Az amerikai csapatkivonások hírére nőni fog a szakadék az USA és Németország között. De vajon meddig?

Nyitókép forrása: politico.eu

Többeket villámcsapásként ért a hétvégén Donald Trump azon tervének híre, hogy harmadával csökkentené a Németországban állomásozó amerikai katonák számát. A döntés egyelőre nem hivatalos, de többfajta értelmezés is világot látott a témával kapcsolatban. Az biztos, hogy az amerikai katonák németországi létszámának visszavágása jelzésértékű, de inkább a közelgő amerikai elnökválasztásokkal áll összefüggésben.

A The Wall Street Journal közölte elsőként szombaton, hogy Donald Trump 9500 fővel akarja csökkenteni a Németországban állomásozó több mint 34,5 ezer fős állományát. A hírt azóta több más lap is megerősítette, hivatalosan azonban még nem tették közzé, és a Pentagon is hallgat.

A szakértők szerint a lépés egyértelműen az USA és Németország közti szakadék mélyülésére utal. A dolog érdekessége, hogy a lengyelek már be is jelentkeztek a katonákért. Jelenleg Lengyelországban 5500 amerikai katona állomásozik. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az USA európai politikája érdemben jelenleg csak Ukrajnára és Lengyelországra korlátozódik, az EU belső viszálykodása nem nagyon érdekli.

   

Trumptól nem idegen a váratlan manőver

Nehéz nem arra gondolni, hogy Trump saját választói kedvében akar járni. Szintén szombaton fenyegette meg ismét az EU-t importvámokkal, ami önmagában nem lenne újdonság, ám a hangnem sokat elárul a felek viszonyáról: „Vámot vetek ki az autóikra, amíg meg nem hátrálnak. És meg fognak hátrálni”. Ha nem is vazallusi Washington és Brüsszel kapcsolata, egyértelmű, hogy az amerikai elnök nem tartja sokra az európaiakat, legalábbis nem az elmúlt hetven év stratégiai szövetségeseit – Németországot és Franciaországot.

A külföldön állomásozó katonák visszahívása, és a méregdrága külföldi amerikai katonai szerepvállalás csökkentése Trump négy évvel ezelőtti választási kampányában is megjelent. Az újbóli felvetése nem lenne váratlan, ha nem rontana az egyébként is rossz amerikai-német kapcsolatokon.

A koronavírus valóban megadta a kegyelemdöfést az Európai Uniónak?

Kettőn áll a vásár

Az igaz, hogy Németország sem tett meg mindent, hogy kedvében járjon az amerikai elnöknek. A NATO költségvetéséhez való hozzájárulás érdemben még mindig nem növekedett, Kína kérdésében az EU végeláthatatlan egyeztetésekkel próbálja húzni az időt és ezt a módszert az összes nagy horderejű témában beveti, ha érdekei nem egyeznek Washingtonéval.

Németország nem gátolta meg az orosz Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítésének projektjét, amely amellett, hogy olcsó gázt biztosít a németeknek közvetlenül Oroszországból, kiszolgáltatottabbá teszi Közép-Kelet-Európát Oroszországnak a gázfegyver miatt (különösen Romániát és Lengyelországot, a térség két legfontosabb amerikai szövetségesét). Az amerikai homárra kivetett 20 százalékos importvám már csak hab volt a tortán.

Nincs háború, így adódik a kérdés, milyen károkat okozna Németországnak az amerikai katonák létszámának csökkentése. Gazdasági szempontból csak Grafenwoehr városa fizet rá. Ott 11 ezer amerikai katona állomásozik, családjukkal együtt 20 ezren vannak, és a helyi gazdaság lényegében rájuk épül. Minden kétnyelvű, az üzletek kínálata, a társadalmi események mind rájuk van szabva. A város vezetése folyamatosan közös amerikai-német kulturális eseményeket szervez meg az itt élőknek. A katonák kivonása tekintélyes lyukat ütne a város költségvetésében.

A világrend miatt már többen aggódnak

Az egyébként is ezer sebből vérző globális világrendre nézve sem túl jó hír Trump döntése. Az amerikaiak és a németek egyre kevésbé szövetségesek. Berlin és Moszkva egyre közelebb kerülnek egymáshoz, míg az emiatt aggódó lengyelek egyre nagyobb támogatást kapnak az Egyesült Államoktól. Márpedig azt a modern diplomácia amerikai atyja, Henry Kissinger is számtalanszor hangsúlyozta, hogy a német és orosz erőforrások együtt már veszélyes ellenfelei lehetnek az amerikai dominanciának.

Lengyelország gátként állja útját a német szofisztikált ipari ágazatoknak, amelyek viszont csak az alkalmat várják, hogy megszerezzék az orosz nyersanyagforrásokat. Ha ez megtörténne, az az USA számára a hegemónia végét jelentené.

Ám ez a geopolitikai dilemma nem a hazahívni szándékozott 9500 amerikai katonán múlik, már évek óta problémákat okoz a két ország kapcsolatában. Azt is érdemes kijelenteni, hogy az 1960-as években még 274 ezer amerikai katona volt Nyugat-Németországban, így a jelenlegi szerény 35 ezer fő csökkentése érdemi visszalépést nem jelent.

Trump ismét megfenyegette az EU-t

Korai szakításról beszélni

A feszültségek ellenére azonban a felmérések szerint az amerikaiak 85 százaléka még mindig fontosnak tartja a németországi katonai támaszpontokat az USA nemzetbiztonsága szempontjából. Az érzés nem kölcsönös: a németek csak 52 százaléka tartaná meg ezeket az amerikai bázisokat. Ám, ha azt kérdezték meg a felmérésben részt vevőktől, hogy mennyire tartják fontos partnernek a másik országot, akkor ott a németek nagyobb valószínűséggel jelölték meg az amerikaiakat, mint fordítva.

Többek között ezért sem kell még egyelőre látványos szakításra számítanunk a két ország között, még akkor sem, ha Donald Trump fog az idei választáson újrázni. Mondunk két példát: német autóiparnak még mindig elképesztően fontos az amerikai piac, illetve az amerikaiak aligha hagynák veszni Németországban tárolt, több tucatnyi nukleáris robbanófejet és a célbajuttató eszközöket.

Német reakciók

Érdemes néhány szót ejteni a németországi politikai reakciókról. Johann Wadephul, a CDU helyettes frakcióvezetője  figyelmeztető jelként értelmezte az amerikai katonák kivonásának tervét. A sajtónak azt nyilatkozta, hogy a Trump-adminisztráció elhanyagolja a vezetés azon alapvető feladatát, hogy bevonja a döntésekben a szövetségeseit. A válaszból azért kiolvasható, hogy a vád Trumpnak és Washingtonnak szól.

A szélsőbaloldali Die Linke párt üdvözölte a hírt, sőt, felszólította a német szövetségi kormányt, hogy Washingtonnal közösen dolgozzanak ki tervet az összes amerikai katona kivonásáról.

Másfélszáz amerikai nukleáris rakéta van európai országokban

Körkép.sk