Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Radivoje Pavicic

 

Többszöri halasztást követően elkezdődött Milorad Dodiknak, a boszniai Szerb Köztársaság elnökének tárgyalása hétfőn Szarajevóban.

 

A boszniai szövetségi ügyészség augusztus 11-én emelt vádat Milorad Dodik ellen a büntetőtörvénykönyv azon pontja alapján, amely szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető és hivatali tevékenységeitől is eltiltható az a hivatalos személy, aki nem tartja be, nem hajtja végre vagy akadályozza a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit.

 

A tárgyalást eddig négyszer halasztották el, egyszer azért, mert Dodik védőügyvédje elfogultsággal vádolta meg a bírókat, és azok kizárását követelte. A legutóbbi, január 17-i meghallgatáson Milorad Dodik kijelentette, minden lépését a daytoni békeszerződésben foglaltakkal és a boszniai alkotmánnyal összhangban tette, az ellene folyó bírósági eljárás politikailag motivált.

 

 hirdetes_300x300  

A boszniai Szerb Köztársaság elnökét azzal vádolják, hogy nem hajlandó figyelembe venni Christian Schmidtnek, a nemzetközi közösség főképviselőjének a döntéseit, mert aláírta a nemzetközi főképviselő intézményének és hatásköreinek elutasításáról szóló törvényt. A büntetőtörvénykönyv vonatkozó pontját éppen Christian Schmidt módosította a közelmúltban, a döntés hátterében pedig a boszniai szerb politikusok kijelentései és lépései álltak.

 

Hétfőn elfogultságra hivatkozva ismét az egyik új bíró, Sena Uzunovic kizárását követelte a védelem, ám a bíró közölte, hogy az ügyvédek kérései nem befolyásolják az adott napi tárgyalást, így a vádirat ismertetése ezúttal megtörtént.

 

Amikor a bíró megkérdezte, hogy megértette-e a vádiratban foglaltakat, Milorad Dodik kijelentette, hogy semmit sem értett, mert amit hallott, az a tények elferdítése, az elhangzottakat egyetlen tény vagy bizonyíték sem támasztja alá. Megismételte: a vádhatóság politikai nyomás hatására állította össze az ellene felhozott vádakat.

 

Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két részből áll, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni és felfüggeszteni.

 

Milorad Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.

 

Kemény figyelmeztetést küldtek az amerikaiak a boszniai szerbeknek: szó sem lehet elszakadásról

 

Újabb lőporos hordó a Balkánon: Egy-két éven belül a Szerb Köztársaság szakíthat Boszniával

 

MTI

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!