Nyitókép forrása: abcnews.com
Törökország illegálisan termel földgázt ciprusi felségvizeken, az EU ellenintézkedéseket fontolgat, a Ciprusi Köztársaság és Görögország törökellenes szankciókat sürget és úgy vélik, az EU elárulta őket.
A Ciprus környéki tengerfenék alatt több mint 500 milliárd köbméternyi földgáz található, ami több, mint az EU éves fogyasztása. A lelőhelyek iránt nagy az érdeklődés, és úgy tűnik, Törökország nem is nagyon teketóriázott a kínálkozó lehetőség kiaknázásával. A Reuters hírügynökség jelentése szerint a Javuz névre hallgató bányászhajó termelt ki az energiahordózóból. Nem ez az első eset, egy másik bányászhajó,a Fatih május óta „dézsmája meg” a gazdag földgáztartalékokat a sziget körül.
A nemzetközi jog szerint csak a Ciprusi Köztársaságnak lenne joga kitermelést végezni a területen, csakhogy Törökország a szigeten élő ciprióta törökökre érdekeire hivatkozva figyelmen kívül hagyta ezt a szabályt.
Cirpus hivatalosan elismert kormánya az EU-hoz fordult jogorvoslatért, amely csütörtökön javaslatot tett Törökország szankcionálásra. Eszerint megvonnának tőle több pénzügyi támogatást, amit Brüsszel korábban elfogadott – az egyébként emberjogi kérdésekben számtalanszor bírált – Ankara javára. Ilyen a 2014-2020-as költségvetési időszakban nyújtott 4,45 milliárdeurós pénzügyi dotáció is, illetve az Európai Fejlesztési Bank által kihelyezett hitelek.
A javaslat újabb büntetéseket helyezne kilátásba, ha Törökország továbbra is megsérti a földgáz kitermelésére vonatkozó szabályokat.
Nem eszik olyan forrón
Brüsszel ugyan keménykedhet tagállamai megnyugtatása érdekében, valós mozgástere azonban jóval kisebb, mint első látásra tűnik. Törokroszág az EU (és Németország) elsőszámú partnere a migrációs feltartóztatásában, NATO-tag, amellyel közös stratégiát valósít meg a terrorizmuselleni harc jegyében.
Nem beszélve arról, hogy jelentősmennyiségű nyersanyag érkezik Törökországon keresztül Európába, amelyek többek között a német iparnak is nélkülözhetetlen forrásokat jelentenek.
Görögország – amely már évtizedek óta fegyverkezik Törökország ellen – és Ciprus érzi, hogy Brüsszel vonakodik eleget tenni kérésüknek, ezért megfenyegették az uniós döntéshozókat, hogy ha nem foganatosítanak azonnali hatállyal gazdasági szankciókat Ankara ellen, megvétózzak Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási folyamatának elkezdését.
Mi a gond az Északi Áramlat 2-vel? Miért nő az orosz gázfegyvertől való félelem?
Törökország szerint jogos önérdek-védelem
Törökország természetesen a ciprióta török földgázlelőhelyekhez való jogával próbálja alátámasztani jogát a bányászathoz. Az Észak-ciprusi Köztársaság 1983-ban jöhetett létre a török hadsereg beavatkozásának köszönhetően, mikor a ciprióta görögök puccsót próbáltak végrehajtani. A cpiróta görögök által uralt Ciprusi Köztársaság nemzetközileg elismert állam és az EU tagja lett. Az Ankara által ellenőrzött, ciprióta törökök által lakott északkeleti szigetrészt viszont csak Törökország ismerte el önálló államként.
A helyzet a médiában már eszkalálódik. Görög portálok arról közöltek híreket, hogy Törökország titokban 42 Leopard tankot vitt Ciprusra.
Az egész konfliktus alapja, hogy ki birtokolhat vagy szerezhet jogot az energiahordozó kitermelésére és eladására, vagy személyes felhasználására. Mivel Ciprus helyzete a gyakorlatban igencsak tisztázatlan – és az energia iparban érdekelt külsős felel nem is akarták, hogy ez változzon – a mostani vitában mindenki az erő nyelvén beszél. Kivéve Ciprust, amelynek nincs saját flottája.
A Ciprus körüli földgázlelőhelyekben olyan gazdasági szereplők nevei kerülnek elő, mint az olasz ENI vagy az amerikai ExxonMobil. További háttérinformációk a témában alábbi cikkünkben olvashatók:
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
