonikus alkotásra, melyben a Halál Hídjának őre csak a helyes válaszért cserébe engedi át az utazókat. Azóta sok víz lefolyt a Temzén, és mára szégyellnivaló lett az akkoriban gondtalan (meggondolatlan!) nevetésre ingerlő jelenet. De szégyellni való lett a kérdés is, mely a lózungok mögött megbújó valóságot firtatja.

 

Szeptember 15-én éjfélkor lejárt az az importtilalom, melyet 2023. május 2-án az ukrán gabonadömping miatt vezetett be az Európai Unió. Mint emlékezetes, az intézkedést nem az Unió kezdeményezte, hanem előbb öt (először két), Ukrajnával határos tagország vezette be nemzeti hatáskörben, és csak a kész tények szorították a Bizottságot a tilalom „uniós” átcímkézésére. Nos, a határidő pénteki lejártának napján a magas Bizottság nyilatkozatot adott ki, melyben a következőket írja:

 

Az Európai Unió határozottan és hatékonyan jár el az ukrán gabonának és más élelmiszereknek a Szolidaritási sávon keresztül történő exporttámogatása érdekében. E munka sikere átmeneti torzulásokhoz vezetett az Ukrajnával határos öt tagállam piacán, ami 2023. május 2-án ideiglenes korlátozó intézkedések bevezetéséhez vezetett egy sor ukrán élelmiszerexportra. Ezzel párhuzamosan egy koordinációs platformot hoztak létre, amely Ukrajnát, Bulgáriát, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát, Szlovákiát és az Európai Bizottságot tömöríti. A platform hozzájárult az infrastruktúra fejlesztéséhez és a logisztikai kapacitás növeléséhez, valamint az adminisztratív akadályok felszámolásához a mezőgazdasági termékek Ukrajnából történő exportja előtt.

 hirdetes_300x300  

 

Az ilyen súlyos, hogy mást nem mondjak „ferdítéseket” legutóbb a kommunista párt ötéves terveinek értékelésében olvashattunk! Vagy Önöknek van tudomása bármilyen infrastrukturális fejlesztésről? 

 

Hol valósultak meg ezek, és milyen forrásból finanszírozta őket az Unió? Esetleg a szlovák állam épített vasútállomást Kisbereznán? Mi itt ezzel teljesen tisztában vagyunk. A megnyugtató, szép szavak tehát az inkompetens nyugat-európai választók (EU-parlamenti) képviselőik által menedzselt gátlástalan megtévesztésére szolgálnak:

 

Ukrán hála: Kijev Magyarország és Lengyelország mellett Szlovákiát is bepereli

 

„…a koordinációs platform munkájának és a 2023. május 2-án bevezetett ideiglenes intézkedéseknek köszönhetően az Ukrajnával határos 5 tagállamban megszűntek a piaci torzulások. …Ennek eredményeként a következő megállapodás született:

 

  • Ukrajna beleegyezett, hogy 30 napon belül bevezet minden jogi intézkedést (beleértve például az exportengedélyezési rendszert), hogy elkerülje a gabonahullámokat.

 

Na. Minden polgár megnyugodhat, az Unió intézkedett. – De valóban megszűntek volna? Akkor a háborút erőn felül támogató lengyelek miért is hosszabbították meg az importtilalmat? Például, mert szeptember 15-éig Ukrajna semmiféle jogi intézkedést, rendszert nem vezetett be exportja engedélyezésére és követésére.

 

  • Addig is Ukrajnának 2023. szeptember 16-tól hatékony intézkedéseket kell bevezetnie 4 árucsoport exportjának ellenőrzésére, hogy megakadályozza a szomszédos tagállamok piacának torzulását. Ukrajna cselekvési tervet nyújt be a platformnak legkésőbb 2023. szeptember 18-án, hétfőn.

 

Ukrán hála: Kijev Magyarország és Lengyelország mellett Szlovákiát is bepereli

 

Nem történt ilyen. Tegnap, szeptember 18-án sem tudtunk semmiféle exportellenőrzésről, amit Ukrajna szombattól vezetett volna be. Arra sem találtam semmi jelet, hogy Ukrajna tegnap, hétfőn benyújtotta volna cselekvési tervét. De hadd kérdezzem meg: nem épp most tesznek bennünket bolonddá a Monty Python hídjánál? A Bizottság miért 15-16-18-án várt csak intézkedéseket Ukrajnától? Az elmúlt négy és fél hónapban mivel múlatták az időt? Nem előbb egy működőképes rendszert kellene kialakítania a kérelmezőnek, majd azt bevezetve törölni a feleslegessé vált tilalmakat? Rosszul emlékszem, vagy minden egyéb esetben a szankcionáltnak kell kiküszöbölnie hitelt érdemlően az okot, hogy megszűnjön az okozat? Rosszul emlékszem, hogy Magyarországot is eszerint csuklóztatják? Válaszok nincsenek. Szerencse, hogy Ursula von der Leyennek nek nem kell tudnia, mi Srí Lanka (vagy Szlovákia) fővárosa, mert könnyen Cameloti Robin sorsára jutna!

