Nyitókép: Körkép.sk

 

A Statisztikai Hivatal csütörtökön közzétette a 2021-es népszámlálás nemzetiségekre, anyanyelvre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatait. Első helyen magyar nemzetiségét 422 065 személy tüntette fel, második helyen magyar nemzetiségét 34 089 személy tüntette fel. A kettős nemzetiség feltüntetésére most először volt mód, ennek lehetőségét a nemzeti-konzervatív értékrendet valló magyarok ellenkezése ellenére a Most-Híd ültette át az előző, smeres kormányzat alatt.

 

A most közzétett adatok alapján, ha csak az első helyen magukat magyarnak vallókat nézzük, tíz év alatt (azaz 2021-ben 2011-hez képest) 36 402 fővel csökkent a magyarok száma Szlovákiában. Legutóbb, 2011-ben a 458 467 magyar nemzetiségű személyt jegyeztek. Ha az első két helyen magukat magyar nemzetiségűnek vallók számát összeadjuk, 456 154 személyt kapunk, ami 2 313-mal kevesebb, mint 10 évvel ezelőtt.

 

Hogy az első és második helyen feltüntetett nemzetiségek összeadódnak-e, egyelőre nincs tisztázva. Ennek eldöntésére a Most-Híd által nominimált, Bukovsky László kisebbségügyi kormánybiztos által összehívott, egyébként nagy csöndben dolgozó munkacsoport tehet javaslatot.

 

 hirdetes_810x300  

De nézzük tovább a ma közzétett számokat:

 

Első nemzetiségként 4 567 547 (83,8%) személy tüntette fel a szlovákot, ami a 2011-es adatokhoz képest (4 352 775) plusz 214 772 főt jelent. Magyar nemzetiségűnek 422 065 személy vallotta magát, ami azt jelenti, hogy az utolsó, 2011-es népszámláláshoz képest (akkor a magyar nemzetiségűek száma 458 467 fő volt) több mint 36 000 fővel csökkent a magyar nemzetiségűek száma (pontosan 36 402 fővel). Ugyanakkor második helyen a magyar nemzetiséget 34 089 személy adta meg. A két szám összesen 456 154, ami 2 313-mal kevesebb, mint 10 évvel ezelőtt.

 

A kettős nemzetiség megválasztását most először tette lehetővé a Statisztikai Hivatal.

 

Szlovákia lakosságszáma 5,449 millióra emelkedett – A Statisztikai Hivatal közzétette a 2021-es népszámlálás első adatait

 

A magukat első helyen roma nemzetiségűnek vallók száma is jócskán lecsökkent az elmúlt tíz évben. Míg 2011-ben 105 738 személy vallotta magát roma nemzetiségűnek, addig 2021-ben 67 179, ami több mint 38 ezer fős csökkenést jelent (pontosan 38 559 főt). Emlékeztetünk arra, hogy 2011-en nem volt lehetőség kettős nemzetiség megadására.

 

A 2021-es szlovákiai népszámlálás első tanulságai magyar szempontból

 

Cseh nemzetiségűnek 28 996 személy vallotta magát, ruszinnak 23 746, ukrán nemzetiségűnek pedig 9 451.

 

Második nemzetiség

 

A 2021-es népszámlálás során második nemzetiségként a legtöbben, 88 985 fő a roma nemzetiséget tüntette fel, utána következik a szlovák nemzetiség, amit második nemzetiségként 55 496 személy jelölt meg. 39 810 fő a ruszint nevezte meg második nemzetiségként, míg 34 089 fő a magyart jelölte meg második nemzetiségeként.

 

Második nemzetiségként 16 715 fő a csehet jelölte meg, míg 11 264 személy az „egyéb“ kategóriát választotta.

 

A kettős nemzetiség kérdése megosztja a pártokat. Az MKP ezt nem akarja észrevenni

 

A romák száma, ha az első és második helyen magadott nemzetiséget összeadjuk, tíz év alatt 50 426 fővel nőtt. A ruszinoké 30 074 fővel emelkedett. A magyarok esetében ez a szám 2 313-mal kevesebb. A magyarok mellett csak a magukat morva nemeztiségűeknek tartók száma csökkent az elmúlt 10 év alatt, illetve a nem meghatározott nemzetiségűek száma.

 

A magyar nemzetiséget első vagy második helyen feltüntető személyek túlnyomó többsége, 456 154 személyből 422 065 személy első helyen tüntette fel magyar nemzetiségét, ami 92,53 százalékos arány.

 

Anyanyelv

 

Az anyanyelv tekintetében 4 456 102 személy vallotta magát szlovák anyanyelvűnek, ami a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest plusz 215 649 főt jelent. Magyar anyanyelvűnek 462 175 személy vallotta magát 2021-ben. Ez azt jelenti, hogy a 2011-es 508 714 magát magyar anyanyelvűnek valló polgárhoz képest 2021-ben több mint 46 ezerrel kevesebb fő (pontosan 46 539-et) vallotta magát magyar anyanyelvűnek.

 

Megjegyzendő, hogy magyar anyanyelvűnek több mint 40 ezerrel több fő vallotta magát, mint magyar nemzetiségűnek. Ha pedig a magyar nemzetiséget második helyen megvallók számát is hozzávesszük, akkor 6 021 a különbség az anyanyelv javára.

 

Roma anyanyelvűnek 100 526 személy vallotta magát, ami 2011-hez képest csaknem 22 000 fővel kevesebb (pontosan 21 992). A ruszint 38 679 fő, a csehet pedig 33 864 személy jelölte meg az anyanyelveként.

 

Felekezeti hovatartozás

 

Ami a lakosság felekezeti hovatartozását illeti, 3 038 511 fő római katolikusnak vallotta magát, ami a 2011-es népszámlálási adatokhoz képest több mint 300 ezres csökkenést jelent (pontosan 308 766 főt). Több mint egymillió polgár (pontosan 1 296 142 fő) vallási hovatartozás nélküli. Az ő számuk az elmúlt tíz évben 570 780 fővel, azaz több mint félmillióval növekedett meg.

 

Evangélikusnak 286 907 fő vallotta magát (2011-hez képest mínusz 29 343 fő), görögkatolikusnak 218 235 fő (2011-hez képest plusz 11 364 fő), reformátusnak pedig 85 271 fő (2011-hez képest mínusz 13 526 fő).

 

A témával még foglalkozunk.

 

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 6 olvasónak tetszik ez a cikk.