Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos a Körképnek: Szakemberként és nem politikusként érkezek a Magyar Szövetség jelöltjeként (Interjú)

Nyitókép: Horony Ákos archívuma

Az év utolsó kormányülésén nevezte ki Robert Fico kormánya a magyar nemzetiségű új kisebbségügyi kormánybiztost. Bukovszky Lászlót a magyar és a szlovák kormányzat közti jó viszonynak köszönhetően a Magyar Szövetség jelöltje Horony Ákos váltotta. Horony még az MKP-s idők óta a párt tagja, dunaszerdahelyi önkormányzati képviselő. Szakmai pályáját eddig a nyelvhasználati jogok, kisebbségi jogvédelem jellemezte.

Horony Ákossal beszélgettünk.

Az interjúból kiderül:

   

• Hogyan került a Fico-kormányzat látókörébe?
• A Smer vagy a Magyar Szövetség jelöltje?
• Hogy látja a kormánybiztosi hivatal eddigi működését?
• Milyen célokkal, ambíciókkal érkezik?
• Milyen politikai támogatás van mögötte?
• Kik lehetnek a szövetségesei a szlovák kormányzatban?
• Hogy látja a Kultminor megszüntetését?
• Milyen hivatallal lenne elégedett?

Elsőként a felvidéki magyar sajtóban mi írtuk meg a Körképen december 7-én, hogy neve felmerült a kisebbségi kormánybiztosi posztra, Hogy történt mindez pontosan?

A nevem közvetlenül az után merült fel, hogy Robert Ficotól ez a felajánlás megérkezett a Szövetséghez, mivel már régóta foglalkozom a kisebbségi jogvédelem témájával. Forró Krisztián pártelnöknek és a párt vezetésének pedig az volt az elképzelése, hogy erre a pozícióra szakértőt kell küldeni.

Mi zajlott a háttérben egészen addig, amíg a kormány a karácsony előtti szerdai ülésén kinevezte Önt a posztra?

Megkeresett a párt elnöke, megkérdezte hogy vállalnám-e. Kértem egy kis gondolkodási időt, hogy végig gondoljam, hogy ez mivel jár mind a személyes, mind a szakmai életemmel kapcsolatosan. Megfontoljam, hogy előreláthatóan mire lesz majd lehetőségem ebben a munkakörben. Miután mindent a mérlegre tettem, igent mondtam az elnök úrnak. A továbbiakat már ő intézte.

Forró Krisztián korábban úgy fogalmazott, hogy egyfajta kapocs kíván lenni a magyar és a szlovák kormányzat között. Vehetjük ezt úgy, hogy maga a kormánybiztosi poszt már az első ilyen konkrét kapocs?

Ezt én nem tudom megítélni, de a magyar kormány irányában való jó kapcsolatoknak bizonyára szerepe van abban, hogy ezt a felajánlást a szlovák miniszterelnök a magyar pártnak megtette. Bár azért látjuk, hogy egy ilyen lépés nem teljesen idegen Ficotól, hiszen 2012-ben, amikor ezt a posztot létrehozták, egy ellenzéki pártnak kínálta fel a jelölés lehetőségét. A különbség az, hogy itt egy parlamenten kívüli pártot kért most fel.

Mondhatjuk úgy is, hogy 4,38 százalék (szerk. megj. a Szövetség legutóbbi parlamenti választáson elért eredménye) a miniszterelnök szemében is egy elég jelentős támogatottság és valószínűleg úgy gondolta, hogy politikailag így lesz helyes.

Ön a Magyar Szövetség hivatalos jelöltjeként került a posztra. Elmondható tehát, hogy a párt ezzel indirekt módon a kormánykoalíció tagjává vált?

Nem gondolom. Kormánykoalíció tagjává akkor válhatna a párt, ha képviselői ott lennének a törvényhozásban és a kormányban, ha részt vennének a döntések meghozatalában és a párt elnöke a koalíciós tanács ülésein a választóktól kapott politikai erejét érvényesíthetné. Ezzel szemben a kormánybiztos a kormány számára tanácsadói szerepet tölt be a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos ügyekben és mint tudjuk, a tanácsot meg is lehet hallgatni, de azért el is lehet engedni a fül mellett. Természetesen ezzel nem a tisztség jelentőségét szeretném kisebbíteni, mivelhogy nagyon fontos feladatai vannak a kormánybiztosnak, ami a kisebbségekre vonatkozó már létező jogi keret betartatását, a nyelvhasználati jogok érvényesítését, javaslatok megfogalmazását és a kisebbségeket érintő tervezetek értékelését illeti.

