A fukushimai atomkatasztrófa után Németország drasztikus lépésre szánta el magát: 2022-ig be akarja zárni az összes atomerőművét. Nem csak azokról van szó, amelyek régiek, vagy elavultak, hanem az összesről. Ám Berlin itt nem állna meg, hanem Brüsszelen keresztül hasonló lépést akar kikényszeríteni a többi tagállamból is.
Európában számos országnak vannak fenntartásai az atomerőművekkel szemben, de többnyire csak a szomszédos ország területén lévőkkel. A németek jelenleg a belga és a francia reaktorok miatt aggodalmaskodnak, illetve a Svájc által tervezett nukleáris hulladék-lerakó miatt.
Litvánia a fehéroroszországi osztrovetszi atomerőmű ellen tiltakozik. Az atommentességről álmodó Ausztria pedig német szövetséggel próbálja megakadályozni a csehországi és a szlovákiai erőművek tervezett bővítését.
Negyven éve történt Csehszlovákia legsúlyosabb atomerőmű-balesete
Belga dupla kockázat
Berlin figyelme elsősorban a belga Doelben és Tihangeben található erőművekre irányul. Mindkettőt 2012-ben leállították, mert hidrogén képződött a válaszfalaikban. Egyúttal azonban 2015-ről 2025-ig tolták ki a hivatalos élettartamukat, ami nagy felháborodást okozott Németországban. Mindkét reaktor 43 éves, tehát igencsak elavultnak számítanak.
Brüsszel és Berlin végül megállapodott, hogy Párizs, Prága és Genf részvételével egy nukleáris bizottságot hoz létre a kompromisszumos megoldás érdekében. A nukleáris katasztrófától való félelem azonban megmaradt, és
nem segített a dolgon az az idén zajló belga program sem, amelynek keretében jód tablettát osztogattak a környékbeli lakosoknak a „biztonság kedvéért”.
Nyugati gondok miatt késlekednek a mohi atomerőmű bővítésével
Különös ellentmondások
Franciaországban a 40 éves, a német határtól mindössze egyetlen kilométerre fekvő fessenheimi reaktor okoz némi feszültséget Párizs és Berlin között.
A németek nem viccelnek, Angela Merkel új kormányának programjában szerepel a Belgiumba és Franciaországba irányuló fűtőanyagszállítmányok engedélyezésének szigorítása. Németország egyúttal Brüsszelben is lobbizik az új atomerőművek építésére illetve a régiek felújítására szánt uniós pénzcsapok elzárásáért.
Vannak azonban különös ellentmondások. Azon túl, hogy Németország jelenlegi s külföldről importál nukleáris eredetű elektromos áramot, sokakban visszatetszést váltott ki az is, hogy Emmanuel Macron francia államfő kapta a Károly-díjat – miközben a francia kormány részesedéssel rendelkezik az Engie vállalatban, amelynek belga leánycégéhez tartozik mindkét vitatott erőmű – a tihangei és a doeli.
A francia érdekeltségű vállalat természetesen nem ad hitelt az aggodalmaknak. Szerintük minden biztonsági előírást betartanak, és nincs veszély. Anne-Sphie Huge, a cég szóvivője úgy fogalmazott: „az erőműben több mint 2000 ember dolgozik, akiknek van családjuk, barátai, hozzátartozói, mégsem félelemtől remegő gyomorral járnak munkába”.
Politico.eu, Körkép.sk
Nyitókép: partyoftheanimals.nl
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
