Az autóipar aranykora véget ér – nehéz időszak elé néznek a gyártók

Nyitókép forrása: hnonline.sk

Sokak szerint új korszak nyitányát jelenti  a január 1-jével hatályba lépő új uniós károsanyag-kibocsátási határérték. A személyautóknak az év elejétől 95 g/km emissziós határértéknek kell megfelelni, miközben súlyos bírsággal büntetik azokat, akik ezt megsértik. Azonban a bírságoknak már csak a lehetősége is beépül az új autók áraiba.

Az intézkedés elképesztően nagy érvágást jelent az autóiparnak, és különösen igaz ez az európai gyártókra, akik évekre lemaradtak az elektromosautó-fejlesztésben amerikai és kínai versenytársaikhoz képest.

Hogy a hagyományos belső égésű motorok lépést tudjanak tartani az egyre szigorúbb előírásokkal, a motorok szerkezete egyre kifinomultabb és bonyolultabb, ami viszont magasabb bér-, anyag- és gyártási költségeket jelent. Ezek pedig várhatóan meglátszanak az autók értékesítési árán is.

   

Nem reális, de drága

Ráadásul a 95 g/km-es érték irreálisan alacsony. A SITA hírügynökség által megszólaltatott Drahomír Piok autós szakújságíró és vállalkozó szerint az új kibocsátási korlát gyakorlatilag betarthatatlan.

„A 95 g/km-es határérték ötlete egy irodában született, nem túlságosan reális. Azt hiszem, ma egyetlen autógyártó sem tudja betartani, vagyis vagy rá kell segíteniük [egy plusz rendszerrel a motorban] vagy számolniuk kell a bírságokkal, amivel egyébként a legtöbben már számolnak is. Mindenképpen több ezer embert érint majd az intézkedés, akik ráfizetnek az új autóra”

mondta.

Márpedig a bírságok egészen elképesztő összegekre is rúghatnak. A Jato Dynamics közlése szerint, ha nem igazodnak az új határértékhez és tartják jelenlegi lemaradásukat a célhatártékhez, akkor a Volkswagen évi kilenc milliárd eurót pengethet ki az EU-nak – autónként nagyjából 2500 eurót –, a PSA 5,39 milliárdot, a Renault 3,57 milliárdot, a BMW 2,66 milliárdot, a Diat-Chrysler 3,24 milliárdot, a Daimler 3 milliárdot.

A kormány már tudni véli, hogy akarja kihúzni az autóipart a kátyúból

Autóhiány és áremelkedés

És ez csak az egyik probléma. Megváltozhat ugyanis a vevők fogyasztói magatartása. A cseh Škoda kapcsán tavaly több millióra becsülték azt a kárt, amit az autógyár amiatt szenvedett el, hogy nem tudta időben legyártani népszerű Kodiaq és Superb modelljeit. Most ugyanez állhat elő, csak nagyban.

Az autógyáraknak ugyanis pontosan ki van számolva, melyik modellből mennyit adhatnak el az adott országban, hogy ne lépjék túl az előírt határértékeket. Ha nem tudnak technikailag megfelelni a kibocsátási korlátnak, akkor megtehetik, hogy kevesebb autót hoznak forgalomba az adott országban, csökkentve a kínálatot. Ez áremelkedéshez vagy egyes modellek gyártásának teljes leállításához vezethet

Az új autók árának emelkedése ráadásul magával rántja majd a használtautók árát is. Az autó nem nélkülözhetetlen hétköznapi használati cikk lesz, hanem egyre inkább luxuskategóriába tartozik majd.

Gyűlnek a gondok a szlovákiai autóipari beszállítóknál – nem tudják tartani a versenyt Magyarországgal

Elektromos autók – a megoldás vagy a probléma része?

Szlovákia e tekintetben különösen kiszolgáltatott helyzetben van. Az elmúlt évben a hagyományos belsőégésű motorok gyártása is elég bizonytalan lábakon állt, de a kockázatokat növeli, hogy itt csak két elektromos modellt gyártanak: egyet Pozsonyban és egyet Nagyszombatban.

Az elektromos autókkal kapcsolatos üzleti modell kiforratlan, a töltőhálózatok kiépítése még gyerekcipőben sem jár, az emberek pedig idegenkednek az elektromos autóktól (nem csoda, első ránézésre nagyon drágának tűnnek). Az állam bele-belekap egy-egy projektbe vagy ösztönző programba, de a gyakorlatból hiányzik a koncepció és a következetesség.

És persze az elektromos autók gyártására való áttérés sem fájdalommentes. És most nem a pénzről van szó, hanem a munkahelyekről. A Financial News brit gazdasági lap kiszámolta, milyen hatással lesz a foglalkoztatásra az elektromos autók térnyerése. Az FN közlése szerint

Németországban 400 ezer ember munkahelye szűnik meg (a lap erre nem tér ki, de ezzel együtt jár konkrét munkakörök megszűnése.

A német CDU elnöke ígéretet tett, hogy Németország nem adja fel a hagyományos autók gyártását

Ipari forradalom és a „munkásság” átképzése

Ennek több oka is van. Egyrészt egy már zajló trend keretében a gyárak kezdenek áttérni a robotizációra és a mesterséges intelligencia használatára. Az elmúlt években szépen lassan észrevétlenül munkahelyeket, sőt munkaköröket szüntettek meg az európai autógyártók. Ezzel párhuzamosan tovább- vagy átképzésre kényszerítik az alkalmazottakat, hogy az új gyártási folyamatban is megtalálják helyüket.

Sok embert bocsátottak el a gazdasági lefékeződésre hivatkozva is, de voltak olyan esetek (pl. brit Jaguar Land Rover), ahol a cég elköltöztette egy olcsóbb helyre a gyártást.

Ebből a spirálból az elektromobilitás azért nem jelenthet kiutat, mert az elektromotort sokkal egyszerűbb összerakni (és ezért robotokkal végezni a munkát), mint a belsőégésű motort. A másik ok, hogy egy elektromos autó harminc százalékkal kevesebb alkatrészt tartalmaz, mint egy hagyományos – a kevesebb alkatrész pedig kevesebb munkaerőt igényel.

A szlovákiai gyárakban tavaly újra több mint egymillió gépkocsi gördült le a futószalagokról, ám ez a trend nem sokáig folytatódik már, és nem csak a fent felvázolt problémák miatt. Szlovákia évek óta adós maradta  az oktatás fejlesztésével és a K+F szektor felfuttatásával. Épp ezért az OECD 38 országa közül Szlovákia esetében a legmagasabb a veszélyeztetett munkahelyek aránya (nagyjából 50 százalék).

Körkép.sk