Jelenleg ugyanis ez az egyetlen hivatalos tisztség, amelyben a kisebbségi ügyeink érdekében hivatalos súllyal lehet fellépni, hiányosságok orvoslását lehet kérni.

A kormánybiztos statútuma meghatározza azokat a feladatokat és lehetőségeket, amiket egy kormánybiztos tehet. Véleményem szerint a Magyar Szövetség vezetői azzal, hogy eleve szakemberben gondolkodtak és nem vezető pártpolitikust küldtek a posztra, azt is jelezték, hogy tisztában vannak azzal, hogy itt szakmailag megalapozott mindennapi hangyamunkát kell elvégezni. Ez nem egy politikai pozíció, inkább hivatalnoki, szakmai pozíció. Azzal, hogy elfogadtam ezt a felajánlást, abban az is döntő szerepet játszott, hogy ez nem egy politikai szerepvállalás lesz, hanem egy szakmai szerepvállalás.

Ön 2018 óta tagja volt a kisebbségi kormánybiztosi hivatal magyar nyelvi tanácsadó testületének. Hogy látta a hivatal működését, milyen hivatalt vesz át a hidas Bukovszky Lászlótól?

Feladatom az volt, hogy amikor jogszabály előkészítésről volt szó például a kisebbségek jogállásáról szóló törvénynél, akkor ott besegítettem és részt vettem a munkában. A munkacsoportok nyelvenként működtek, ahol főleg a terminológia terén, nyelvészeti, jogászi feladatokat láttam el, de a hivatal napi működésébe nem nagyon láthattam bele.

A Körképnek korábban Robert Fico úgy nyilatkozott, hogy várja a Szövetség jelöltjét a kormánybiztosi posztra. Ki lesz a közvetlen felettese? A Kormányhivatal vezetője, Juraj Gedra?

Igen, mondhatjuk így is, a kisebbségi kormánybiztos statútuma alapján például rajta keresztül tudok benyújtani a kormány elé anyagokat.

Elődje, Bukovszky László 7 éven keresztül, 2016-2023 között töltötte be a pozíciót. Ön szerint milyen eredménnyel?

Úgy gondolom, hogy a munkáját Bukovszky László igyekezett a legjobb tudása szerint elvégezni, a kisebbségi nyelvhasználat gyakorlati előmozdításában nagy érdemei vannak. Ha azt nézzük, hogy a politikai támogatottsága mekkora volt és a lehetőségei milyenek voltak, akkor látjuk azt, hogy 2020-tól kezdődően már jelentős politikai támogatottsága nem volt.

Ezt legjobban az példázza, hogy hiába került be a kormányprogramba például a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása, vagy akár a kisebbségi hivatal létrehozása, láthatóan ezen a téren nem volt kormányzati akarat konkrét eredmények elérésére, bármennyire is igyekezett a kormánybiztos.

Rigó Konrád a Most-Híd alelnöke karácsony előtt a rá jellemző gőgös lenézéssel azt mondta Önről, hogy Horony Ákos egy nagyon kedves ember és hogy Ön nem a Szövetség, hanem a Smer jelöltje. Kinek a jelöltje tehát Horony Ákos?

Egyértelműen a Magyar Szövetség jelöltje vagyok. Nyilvánvalóan a jelölést Robert Fico nyújtotta be a kormány elé, mert ez az eljárás…

Ilyen tekintetben anno Bukovszky Lászlót is…

…természetesen.

És ha jól tudom, akkor ezzel a logikával Rigó Konrád is 2016-ban a Smer jelöltje volt államtitkári kinevezése folytán, hisz a javaslatot a kinevezésére a smeres kulturális miniszter nyújtotta be a kormány elé.

