Nyitókép forrása: dw.com
A koronavírus legyőzte a német mértékletességet, és Európa vélhetően elindulhat azon az úton, amelyet a merkeli Németország hosszú éveken át akadályozott: a német adófizetők terhére zajló mélyebb integráció felé.
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, hogy egy 500 milliárd eurós újjáépítési alapot hoznak létre a többéves uniós költségvetés részeként. Az irdatlan összeget vissza nem térítendő támogatásra használnák fel „ambiciózus reformprogramok” megvalósítására. Az összeget az Európai Bizottság a pénzpiacról, közös kötvénykibocsátás keretében vehetné fel francia és főleg német garanciavállalás mellett.
Az egyelőre nem tisztázott, hogy mi törte meg a német ellenállást, amely évekig utasította el annak a lehetőségét, hogy közös uniós kötvényeket bocsássanak ki a tagállamok – vagyis a jobb pénzügyi kondícióban lévő országok terhére vegyenek fel kölcsönt.
A döntés egyértelműen kedvez a legendásan rosszul gazdálkodó és a koronavírus-járvány miatt sokat vesztő déli tagállamoknak. Külön győzelem ez Emmanuel Macron számára, aki nem csak anyagi értelemben ért el vitathatatlan sikert, de egyúttal megakadályozta, vagy legalábbis elodázta a német gazdasági túlerő térnyerését.
Német kényszerhelyzet
A németeknél már kevésbé világosak a hozadékok. Egyrészt belpolitikai kérdéssé válik majd, hogy a nehéz időkben miért húzzák ki a bajból saját költségre azokat a tagállamokat, akik önhibájukból kerültek gazdasági zsákutcába – s ezt a koronavírus csak felerősítette.
Másrészt a német kormány több mint másfélezer-milliárdos gazdaságélénkítő csomaggal akarta felkarolni a német vállalatokat. Egyetlen másik tagállam sem lenne képes ilyen mentőövet dobni a gazdaságának. Ez a jövőre nézve azt jelentette volna, hogy míg a német vállalatok túlélik a válságot, a többi uniós ország vállalatainak nagy része nem. A nyertesek pedig a konkurencia nélkül maradt németek lettek volna.
Nem kizárt, hogy épp emiatt szánta el magát Angela Merkel a közös uniós újjáépítési alap létrehozására: hogy megmentse Németországot a vádaskodásoktól, vagy hogy megmentse az Uniót, amelyből a német hegemóniát elutasítók akár ki is kiléphetnének…
A belföldi elégedetlenkedők hangját a német kormány azzal akarja majd elnyomni, hogy a félbilliós keretből csak „megalapozott gazdaságpolitikák és ambiciózus reformtervek felvállalása” ellenében meríthetnek a tagállamok.
Hatalmas vihart indítottak el a németek, ami darabjaira tépheti az eurozónát
Fontos változásokat hozhat magával
Vagyis mélyebb integrációt jelentő kötelezettségvállalásért kaphatnak pénzt. A mélyebb integráció elég sok mindent jelenthet, de van néhány sarkalatos pontja a jelenlegi elképzelésnek:
- Európai szintű stratégiai egészségügyi szuverenitás elérése, amely valójában épp a szuverenitás ellenkezője: a tagállamok kénytelenek lennének összehangolni a járványok elleni lépéseiket, kvázi nem fordulhatna elő, hogy a csehek és németek leállítják a Szlovákiába és Magyarországra szánt egészségügyi felszerelések szállítását.
- Zöld megállapodás, ami egy minimális karbonár és karbonvám bevezetését jelenti, ami annyit tesz, hogy a tagállamok harmonizálják a széndioxid-kibocsátás adóját, és „karbonvámot” vetnének ki azokra az országokra (EU-n kívül), amelyek nem csatlakoztak a Kiotói Egyezményhez. Mivel megdrágulnak a széndioxid-termelő ágazatok, ezért a tisztább energiafelhasználású technológiák felé mozdítja el a gazdaságot. Például a belső égésű motorokról az elektromotorok felé.
- A szociális és adópolitikai összehangolása. Ez jól hangzik, ha arról beszélünk, hogy közelítenék egymáshoz az uniós átlagbéreket, vagy a minimális egészségügyi ellátások színvonalát. Kevésbé jól hangzik, ha az adópolitika összehangolása miatt egyes tagállamok, jellemezően a közép-kelet-európaiak elvesztik versenyelőnyüket a nyugatiakkal szemben. Például Magyarország gazdasági sikereinek egyik fontos része volt az adócsökkentés, ami veszélybe kerülhet a francia-német elképzelések miatt.
Bizonytalan végkifejlet, de már a hír is sokat segített egyeseken
A meccs azonban még közel sincs lejátszva. Bár Németország kötélnek állt, az úgynevezett „fukar négyek” (Ausztria, Hollandia, Svédország és Dánia) még keresztülhúzhatják a franciák számításait. Ők a kezdetektől következetesen elutasították a déli országok megmentését az úgynevezett koronakötvényekkel. Kérdés, hogy az új köntösbe öltöztetett eredeti ötletet hajlandóak-e elfogadni a németek kedvéért.
A spanyolok és az olaszok már üdvözölték a francia-német döntés. Főleg Róma teheti össze a két kezét: az olasz államadósság várhatóan idén drámai mértékben a GDP 168 százalékára nő. A koronavírus-járványban megroppant olasz gazdaság miatt az olasz állam csak nagyon magas kamatra és kockázati felár ellenében jut pénzhez a piacról, hogy finanszírozni tudja kiadásait. Beszédes azonban, hogy pusztán a francia-német félbilliós keret bejelentésére mérséklődtek az olasz államkötvények kamatterhei.
Uniós költségvetési vita: Fukar Négyek versus Visegrádi Négyek
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
