Nyitókép forrása: Bloomberg.com
A svéd kormány lóhalálában igyekszik kijavítani elhibázott járványügyi politikájának problémás részeit, ám egyelőre csak futnak a problémák után, miközben hetente bizonygatják a nyilvánosságnak, hogy valóban hibáztak, de a stratégiájuk ettől még jó.
Míg Európa legnagyobb részében szigorú korlátozó intézkedéseket vezettek be a tavaszi hónapokban, kijárási tilalommal és a szórakozóhelyek, éttermek bezárásával, addig Svédországban az iskolák és a kocsmák is nyitva maradhattak. Stockholm nyíltan felvállalta, hogy nem akarják térdre kényszeríteni saját gazdaságukat, bár tisztában vannak azzal, hogy lesznek halálos áldozatok.
Mindezt a nyájimmunitás kialakulásának homályos (és tudományosan nem megalapozott) ígéretével és a polgári szabadságjogokkal igazolták a nyilvánosság előtt.
Addig jár a korsó…
A gyakorlat azonban teljesen más volt, mint az elmélet. Mikor néhány hete meredeke emelkedésbe kezdett a koronavírusos fertőzöttek és elhunytak száma, az embereket „megkérték”, hogy maradjanak otthon, és minimalizálják egymással a fizikai érintkezést. De már késő volt.
Ma Svédországban Olaszországához hasonló a halálozási arány: a svédeknél a fertőzöttek 12,15 százaléka halt meg, ami magasabb, mint a spanyol ráta. Míg a legsúlyosabb helyzetben lévő USA-ban 24 halott jut 100 ezer betegre, addig a svédeknél 32. A számok egyértelműen bizonyítják, hogy a döntéshozók meggondolatlanok voltak, elbizakodottságuk pedig emberéletekbe került.
Nyilván felfogható egyszerű rideg pragmatizmusként a döntés, hogy a gazdasági érdeket az emberéletek elé helyezték, csakhogy a gyakorlat nem csak arról szól, hogy lesznek halálesetek, hanem arról, hogy milyen körülmények vezetnek az áldozatok halálához, ami már politikai kérdés.
…míg el nem törik
Az ügyészség a minap emelt vádat egy idősotthon kapcsán, amelynek egyik alkalmazottja (védőfelszerelés és tapasztalat híján) ugyanabban a védőruházatban járta körbe az otthon lakóit, kvázi saját maga vitte körbe a vírust a legveszélyeztetettebb korosztályt képviselő bentlakók között. Az eredmény: az idősotthon klienseinek harmada, mintegy 35 ember meghalt.
Az ügyből hatalmas botrány kerekedett, a svéd kormány pedig kedden gyorsan bejelentette, hogy 2,2 milliárd svéd koronát (cca. 200 millió eurót) különítenek el az egészségügyi alkalmazottak felkészítésére és az idősebb polgárok védelmére. Nagyjából ugyanennyit utalnak át az önkormányzatoknak a járvány elleni biztonsági intézkedések költségeire.
Svédországban ma valamivel több, mint 3000 áldozatot tartanak számon. A kritikusok szerint a halálesetek egy jelentős részét el lehetett volna kerülni, ha több megelőző intézkedéseket foganatosítanak, és időben a legsebezhetőbb demográfiai csoportokra irányítják a figyelmüket. Ráadásul még csak nem is kellett volna semmi újat kitalálniuk: Svédországban hetekkel később futott fel a járvány, mint Európa délebbi részein, így nem volt titok, milyen forgatókönyvvel kell szembenézniük.
Magyarázkodások és nehéz kérdések
A svéd járványügyi vezető, Anders Tegnell azonban más véleményen van. Ő azt hangsúlyozza, hogy a koronavírus elleni harc hosszútávfutás, vagyis az ideiglenes korlátozó intézkedések megbosszulják magukat, mikor feloldják őket. Tegnell szerint inkább a mérsékelt korlátozásokra kell összpontosítani.
A svédek szakértője mond, az nem hangzik rosszul, csak épp nem több politikai retorikánál. A svéd módszerről ugyanis heteken át vitáztak a világ szakértői, hogy beválhat-e, és ez idő alatt a svéd iskolák, kocsmák, konditermek, éttermek és üzletek kivétel nélkül nyitva maradhattak. Vagyis még enyhe korlátozásokat sem vezettek be. Az is fontos kérdés, hogy enyhe intézkedésekkel egy gondatlanságból csúcsra járatott járvány feltartóztatható-e?
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: koronavírus svédország
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