Formálisan igen. Persze az ő helyzete valóban más volt, mivel én egy kormánypárt politikai támogatását nem élvezem, mondhatjuk úgy, hogy nehezebb helyzetben leszek és sokkal nagyobb súlya lesz a szakmai érveknek, mivel a kormányon belüli pártpolitikai támogatottság hiányzik.

Ha már a politikai támogatottságnál tartunk, Önnek milyen politikai támogatottsága van és milyen a pozíciója a liberális, progresszív elődjével képest?

Ha realistán tekintjük a dolgot, megpróbálva elvonatkoztatni magamtól, akkor nyilvánvalóan egy kormánybiztosnak, aki mögött egy parlamenti párt, vagy kormánypárt áll, sokkal erősebb pozíciója van. Hiszen a saját pártján keresztül is elő tud mozdítani dolgokat. Mondhatjuk úgy is, hogy az alapvető döntések magasabb szinten megszületnek és a részletek kidolgozása marad a párt által jelölt tisztségviselőre. Ilyen politikai háttér és eszközök nélkül viszont felértékelődhet a kormánybiztos szakmai érvelése, mert igazából mással nem is tud nyomást gyakorolni.

Az én lehetőségeim a közeljövőben fognak kiderülni, a kisebbségi kormánybiztos statútuma eleve meghatároz egy keretet, bizonyos kompetenciákat. Az viszont, hogy mekkora mozgásterem lesz kezdeményezően fellépni, még csak az elkövetkező hónapokban derül majd ki. Bízom benne, hogy ha már Robert Fico ezt a lépést megtette a Magyar Szövetség felé és elfogadta jelölésemet, akkor érdemi munkát is vár tőlem. A munkámat pedig maximális mértékben el akarom végezni. Mint a kormány tanácsadója, nyilván tanácsokat is vár tőlem a kisebbségi politikát illetően, amiket remélhetőleg meg is fog fogadni.

Milyen konkrét célokkal, ambíciókkal érkezik? Ha a médiafogyasztók számára kellene érhetően megfogalmaznia, akkor milyen fő prioritások vannak a tarsolyában?

Van egy jogi keret, ami a kisebbségek identitásának, kultúrájának megőrzését érinti Szlovákiában. Ez a jogi keret nincs teljesen kitöltve, mi magunk sem élünk mindenhol a lehetőségekkel.

Mire gondoljunk?

A nyelvhasználat területén például rengeteg helyen, ahol lenne lehetőség a kisebbségi nyelv megjelenítésére, hiányoznak a magyar feliratok. Sőt gyakran olyan feliratok is, amelyeket a törvény értelmében kötelesség volna kihelyezni. Az okok boncolgatásába most nem kívánok belemenni, hisz meglehetősen összetettek, de ezen a területen sokat tehet a kormánybiztos.

Azaz, hogy az adott jogi keret teljes mértékben megvalósuljon és az életben is át legyenek ültetve a jogszabály által adta lehetőségek. Másrészt nem tökéletes ez a jogi keret sem, sok helyütt javítást, bővítést érdemel.

Ebbe a két irányban látom a feladatomat. Azaz, egyrészt a jelenleg hatályos jogszabályokat teljes mértékben érvényesíteni, másrészt, hogy ha erre lehetőség adódik, akkor ezeket a jogszabályi hibákat eltávolítani és bővíteni a jogi keretet. Ilyen eszköz lehet például a kisebbségek jogállásáról szóló törvény is, melynél tanácsolni fogom a kormánynak, hogy folytassa a törvénytervezet előkészítését.

Másik fontos dolog az önkormányzatok kétnyelvűséggel kapcsolatos többletkiadásainak a megtérítése, ami nagy segítség lenne a hivatali kétnyelvűség előmozdításában. A magasabb tengerszint felett fekvő települések például jelenleg több pénzt kapnak hóeltakarítás okán, viszont pont ugyanígy többletköltséggel jár, ha egy hivatali agendát kétnyelvűen kell vezetni. Ennek van egy racionálisan indokolható alapja és a szlovák-magyar vegyesbiztosságnak is van immár tíz éve megfogalmazott erre vonatkozó ajánlása. Ideje lenne ezt a gyakorlatba is átültetni.

