Katargate: A 6 millió migráns betelepítését szorgalmazó EP-képviselő is érintett az EP korrupciós botrányában

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Jean-Francois Badias

Egyre inkább úgy tűnik, hogy az Európai Parlament egész uniót megrázó korrupciós botránya átterjed az Európai Bizottságra is. Attól függően, hogy ki keveredik bele a botrányba, az ügy katasztrofális következményekkel járhat a Brüsszelt kormányzó liberális baloldal számára – írja összefoglalójában a Remix News.

Tény, hogy elég szokatlan és eddig nem nagyon alkalmazott vizsgálóadások indultak az EP-ben és az Európai Bizottságban. Ez utóbbi kapcsán érdemes kiemelni Dmitrisz Avramopulosz volt uniós biztost, aki a botrányban főszerepet vállaló görög érintettek sorát erősíti. Avramopulosz azzal került be a köztudatba, hogy 2017-ben azt hirdette, Európának 6 millióval több bevándorlóra van szüksége, és ezért az EU nyisson bevándorási irodákat a Földközi-tenger déli partján és Nyugat-Afrikában az „illegális bevándorlás” elleni küzdelem érdekében.

A kijelentésnek azért volt nagy súlya, mert Avramopulosz akkor épp a migrációért felelős uniós biztos posztját töltötte be. Ma pedig valószínűleg ő lesz az első politikai hulla, akit az Eva Kaili volt EP-alelnökkel induló korrupciós botrányáradat a felszínre dob.

   

Mivel a Katargate-ként is emlegetett ügy súlyos hitelességi problémákat vetett fel az EU intézményeivel szemben, jogos a kérdés, hogy Avramopulosz kijelentése mögött lehetett-e anyagi haszonszerzési motiváció. (Ez a kérdés egyébként nem csak a volt görög uniós biztosra igaz, a történtek után vajon mi motiválja azokat az EP-képviselőket, akik teljes erővel a közös adósságfelvétel mellett kampányolnak, vagy „jogállamisági” kényszerítőeszközöket találnak ki a tagállamok megregulázására? – a szerk.)

A Remix News azt az elképzelést is felveti, hogy Kataron és Marokkón kívül más iszlám országok is megpróbálhattak befolyást szerezni az uniós döntéshozás felett.

Havi 5000

Az eddig nyilvánosság elé tárt információk szerint Avramopulosz egy Fight Impunity nevű civil szervezettől havi 5000 eurót vett fel lobbitevékenység címén azután, hogy már nem volt uniós biztos. A szervezetet pedig a Katargate körüli korrupciós mechanizmus értelmi szerzője, Antonio Panzeri alapította.

Avramopulosz több (legalább kilenc), jelenleg is hivatalban lévő uniós biztossal is találkozott a szervezet nevében. Az érv pedig, hogy nem a Fight Impunity-ről tárgyalt velük, elég gyengécske, ilyen magyarázatok egy ekkora botrány esetén csak növelik a gyanú árnyékát.

Meglepetésekre és új szálakra mindenképpen érdemes számítani az ügy kapcsán. Avramopulosz a migránsválság kezdetekor elismerte, hogy „nem lehet minden migránst beengedni, mert az az idegengyűlöletet, a nacionalizmust és a populizmust táplálná”. Később azonban, 2017-ben már egy cikkében arról írt, hogy nem lehet megállítani az illegális migrációt, ezért az európaiak felfogásán kell változtatni.

Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél

Avramopulosz 2019-ben a Juncker vezett bizottság mandátumának lejártával befejzte biztosi karrierjét. A szabály szerint két évig, vagyis 2021 novemberéig nem folytathatott volna semmilyen lobbitevékenységet korábbi munkahelyével kapcsolatban, és tartózkodnia kellett volna a hivatalban lévő uniós biztosokkal való kapcsolatfelvételtől.

Az olasz La Stampa nevű lap információi szerint Avramopulosz legalább két biztossal, Margarítasz Szkínásszal (mit ad Isten, szintén migrációügyi biztossal), valamint Ylva Johannsonnal (bevándorlási ügyekért felelős biztossal), illetve Frans Timmermans bizottsági alelnökkel is találkozott. Timmermans Juncker idején a jogállamisági kérdésekért volt felelős, a jogállamiság brüsszeli értelmezése pedig mára amolyan fegyver lett a tagállamok megregulázásához, különösen, ha azok vonakodnak teljesíteni Brüsszel elvárásait migráció és LMBTQ-jogok terén.

De Avramopulosz az érintett időszakban (így szabályellenesen) találkozott Margrethe Vestager (holland) biztossal, Maroš Šefčovičcsal (a szlovák politikus intézményközi kapcsolatokért felelős biztos) és Věra Jourovával, aki lényegében uniós jog mögé bújva játssza az inkvizítort a tagállamok kárára. A listán rajta van Johannes Hahn is, költségvetésért és adminisztrációért felelős biztos, akinek nagy szerepe van a Magyarországnak és Lengyelországnak járó források blokkolásában – mára pedig kiderült, hogy az eljárást Brüsszel az LMBTQ-jogokkal és a két ország migrációs politikájával kötötte össze.

Az Európai Parlament építette ki a büntetlenség kultúráját, most az egész EU hitelessége összedőlni látszik

Francia EP-képviselő az uniós korrupciós botrányról: Ez nem csak korrupció, ez hazaárulás

Dagad a brüsszeli korrupciós botrány: több tízezer eurót vett fel a volt migrációs biztos

Körkép.sk