 

  • Az Európai Bizottság mindaddig tartózkodik bármilyen korlátozás bevezetésétől, amíg Ukrajna hatékony intézkedései érvényben vannak, és teljes mértékben működnek.

 

Megint tudatlannak érzem magam! Lemaradtam valamiről? Milyen hatékony intézkedésekről van szó? Egészen szégyenletes és zavarba ejtő! Nyíltan kigúnyolnak bennünket? Nem arról szólt az iménti két pont, hogy „az intézkedéseket” most alakítják ki? Megint a polgárok és tagországok cinikus semmibevétele, melyre egyre gyakrabban és kiterjedtebben találunk példákat a Juncker-Leyen bizottságok működését vizsgálva. Lelkiismeretlen és védhetetlen. Nélkülöz minden uniós normát és jogállami értéket, de még az tagok érdekeinek és képviseletének igényéről is lemond!

 

 

Az öt ország számára az Unió egyébként 100 millió  eurós támogatást fizetett ki, melyből Magyarországnak 15,9 millió euró jutott, ami precízen jellemzi a régió uniós megbecsülését. Magyarországra vetítve, s a kb. 2.000.000 ha-os gabona-vetésterületet figyelembe véve, a „kompenzáció” hektáronként 8 euróra rúgott. Nyolc euróra! Ha a 900.000 ha repce-napraforgó termőterületet is ideszámítjuk, a támogatás hektáronként 5,4 euróra csökken! Ez egy normál év bevételének úgy háromtized százaléka!

 

 Gavallér, nem? Erre tartottak érdemesnek mind a 85 milliónkat. Köszönjük, Európai Unió! Ennyi járt, miközben a háború miatt a gázolaj-, műtrágya- és növényvédőszer-költségek az előző évhez képest minimum 80%-kal növekedtek! A gazdák bevételkiesését csak tetézte a piacot elárasztó ukrán gabona legalább 40%-os árletörő hatása, ami már eleve és önmagában is a termelési költségek alá szorította a piaci árat (az aszályt már nem is említem).

 

A tiltakozók korábbi nyilatkozatai egyértelműek voltak: minden további nélkül biztosítják azoknak a szerelvényeknek az áthaladását, melyek megfelelően lezárva és hiteles úticéllal ellátott okmányokkal érkeznek az érintett államok területére. Történt valami ebben az ügyben az elmúlt 140 napban? Nem, nem történt. Közben egyre többet hallani arról, hogy az eddig Ukrajna területét elhagyó gabona csak mintegy 0,3-3%-a érkezett a rászoruló afrikai országok kikötőibe. A többi? Európában, közel- és távol-keleti kikötőkben landolt. Talán azért, mert – amint azt is hallani – az ukrán termésnek csak a harmada ukrán, de még az sem állami tulajdon. Nem ártana tehát tisztázni, hogy kinek az érdeke, és kinek a pénze az, ami a közép-európai gazdák megélhetését ellehetetleníti. Továbbá, hogy kinek az érdekeit képviseli az az Európai Unió, amely jogot formál az alapszerződésben nem szereplő ügyekbe való beavatkozásra is.

 

Halász Béla: Jó tett helyébe jót ukrántól ne várj!

 

És ebben a helyzetben ad ki a Bizottság egy ilyen kommünikét, majd csodálkozik, hogy az érintett országok újfent meghosszabbítják a területükre vonatkozó importtilalmat. Legalább is Lengyelország, Magyarország, és… megtörténik a csoda: Szlovákia! Nem Szlovákia az utólag észbe kapva csatlakozó negyedik, hanem Románia. Micsoda váratlan húzás! Szlovákia, vállalva a renegátra váró megvetést, korábbi nyámnyilaságát meghazudtolva időben lép! Ódor megbízott miniszterelnök most nem habozik, mint a migránskvóta ügyében, teszi, amivel megbízták! – Talán csak nem szavazatokra van szüksége az Elnökasszony pártjának? – Ukrajna pedig, a segítségért érzett hála kifejezéseképp „beperli” a három országot a WTO-nál. Most aztán jaj neked Szlovákia! Egy „gabonaplatformra” kerültél a rebellis antiliberálisokkal!

 

Jó lesz, ha Ódor Doktor és Čaputová asszony még időben megnézik a filmet, hogy meg tudják válaszolni a sorsdöntő kérdéseket, nehogy az Örök Kárhozat Szakadékába zuhanjanak! Mert ugye, egy királynak értenie kell mindenhez!

 

Micskó András

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 9 olvasónak tetszik ez a cikk.