Király Zsolt: Ok, Krisztián! De miért?

Nem az a baj Forró Krisztiánnal, hogy államfőjelöltnek indul. Hanem az, hogy nem tudja elmagyarázni, hogy miért.

Álltunk a parlament lépcsői előtt úgy tucatnyian. Felsorakozva a teljes szlovák és magyar nyelvű média. RTVS, Markíza, Joj, TA3 és a többiek. Velük szemben pedig a Magyar Szövetség és a Csemadok elnöke. Egy leharcolt párt és egy belső harcoktól szétesőben levő kulturális szervezet elnöke. Álltunk és vártunk, hogy megtudjuk miért.

Válaszok helyett kérdések

   

Hogy a magyar párt elnöke majd elmondja, világosan, érthetően elmagyarázza. Szlovákul és magyarul. Szépen, tagolva, úgy, hogy az az esti híradókba is bekerüljön. De nem történt semmi. Az égvilágon semmi. Politikai üzenet nem érkezett, csak a szokásos közhelyek hangzottak el. Az RTVS, a Markíza, a Joj, a TA3 így letudta a kötelezőt, és már szaladtak is a következő jelölt bejelentésére.

Mi pedig néztünk egymásra, és nem értettük. Nem értettük, hogy ez most mi akart lenni, miért volt szükség minderre. Forró Krisztián ugyanis nem ezt ígérte. Forró Krisztián nekünk azt ígérte, a felvidéki magyar közösségnek azt az ígéretet adta, hogy indulásával majd a kampány során rámutat a felvidéki magyarság megoldatlan problémáira. A szőnyeg alá söpört ügyeire, mindarra, amire a politika az elmúlt évtizedekben elfelejtett megoldást találni.

De ehelyett csak Forró Krisztián felejtette el saját ígéretét. A pártelnök ahelyett, hogy kihasználta volna a médiafigyelmet, egy perc ötven másodpercben letudta az egészet, és jöhettek a kérdések. Semmilyen elképzelés, stratégia, egyedi gondolat arról, hogy pontosan mit is jelent megmutatni a felvidéki magyarság erejét, a hangját hallatni, napirenden tartani a számunkra fontos témákat. Határozottan, önbizalomtól duzzadva, ahogy azt ígérte.

Vett magának 30 ezer aláírást meg egy komáromi nyomdát

Ehelyett csak azt tudtuk meg, amit már eddig is tudtunk. Hogy Forró Krisztián pénzért, – saját aktivistáinak elmondása alapján 15 ezer euróért – vásárolt 30 ezer aláírást, hogy államfőjelölt lehessen. Meg nem mellékesen vásárolt magának 2 millió euróért egy nyomdát is Komáromban. Államfőjelöltként, pártelnökként, a kampány kellős közepén. Weboldala nem működik, államfőjelölti logója lopott, aláírásainak mai leadásáról még saját párttársai sem tudtak. Nem is állt mögötte senki, hogy erőt, összetartást, elszántságot sugározzon.

Mi több, Forró Krisztián az államfő gyakorolta hatáskörökkel sincs tisztában. Különben nem a köztársasági elnöktől várná a felvidéki magyarság megoldatlan problémáinak orvoslását. Szlovákiában az államfőnek ugyanis jellemzően protokolláris hatáskörei vannak.

A nép, a polgárok, a választók problémáinak megoldásához a parlamentben, de még inkább a kormányban kell ülni. Oda pedig a Magyar Szövetség Forró Krisztián történelminek nevezett eredményével nem jutott be.

Totális szereptévesztés

Így most államfőjelöltként oldaná meg a problémákat. Hogy ha esetleg mégsem jön össze, akkor majd az Európai Parlamenti választás következzen? Totális szereptévesztés.

Ráadásul Forró Krisztiánnak volt egy komoly elszólása is. Éspedig, hogy a második forduló előtt majd tárgyalni szeretne a két legerősebb jelölttel a magyarok támogatásáról. Egy nagy frászt, elnök úr. A második kör előtt értékrend, ideológiai közelség (ismétlem közelség, nem azonosság) alapján kell(ene) kimondani, hogy melyik jelölt támogatását ajánlja választóinak a magyar párt.

De Forró nem így gondolja. Forró arról próbál meggyőzni bennünket, hogy ha adott esetben Ivan Korčok majd esetleg megígéri a csillagokat az égből, akkor a Magyar Szövetség mellé áll? Így gondolod, elnök úr? Ígérni bármit lehet, főleg politikusként, tudjuk.

Újabb történelmi eredmény

A tettek, a sovinizmus, a magyargyűlölet pedig a valóság. Épp Korčok részéről.

Egy jól szervezett, egységes, tudatos, erős politikai képviselettel rendelkező közösség számára magától értetődő, hogy saját államfőjelöltet állít. Ehelyett egyre inkább úgy tűnik, hogy Forró Krisztiánnak fogalma sincs arról, miért is indult az államfőválasztáson. Újabb történelmi eredmény lóg a levegőben.

Király Zsolt