Ötven napos moratórium: veszélyes, kétélű fegyver

Nyitókép forrása: HNonline.sk

A minap a Smer, az SNS és Jakab Elemér (Most-Híd) az ĽSNS-szel közösen megszavazta a választások előtti moratórium 14-ről 50 naposra bővítéséről szóló törvényjavaslatot. A gyakorlatban ez azt fogja jelenteni, hogy a választások előtti ötven napban a nyilvánosság egyetlen közvélemény-kutatáshoz sem férhet majd hozzá.

Nem úgy a politikusok, akik annyi felmérésre adnak megrendelést, amennyire csak akarnak – csak nem hozhatják őket nyilvánosságra. A szakértők „információs egyenlőtlenségre” hivatkozva bírálják a javaslatot, amellyel több smeres kormánytag sem ért egyet.

Miroslav Lajčák (Smer) külügyminiszter a törvényt alapvető jogainak megsértéseként jellemezte, és kifejezte abbéli reményét, hogy Zuzana Čaputová államfő nem írja alá a javaslatot. Az elnök korábban jelezte, hogy megfontolja a törvény visszadobását a parlamentnek, ami második olvasatban vagy megtöri az elnöki vétót, vagy megváltoztatja azt.

   

A törvény bírálói között ott van Peter Pellegrini (Smer) kormányfő is, aki viszont leszögezte, hogy nincs tudomása háttéralkuról a törvény elfogadása kapcsán a Smer és az ĽSNS között. A megfogalmazásból azonban kitűnik, hogy annyira nem biztos a dolgában, nem mert egyértelmű „nem”-mel válaszolni a sajtó kérdésére.

Kritikával illette a javaslatot Gál Gábor most-hidas igazságügyi miniszter is, aki szerint az elfogadott törvény sérti az alkotmányt, mivel információktól vonja meg a választókat.

Az SNS-es Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter ellenben üdvözli a moratórium meghosszabbítását. Szerinte a felmérések túlságosan befolyásolják a választókat, akik így „nem képesek mérlegelni, kinek milyen programja van”.

A parlament elfogadta az 50 napos moratóriumról szóló javaslatot

Röviddel a választások előtt egy újabb manipulatív változtatás

A Smernek és az SNS-nek az egész választási ciklus alatt problémákat okoztak a felmérések. A szekrényből sorra kidőlő korrupciós ügyek majd a Kuciak-gyilkosság után kialakult belpolitikai válság padlóra küldte a „standard” pártok népszerűségét. A felmérések eredményei kvázi igazolták, hogy a lakosság egy jelentős része hitelt ad az őket ért vádaknak. Ez az egyik oka annak, hogy röviddel a választások előtt támogatták a moratórium meghosszabbítását.

Az SNS és a Smer az elmúlt hónapok felméréseiből rendre gyengén kerültek ki. Robert Fico pártja folyamatosan 20 százalék környékén stagnál, Andrej Dankoék pedig a legjobb esetben is kénytelenek megelégedni 7 százalékos eredménnyel (8,64 százalékkal jutottak be a parlamentbe három és fél éve). A sokatmondó felméréseket annak ellenére sem tudták pozitívumként beállítani, hogy a Smerhez közel álló TA3 hírtelevízió, a Pravda napilap és a TASR heteken át szinte ugyanazzal a címmel közölte ezeket, hogy „a választásokat a Smer nyerné a PS-SPOLU előtt”.

Nem véletlenül. A felmérésekkel szemben leginkább akkor háborodtak fel a kormánypártok, mikor Zuzana Čaputová, a Progresszív Szlovákia elnökjelöltje megnyerte a választásokat a Smer jelöltjével szemben, majd ennek hatására a PS és a SPOLU pártpreferenciái napok alatt dobogós helyre emelték a pártot – ezt emlegették Čaputová-effektusként. A valódi pofon azonban az volt, hogy a PS-SPOLU tartani tudta magát az EP-választásokon is, amit végül a Smert megalázva meg is nyertek.

A felméréseknek tehát van egyfajta befolyásoló hatása, amit a kormánypártok igyekeznek most csökkenteni. De nem csak a közvélemény átalakulása miatt. A felmérések száműzése a kampányból azt eredményezi, hogy a parlamentbe jutási küszöb környékén táncoló pártok esélyeiről a választóknak egyáltalán nem lesz információja.

Ez pedig két dolgot jelent: a küszöbön táncoló pártoktól kevesebben fordulnak el esetlegesen csökkenő bejutási esélyeik miatt – ez a magyar pártok szempontjából még pozitívum is lehetne. Márpedig épp az ellenzéki pártok azok, akik igyekeznek megszólítani a küszöb elérésében bizonytalan kis pártokat – például ugyanezt a logikát követte a PS-SPOLU a magyar platformja létrehozásakor, vagy Igor Matovič az MKP-nak tett ajánlatát illetően.

A be nem jutó pártokra leadott szavazatok ugyanis a nagy pártokat, a mostani felmérések szerint elsősorban a Smert, kismértékben a PS-SPOLU-t és az ĽSNS-t hozzák helyzetbe. Emlékezzünk vissza, 2012-ben a parlamenten kívül rekedt kis pártoknak volt köszönhető, hogy a Smer egyedül tudott kormány alakítani.

A kormánypártok meglépik: 50 nappal a választások előtt már nem lehet felméréseket közzé tenni

Részben megkerülhető

További probléma a törvénnyel, hogy a hitelesnek (vagy legalábbis relevánsnak) tartott közvélemény-kutatások helyett az ellenőrizhetetlen szociális hálókon sorozatban kerülnek majd fel nem valós adatokkal dolgozó vagy az álhír kategóriába tartozó felmérések, például azért, hogy egy adott célközönséget mozgósítsanak, vagy épp, eltántorítsanak favoritjától. Ez azért is fontos érvelés, mert a kormánypártok épp a felmérések állítólagos „dezinformációs tevékenysége” miatt hosszabbították meg a moratóriumot.

Persze, a törvényt meg lehet kerülni. Például azzal, hogy más országok hírportáljain közlik majd le a felmérések eredményét. Az 50 napos moratóriummal Szlovákia dobogós helyet ért el a világ leghosszabb moratóriumával rendelkező országok listáján. Szlovákiát már csak Kamerun és Tunézia előzi meg. A törvény egyelőre nem lépett hatályba – erre csak azután kerülhet sor, hogy az államfő aláírja (vagy megtörik az elnöki vétót), és iktatják a törvénytárban.

Körkép.sk