Az eddigi tapasztalatok alapján hogy látja, ki lehet a fő szövetségese a kabinetben? Milyen irányba indul szövetségeseket keresni a kormányzati struktúrában?

A hivatalom része a kormányhivatalnak. A kormánybiztosnak az összes kisebbségi témában érintett minisztériummal kapcsolatban kell lennie. Ilyen főleg az igazságügyi minisztérium, a belügyminisztérium és a kulturális minisztérium. Hogy szövetségeseket majd hol találok, az a munkám során fog kiderülni. A miniszterelnök támogatására mindenképpen számítok, mivel az ő felajánlása következtében kerültem ebbe a tisztségbe.

A kormányprogram jövő évi jogalkotási tervének része, hogy a Kultminort (Kisebbségi Kulturális Alap) összevonnák a Művészeti Alappal. Ön hogy látja ezt a kérdést?

Meglepett ez a pont, mivel a kormányprogramból, amelyre hivatkoznak, nem következtethető ki. Arról beszélnek, hogy a hatékonyabb működést és az átláthatóságot szeretnék növelni…

Ami valahol indokolt, hiszen maga a Kultminor (KKA) működése rendkívül bürokratikus, a pályáztatási rendszer terén pedig komoly aránytalanságok jellemzik a pénzosztó bizottságok döntéseit, ahol sorozatos összeférhetetlenségekről is írt a sajtó.

Az, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) működésével gondok vannak és javításra szorul, ez mindenki számára nyilvánvaló. Maga az összevonás terve azonban meglepett. A kormányprogramban például a 2016-2020 közötti időszakra mintaként tekintenek, a programnyilatkozat kimondottan az akkori gyakorlat folytatását ígéri, amit csak tökéletesíteni kívánnak.

Itt eléggé ellentmondásosnak érzem azt, hogy miközben a KKA megalapítása épp a hivatkozott időszaknak az eredménye volt, most mégis megszüntetnék az önállóságát. Szerintem ez bármilyen értelmezésben túlmegy azon, amit a kormányprogramban tökéletesítés vagy alapszabály módosítás alatt érthetünk. Szóval a kulturális minisztérium részéről a jövő évi jogalkotási tervbe feltüntetett rész nem tűnik összhangban lévőnek magával a kormányprogrammal sem.

Persze a módosítás részleteit, a minisztérium konkrét elképzeléseit még nem ismerjük. A jövő év elején mindenképp meg fogom keresni a kulturális minisztériumot, tájékoztatást kérek a terveikről és szoros együttműködésre teszek javaslatot. A kisebbségi bizottságot is be kell vonni a támogatási rendszer bármiféle módosításába, legyen szó szervezeti-intézményi, illetve tartalmi módosításokról. Alapvetőnek gondolom azt, hogy a nemzetiségek döntéshozatalban való részvételének a mértéke semmiképp se csökkenjen.

Az Ön kinevezése a visszahívásáig szól. Milyen hivatallal lenne elégedett?

Ahhoz, hogy a hivatalban végzett munkánk sikeres legyen, rendkívül fontos, hogy a kisebbségekhez tartozó polgárok maguk is aktívak legyenek. Például, hogy amikor jogsértést tapasztalnak, akkor ne csak legyintsenek, hanem proaktívak legyenek. Tegyék szóvá ott helyben, és ha olyan jogsértésről van szó, amely esetében erre lehetőség van, akkor tegyenek bejelentést a kormányhivatalba, és mi hivatalos úton fel tudjuk szólítani az érintetteket, hogy orvosolják a problémát.

Mostohagyerek az anyanyelvhasználat a hivatalokban?

Ha a hatályos jogi keret érvényesítésében előrelépést akarunk elérni, a siker jelentős részben a polgároktól érkező kezdeményezésektől függ. Ezúton is kérnék mindenkit, hogy bátran forduljanak hozzánk, mert sokszor a polgárok részéről érkező kezdeményezés indíthat el olyan folyamatokat, amelyek végül akár még a jogi keret bővítését is eredményezhetik. És persze hivatkozási alap lehet, ami erősítheti a kisebbségi kormánybiztos tárgyalási pozícióját is.

