Nyitókép forrása: pravda.sk
Egy friss felmérés szerint az átlag szlovákiai polgár évente 11,5 alkalommal megy el orvoshoz, ami uniós szinten a legtöbb. A dolog furcsasága, hogy a gyakori orvoslátogatás ellenére 165 elkerülhető haláleset történik 100 ezer lakosra vetítve. Ezek olyan elhalálozások, amelyek időben történő diagnosztika esetén megelőzhetők lennének. Ez a 165 „feleslegesen” levesző lélek az uniós átlag kétszerese.
A Hospodárske Noviny kapcsolódó cikke is leszögezi, nyilván nem működik túl jól a szlovák egészségügyi rendszer, pedig a gazdag nyugati országokéhoz hasonló nagyságú összegek áramolnak be a rendszerbe az adófizetők pénztárcájából. Ezt csak egy módon lehet magyarázni: nem hatékony az elsődleges ellátórendszer – az egészségügy azon része, amelyet még a szakorvos meglátogatása előtt járunk be.
Mivel nem működik túl jól az elsődleges ellátás, azért túl sokszor kötünk ki a szakorvosoknál, ami nem csak drága, de kapacitás hiányában kilométeres sorok is kialakulnak, gyakran hónapokat időzhetünk a várólistán, mielőtt bekerülünk a rendelőbe – és bizony emiatt sok a későn vagy egyáltalán nem diagnosztizált betegség.
A számok nem hazudnak, ha sikerülne az uniós átlag közelébe csökkenteni a szakorvos látogatásának gyakoriságát, évi 207 millió eurót lehetne megspórolni. A megoldás az lenne, ha a körzeti orvosok kapnának több feladatot (vagy hatáskört, attól függ, honnan nézzük). A szlovákiai általános orvosok hatásköre csak 70 százaléka az uniós átlagnak.
Érdekes összefüggések
Az Eurostat adatai szerint egy átlagos szlovák polgár évente 4,5-szer látogatja meg körzeti orvosát, de 7-szer a szakorvosát. Ezzel szemben egy átlag magyarországi, lengyel vagy cseh polgár évente 3,7-szer megy szakorvoshoz – miközben ezek az országok jobban állnak az elkerülhető halálesetek számát illetően.
A dolog hátterében finanszírozási különbözőségek is állnak. Szlovákiában a szakorvosokat az elvégzett vizsgálat vagy kezelés után fizetik a biztosítók. A körzeti orvosok esetében azonban a kezelések után járó bevétel kisebb, mint a betegenként kapott havi fix kifizetés.
Kórházreform nem lesz, a biztosítók saját szakállukra azonban bevezetnék egy részét
Persze, ma már kicsit megkésve próbálják a minisztériumban megkeresni a megoldást: a szlovák egészségügy enyhén szólva sem a vonzó munkahelyek közé tartozik, az orvosi egyetemet elvégzők nagy része külföldre megy dolgozni (nem feltétlenül a magasabb fizetés, de a jobb munkakörülmények miatt is). Mivel nincs elég szakorvos, de nincs elég körzeti orvos és nővér illetve ápoló sem, az egész helyzet egy lefelé tartó spirálra hasonlít. Az orvoshiány egyik lehetséges megoldásának a rezidensi programot tartják, ami azonban lényegében még nem működik.
A regionális különbségek is egyre nagyobb méreteket öltenek. Egy kezdő körzeti orvos, ha színvonalas körülmények között akar dolgozni, alapvetően a sűrűbben lakott településeket (városok) célozza meg, ahol több ember jut az ő rendelőjére, így vidéken egyre nagyobb a hiány a körzeti orvosokból is.
Lehet tehát kampányolni új kórházak építésével, csak egyelőre senki sem tudja, lesz-e elég orvos és nővér a személyzetük biztosításához…
Törölte a Dôvera ügyfeleinek decemberi vizsgálati időpontjait a malackai kórház
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: egészségügy orvos orvoshiány
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
