Nyitókép forrása: aktuality.sk
Czucz Istvánról, a Most-Híd (korábban Bugár vezette MKP) szürke eminenciásaként számon tartott oligarcháról írt terjedelmes cikket a Trend gazdasági hetilap szerkesztője, Ján Kováč. Arra a kérdésre kereste a választ, hogy Czucz elmúlt harminc évnyi karrierje során hogyan tudott politikai szerepvállalása és a Transpertol vezetése mellett 143 millió eurós vagyonnal rendelkező cégbirodalmat létrehozni 2009-ig (ekkor távozott a Transpetrol éléről).
A smeres oligarcháktól eltérően Czucz Istvánról (bár keresztnevét hivatalosan szlovákul használja) eddig kevés szó esett a szlovák sajtóban. A felvidéki magyar politika mögötti oligarchák néhány hónapja kerültek újra a figyelem középpontjába. Bár régóta ez az első átfogó oknyomozó cikk a témában, a szlovák ellenzéki véleményvezérek már egy ideje nagy figyelmet fordítanak rá, a szlovákiai magyar oligarchák és maffiózók befolyása felszámolásának szükségességét hangsúlyozva.
A Trend cikke szerint Czucz mai szerepe és befolyása abban érhető tetten, hogy a Most-Hídon keresztül hozzá közel álló emberek kerülnek és kerültek be fontos állami intézmények kulcspozícióba, mint amilyen a Monopolellenes Hivatal, vagy a Közbeszerzési Hivatal.
„Már [a Bugár vezette] MKP-ban is – hivatalosan – olyan emberként tartották számon, aki egyedül döntött a személyi kérdéseket, az állami hivatalokba való kinevezéseket illetően. (…) Például a Monopolellenes Hivatalba, ahol az ő korábbi munkahelyi beosztottja ül az igazgatói székben. A hivatal második embere abban a cégben dolgozott, amely Czucz egyik rokona tulajdonában van”
mondta Ján Kováč a Trend podcast adásában. A Közbeszerzési Hivatal esetében emlékeztetett arra, hogy ott a legutóbbi igazgatóválasztáson olyan jelöltet állított a Most-Híd Juraj Méry személyében, aki Czucz több cégében is dolgozott korábban. Méry végül nem lett a Közbeszerzési Hivatal vezetője, mivel igencsak felemásan szerepelt a meghallgatáson, és a másik két kormánypárt sem támogatta őt.
2020 – 2006? Ismét Zászló(s)t bontana a magyar gazdasági lobbi
Czucz neve szerepel a Gorilla-leiratban is. Az abban említett energetikai cégekre voantkozó privatizáció idején az MKP élén Bugár Béla állt, aki ugyanabban a somorjai utcában lakik, mint Czucz. Czucz vezetése alatt került a Transpetrol részvényeinek 49 százaléka az orosz Jukoshoz 2002-ben. Ezt a tranzakciót említi a Gorilla, amely szerint a részvénycsomag eladási ára 100 millió amerikai dollár volt, ebből 3,5 millió dollár volt a „provízió”.
„A tranzakció mozgatórugója az MKP, amely a provízió elosztásáról dönt (Czucz). A provízió Malchárek és az MKP osztódik. Az MKP a Transpetrol ügyletét még a választások előtt nyélbe akarja ütni”
olvasható a Gorilla leiratában, amelynek hitelességét mind Czucz István, mind Világi Oszkár kétségbe vonja.
Nagy átverés a Kelet-szlovákiai Vasműnél
Nagy biznisz volt a Kelet-szlovákiai Vasmű (VSZ) privatizációja is. A VSZ részvényei 2001-ben és 2002-ben kerültek eladásra. a Transpetrol meghatalmazást kapott a kormánytól, hogy vásárolja fel a VSZ részvényeit a tulajdonosoktól, hogy aztán egy csomagban adja azt el a U.S.Steel amerikai vállalatnak.
A Transpetrol azonban – Czucz vezetése alatt – nem az amerikai cégnek adta tovább a részvényeket, hanem gyorsan piacra dobta azokat, ahol már készenlétbe állt az Istrokapitál, a Penta és J&T befektetőcsoportok. A SME napilap információi szerint a Transpetrol a részvények darabját 209 szlovák koronáért vásáolta meg, miközben alig 160 koronáért adta el (konkrétan az Istrokapitálnak). Az ügy felháborította a VSZ és a U.S.Steel vezetőségét is, mindkettő 200 koronás részvényenkénti áron akart tulajdonrészt vásárolni.
Ki pénzeli valójában Bugár nagyszarvai kastélyát? A szálak a Most oligarchájához vezetnek
Czucz a Váhostáv-botrányban is elhíresült Juraj Širokýval is üzletelt. Czucz második legnagyobb vállalata, a Trajekt Plus (22,4 millió vagyonnal) Široký Druhá strategická nevű vállalatával közösen építik a pozsonyi Avion bevásárló központ és a repülőtér közötti Pharos Business Parkot. A telkek nagy része a mai napig nincs beépítve.
Gyümölcsöző pályafutás
A Trend cikke szerint Czucz 1991-ben alapította meg első kft-jét (Cz&CZ, export-import – a Czucz, és üzlettársa, Czinege vezetéknevének kezdőbetűiből), főleg számítástechnikai cikkek adásvételével foglalkozta.
1993-ban az üzlettársak útjai szétváltak, Czucz létrehozta a CZ Slovakia céget, amely birodalma zászlóshajója lett. A vállalat autó- és ingatlankereskedelemmel foglalkozott. Hasonló témában alapított közös céget későbbi feleségével, Katarína Zochovával 1994-ben.
Újra elkezdődött a harc a Közbeszerzési Hivatal elnöki székéért
A kisprivatizáció idején megvásárolta az egykori állami pékséget, amelynek vezetésével Czucz testvére, József foglalkozott. 1999-ig a CZ Slovakia jelentős érdekeltségekre tett szert Pozsonyban, saját ingatlan beruházásokat hajtott végre. A szlovák sajtó korábbi értesülései szerint üzletelt Oleg Deripaskával, az egyik leggazdagabb orosz oligarchával is.
Czucz 1999-ben lemondott minden cégvezetői posztjáról és (családtagjaira bízva a birodalmát) a Transpetrol állami energetikai nagyvállalat elnök-vezérigazgatója lett. Egészen 2009-ig vezette a vállalatot. Ám ezután az időszak után, sőt az egypárti Smer-kormány idején is jelentős privilégiumokat sikerült Czucz cégeinek megszereznie az államtól.
A teljes cikket ide kattintva olvashatja el.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