A konkrét ügyekben megfogalmazott és nagyszámban támogatott petíciók is segíthetik a kormánybiztos munkáját. Ilyenek indításában az elmúlt évtizedben jómagam is részt vettem, például a választási törvény módosításakor, vagy a nemzeti kisebbségek jelképeinek használata kapcsán. A 2024-es jogalkotási program kapcsán jelenleg indított petíciókat is ezért pozitívan értékelem.

Általában 100 nap türelmi időt kapnak az állami hivatalok vezetői a polgároktól, médiától, közvéleménytől. Horony Ákos frissen kinevezett kormánybiztos hol szeretne járni 100 nap, egy év után, vagy akár a jelenlegi választási ciklus végén?

Mostohagyerek az anyanyelvhasználat a hivatalokban?

Ez egy nehéz kérdés. Az új évtől mindenképpen nagyon intenzíven el akarom kezdeni a munkát.

Ez mit jelent?

Vannak egyrészt kötelességei a kormánybiztosnak, amit maradéktalanul el akarok látni. Ugyanakkor újszerű helyzet is van, mivel a kormányzaton belül kimondottan belső pártpolitikai támogatás nélküli helyzetben vagyok, ezért mindenekelőtt fel kell mérnem a lehetőségeimet, és megtenni mindent, amit lehetséges. A kisebbségi ügyekben a Reményik Sándor versében is megfogalmazott „ahogy lehet” elvét tartom helyesnek, a „mindent vagy semmit” elve rendszerint a semmibe vezet.

Ugyanakkor ennek akár előnye is lehet Önre nézve, hiszen a magyar és a szlovák miniszterelnök előszeretettel hangsúlyozzák a kiváló szlovák-magyar kapcsolatokat. Ez akár az Ön pozíciójára is jótékonyan hathat.

A minisztériumokkal való kommunikáció terén a jó szlovák-magyar viszony alapérvelés lehet. Hiszen ha jó a viszony köztünk, miért ne legyünk nagyvonalúak egymással szemben, amit joggal várhatunk el irányunkba – a magyar kisebbség irányába is.

100 nap múlva ott szeretnék lenni, hogy vezetésemmel már teljes lendülettel működjön a hivatal és formálódjanak ki a lehetőségek, amelyekben előre tudunk lépni. Nem vagyok naiv ugyanakkor és erős ellenállásra számítok helyenként. De ha felülről a jóakarat és a szándék meglesz, részünkről a jogi, szakmai érvek ott lesznek, akkor bízom benne hogy konkrét eredményeket is fel tudunk mutatni.

Mindenképpen folyamatos kapcsolattartása törekszem a többi nemzeti közösség képviselőivel is. Kimenni a településekre, régiókba ahol élnek, személyes kapcsolatokat építeni a magyarokkal, ruszinokkal és meghallgatni ott helyben, hogy mik a problémáik és mit szeretnének hogy tolmácsoljak a kormány felé.

Hiszen a kormánybiztos egyik fontos feladata, hogy olyan javaslatokat fogalmazzon meg a kormány felé, amely jobbítja és javítja a kisebbségek helyzetét.

Az eddigi jogvédő tevékenysége során milyen eredményekre a legbüszkébb?

Például büszke vagyok a Velemjáró projektünkre, amelyet még a fiatalon tragikusan elhunyt Lancz Attilával közösen indítottunk (szerk. megj. ez egyfajta segédeszköz a nyelvi jogok érvényesítéséhez. Célja a magyar nyelvhasználat előmozdítása Szlovákiában.) 2010 környékén például közreadtuk a nyelvhasználati útmutatót, amely több tízezer háztartásba eljutott. 2014-ben a választási törvénybe sikerült a kisebbségi nyelvhasználatot biztosító rendelkezéseket belefoglaltatni.

Büszke vagyok továbbá a táblatörvény legutóbbi módosítására, mely szintén nagy előrelépés volt (szerk. megj. Gyimesi György és a Szövetség közös összefogásának eredményeként), még ha alsóbb szinten bizonyos akadályok fel is merültek ennek megvalósítása kapcsán, de ezek elhárításának kieszközlése már az én kormánybiztosi feladatom lesz.

Király Zsolt