Nagy többséggel elfogadta a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentést hétfőn az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottsága (LIBE), e szerint az országban fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.

 

A szavazáson 56 képviselő vett részt: 37-en támogatták a számos ponton módosított tervezetet, 19-en ellene voksoltak, senki nem tartózkodott. A Fidesz-KDNP-s politikusok önálló módosító indítványainak nagy többségét elvetette a szakbizottság. A Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő által összeállított dokumentum ezután várhatóan ősszel kerül a plenáris ülés elé.

 

Orbán: A nyomásgyakorlás a cél

 

 hirdetes_300x300  

Orbán Viktor szerint a döntéssel nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, hogy változtassa meg az álláspontját a bevándorlás kérdésében.

 

„De miután a magyar választók ezt a kérdést eldöntötték, ezért erről nincs mit beszélni”

 

– tette hozzá.

 

A magyar kormányfő az úgynevezett Sargentini-jelentést Soros-jelentésnek nevezte, hozzátéve: az azt készítő Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő Soros György embere.

 

Budapest, 2018. június 25.
Orbán Viktor miniszterelnök (j) azonnali kérdésre válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. június 25-én. Balról Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes.
MTI Fotó: Illyés Tibor

 

Szijjártó: Koncepciós eljárás zajlott Magyarországgal szemben

 

Brüsszelben koncepciós eljárás zajlott Magyarországgal szemben, és ezt most egy politikai ítélettel zárták le – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, londoni munkalátogatása alkalmával az MTI-nek a különjelentéssel kapcsolatban.

 

A tárcavezető úgy fogalmazott: „sajnos mi a magyar történelemből számtalan hasonló eljárásra emlékszünk, amikor az ítélet már megírásra került azelőtt, hogy az eljárást megkezdték volna”. Megjegyezte: ebben az eljárásban Brüsszelt egyetlen dolog nem érdekelte, mégpedig a valóság.

 

A LIBE-jelentés margójára: Koncepciós per Magyarország ellen a “többség hangja erősebb” elv alapján

 

Súlyos vita van Brüsszel és Magyarország között a migrációval kapcsolatban – mutatott rá. Kifejtette: Brüsszelben a migrációt és az ezen keresztül megvalósuló európai népességcserét tekintik értéknek”. Szijjártó Péter hangsúlyozta: ezzel szemben „mi a biztonságot, a család, a keresztény kultúra védelmét és a munka megbecsülését tekintjük olyan európai értékeknek, amelyeket követni, képviselni és védeni kell”.

 

Szijjártó rra is kitért, hogy azok a politikusok, akik most „egy koncepciós eljárás végén politikai ítéletet mondtak Magyarországról”, semmilyen jogosultsággal nem rendelkeznek arra, hogy a magyar embereket elítéljék, „minősítgessék”, támadják. Majd a magyar emberek mondanak ítéletet e politikusok brüsszeli teljesítményéről jövőre az európai parlamenti választáson – közölte Szijjártó Péter.

 

Politikai vádirat?

 

A Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára, Varga Judit politikai vádiratnak nevezte a dokumentumot, és közölte, Magyarországot nem érte váratlanul a mai szavazás eredménye.

 

„A balliberális többség ma egy politikailag motivált, csúsztatásokkal teli vádiratról szavazott. Természetesen jobb lett volna, ha az ügy el sem jut idáig, hisz a jelentés jogilag megalapozatlan, koholt vádakat terjesztett elő”

 

– fogalmazott Varga, aki szerint a jelentés szövegezéséig vezető út elfogadhatatlan volt, az összes alapvető eljárásjogi garanciát figyelmen kívül hagyták.

 

Meghunyászkodni vagy konfrontálódni, ez itt a kérdés

 

Az államtitkár sérelmezte, hogy a dokumentum olyan ügyeket is tartalmaz, amelyeket már rég lezártak, vagy amelyek nem is tartoznak közösségi hatáskörbe, ráadásul úgy vélekedett, hogy a LIBE nem biztosított elég időt és teret a magyar kormány számára, hogy megvédje magát.

 

Az EP plenáris ülése előreláthatólag szeptember 12-én szavaz a magyar jelentésről. Itt az elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség.

 

„Bízunk benne, hogy Magyarország szövetségeseinek segítségével szeptemberben sikerül lezárni a politikai boszorkányüldözés újabb fejezetét. A pozitív végkimenetel érdekében folytatjuk a kétoldalú egyeztetéseket és továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kettős mérce elve ne érvényesülhessen az Európai Unióban”

 

– közölte az államtitkár.

 

MTI, Körkép.sk

Nyitókép: nepszava.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!