Csongor
  • HUF: 359.31
  • USD: 1.20
  • 3 °C
  • 13 °C
Külügyek

Mindössze negyedórát tárgyaltak a tagállamok a vétóügyről. Hága és Párizs már szervezkedik a háttérben

Teljes a nyilatkozatcsend, míg zajlanak a háttértárgyalások. Akik mégis megszólaltak, nagyon óvatosan fogalmaztak

Nyitókép forrása: politico.eu

 

Mindössze negyed órán át tárgyaltak csütörtök este az uniós tagállamok vezetői az Európai Tanács videókonferenciáján az uniós költségvetésről és az újjáépítési alapról, és csak maréknyi tagállam kapott szót.

 

Charles Michel, a Tanács elnöke a helyzet súlyosságára tekintettel megkérte a tagállamok vezetőit, hogy tartózkodjanak egyelőre a felszólalástól, végül pedig csak Angela Merkel német kancellár, Orbán Viktor magyar, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, és Janez Jansa szlovén miniszterelnök kapott szót – ez utóbbi az egyetlen országvezető, aki nyíltan Magyarország és Lengyelország oldalára ált a vitában.

 

A politikai felszólalások kiküszöbölésének alapvetően az lehetett a célja, hogy elkerüljék az álláspontok végleges befagyását, mielőtt új megoldást találnak a kialakult helyzetre. Beszédes, hogy az újságírók faggatózására Charles Michel és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is elutasította azt a feltételezést, hogy Varsó és Budapest „elárulta” vagy „zsarolta” volna az EU-t vétójával.

 

Michel úgy fogalmazott, nem nyilatkozik semmi olyat, ami megnehezítené a jelenlegi helyzetet.

 

Szlovákia kifarolt Magyarország mögül a jogállamisági vitában

 

Egy európai oligarcha a háttérben?

 

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő állítólag számon kérte uniós partnereit, hogy meddig akarnak elmenni.

 

„Ez azért történik, hogy ellenünk használják, és megkerüljék az uniós alapszerződést”

 

idézte másodkézből az Euractiv.com, amivel a lengyel kormányfő a jogállamisági klauzulára célzott. Hozzátette, hogy szerinte egy európai oligarcha próbálja megfélemlíteni a gyengébbnek tűnő tagállamokat.

 

Ahogy arra korábban rámutattunk, a hetes cikkely szerinti eljárással nem sikerült térdre kényszeríteni a magyar és lengyel kormányt, mert ott konszenzusos döntésről van szó, Budapest és Varsó pedig kölcsönösen fedezheti egymást. A balliberális brüsszeli erőtér képviselői ezért megalkottak egy olyan „fegyelmező” rendszert, amely minősített döntéssel aktiválható a tagállamok ellen.

 

 

Párizs és Hága már szervezkedik

 

Közben a mainstream sajtóban folytatódik a ködösítés. Egyes lapok már összemossák a júliusi uniós csúcs eredményét a német soros uniós elnökség és az EP paktumával, azt a látszatot keltve, hogy Magyarország és Lengyelország az Európai Tanács egyezségét rúgta fel. Máshol úgy írnak Lengyelországról, mintha az „a független bírósági rendszer megsemmisítésére” hozott volna törvényi intézkedéseket.

 

A színfalak mögött azonban zajlanak a tárgyalások. Nyilván olyan megoldásra törekszenek a németek, amely Budapestet és Varsót is benntartja az újjáépítési alap keretein. A Bruxinfo ugyanakkor arról ír, hogy Párizs és Hága olyan megoldáson gondolkodik, ami kihagyná a megoldásból a két rebellis országot – bár ez a megoldás messze nem ideális.

 

Kérdés, hogy a németek és a tagállamok többsége felvállalja-e a nyílt konfrontációt a valóságtól teljesen elszakadt, és ezért önnön fontosságát túlhangsúlyozó Európai Parlamenttel szemben, hogy valódi kompromisszum szülessen, vagy a Fukar Négyek és a balliberálisok kezére játszva újratárgyalják az újjáépítési alap részleteit.

 

Elindult a balliberális médiabuldózer a magyar és lengyel vétó nyomán. Megszólaltak a szlovák liberálisok is

 

Az EP és a Fukar Négyek kiprovokálta, itt a magyar és lengyel vétó. Mi jön most?

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket