Az amerikai cég elvesztette a szlovák atomerőművek fűtőelemeire kiírt tendert. Nem nyugszanak bele

Nyitókép: energie-portal.sk

Szlovákiában az utóbbi időszakban több olyan tender is zajlik, amelyeknek nemzetközi fontossága van. Az orosz MiG-29-esek leszerelését lehetővé tevő amerikai F-16-osok több mint másfél milliárdos beszerzése csak az egyik volt a sorban.  Komoly tárgyalásokra (és akadályozásra) lehet majd számítani az Ázsia felől érkező szélesnyomtávú vasútvonal Szlovákián keresztüli meghosszabbítása kapcsán. És persze itt van a nukleáris fűtőelemek beszerzésének kérdése, ahol az orosz és az amerikai beszállítók versenyeznek.

A Denník N internetes kiadásában megjelent cikk szerint az amerikai diplomaták két célt tűztek ki Szlovákiában: az egyik az orosz katonai technológiától való „szlovák függőség” megszüntetése, a másik az orosz fűtőelemek kiszorítása Szlovákiából.

Szlovákia, pontosabban a Szlovák Villamosművek 700 millió euró értékben hirdetett meg versenyt a szlovákiai atomerőművek fűtőelemeinek beszerzésére. A világ számos pontjáról érkeztek ajánlatok, egyelőre azonban nagyon úgy néz ki, hogy az orosz ajánlat a nyerő. Amerikai részről a Westinghouse nevű vállalat jelentkezett be, egyelőre nem túl sok sikerrel. Az amerikai diplomaták ezért találkozót kezdeményeztek a parlamenti képviselőkkel.

   

Előélet

A Westinghouse azzal érvel, hogy ha az ő ajánlatát fogadná el a Villamosművek, akkor az pozitív hatással lenne az ország energiabiztonságára. Ebben ugyan lehet ráció, ugyanakkor Oroszország már negyven éve szállít fűtőrudakat Szlovákiának, többek között a mohi atomerőmű blokkjaiba is. Ha végül mégis az amerikaiak nyernének, az „történelmi” jelentőségű végkifejlet lenne.

A Szlovák Villamosművek a gazdasági körülményekre hivatkozva a lehető legolcsóbb ajánlatot választotta, vagyis az oroszokét. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szlovák atomerőművek bővítése már eddig is valóságos pénznyelő volt. A kivitelezés időben igencsak megcsúszott, és bár ezt a Denník N cikke nem tartalmazza, abban a Westinghousenak is volt szerepe.

2017 tavaszán a japán Toshiba egy időre felfüggesztett minden nagy, még be nem fejezett atomerőmű-projektet. A döntés hátterében leányvállalata, a Westinghouse komoly veszteségei álltak. Az amerikai bejegyzésű vállalat kétségkívül a világ egyik vezető reaktorépítője, ám annyira túlárazva dolgozott, hogy a csőd szélére sodródott. A dolog hátterében a fukusimai atomkatasztrófa miatt bevezetett biztonsági intézkedések állnak, amelyek olyan szigorúak, hogy a már megkezdett projekteket veszteségessé tette. Ennyit tehát a Westinghouse előéletéről.

Nyugati gondok miatt késlekednek a mohi atomerőmű bővítésével

Drágulás jön

A Villamosművek pedig részben azért tartja magát a legolcsóbb ajánlat kritériumához, mert az urán ára április óta 41 százalékkal emelkedett, jelenleg 64 dollárba kerül kilója. Volt már ennél jóval drágább is, az eddigi rekordtól a 64 dolláros szint 60 százalékkal marad el. A trend azonban világos: 2035-ig globálisan 44 százalékkal fog megnövekedni a radioaktív fém iránti kereslet, elsősorban Kína és India energiaéhségéből adódóan. Indiában jelenleg egyszerre 6 atomerőmű építése zajlik és további ötven van tervben. Szaúd-Arábia most kezd bele első két atomerőmű-projektjébe, a sorban Egyiptom, Jordánia, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek követezik, ők mind nukleáris bővítést terveznek.

Ennek következtében az urán ára valószínűleg hamarosan a jelenlegi szint duplájára fog emelkedni. Kína a kitermelésben is babérokra tör. A Kínai Nemzeti Uránium Vállalat (CNUC) november végén felvásárolta Namíbia uránbányáit, ezzel rátette kezét a világ uránkészletének három százalékára. Az USA szintén állami ösztönzőket akar bevetni a hazai termelése növelése érdekében.

Megy a lobbi

A Szlovák Villamosművek tenderét november végén végül az orosz Tvel vállalat nyerte meg, amely a Roszatom orosz gigacég egyik leányvállalata. A pályázatokat elbíráló bizottság szerint „lényegesen alacsonyabb árat szabott”, mint a Westinghouse. A döntésbe az amerikai cég nem nyugszik bele. Arra hivatkoznak, hogy a Westinghouse minden jel szerint alábecsülte a versenyt, ezért Adam Sterling pozsonyi amerikai nagykövet több találkozót is tető alá hozott a Villamosművek menedzsereivel, de az ügyről tárgyalt Miroslav Lajčák külügyminiszterrel és Peter Žiga gazdasági miniszterrel (mindketten Smer).

Žigát a Westinghouse ajánlata nem győzte meg. Állítása szerint 150 millió euróval magasabb árat ajánlott, ráadásul az ügy kizárólag a Szlovák Villamosművek hatásköre, amelyben a többségi tulajdonos az olasz ENEL és a cseh EPH. Az amerikai nagykövet erre a parlamenti képviselőknél próbált lobbizni, és a múlt héten meghallgatást kért a szlovák parlament biztonsági és védelmi bizottságától, amelynek elnöke az oroszbarát SNS második embere, Anton Hrnko.

Franciaország bezárná atomerőműveinek közel harmadát

A bizottságról annyi tudni érdemes, hogy amint 2014-ben kitört az ukrán válság, utasította a gazdasági minisztériumot, hogy „gyors ütemben kezdje meg a nukleáris fűtőanyagok beszerzésének biztosítását”.

A bizottság végül találkozott Sterlinggel, ráadásul az ülésen jelen volt az oroszokkal szintén elfogultan szimpatizáló Marián Kotleba pártelnök is (ĽSNS), aki az ülésen nem, csak utána szólalt fel és csak a nyugat- és magyargyűlölettel átitatott „alternatív” sajtóban. A Hlavnespravy.sk portálnak például nyugati kolonizációt emlegetett.

Krajniak megoldja: is-is

Milan Krajniak (Sme rodina) parlamenti képviselő ettől függetlenül hasznosnak tartotta a találkozót. Az amerikaiak elismerték ugyanis, hogy valóban magasabb árat szabtak, hozzátették azonban, hogy van még mozgásterük vonzóbb ajánlatot tenni. A parlamenti képviselő (és államfőjelölt) arra is rákérdezett, hogy Csehországban valóban volt-e gond az amerikai fűtőanyaggal. Sterling igennel válaszolt, hozzátéve, hogy az adott atomerőműben lévő technológia miatt az orosz fűtőrudakkal ugyanúgy gond adódott volna.

Krajnaik szerint az lenne a legjobb megoldás, ha legalább részben az amerikai vállalattól szerezné be Szlovákia a fűtőelemeket, persze, csak ha elfogadható árajánlatot tesznek az asztalra.

Szlovákia ma hat atomreaktort működtet, kettőt Jászló-Apátszentmihályon, a mohi atomerőműben pedig két reaktor már üzemel, másik kettőt pedig most fejeznek be.

Negyven éve történt Csehszlovákia legsúlyosabb atomerőmű-balesete

Körkép.sk