Markus Reisner: A donbaszi csata eddigi tanulságai

Nyitókép: YouTube/Österreichs Bundesheer (Screenshot)

Üdvözlöm Önöket a Bécsújhelyi Katonai Akadémián. A nevem Markus Reisner ezredes, a fejlesztési és kutatási részleg vezetője vagyok és a mai részben azt szeretném Önöknek közelebbről bemutatni, hogy miképp alakul jelenleg a helyzet a Donbasz régióban. Mi az, amit már tudunk és ezen felül mire lehet következtetni a donbaszi csata lefolyását illetően?

Markus Reisner: Nagy a hasonlóság a kurszki (1943) és a donbaszi (2022) csata között

Először egy kis áttekintés. Mi történt az elmúlt hetekben? – Az elmúlt időszakban láthattuk, hogy az orosz offenzíva Ukrajna északi területein egyrészt csődöt mondott, másrészt az itteni orosz csapatokat Ukrajna keleti részeibe csoportosították. Az orosz fél ezt követően közölte, hogy új operatív célnak a donbaszi régióban összpontosított ukrán erők katlanba zárását tekinti. […]

   

Egy hadművelet három fázisból áll. Az első fázis az úgynevezett „felkészülés” (Shaping Phase). Ez a felkészülési fázis orosz oldalon abban nyilvánult meg, hogy az orosz fél 50 000 – 60 000, a Kijev körüli harcoktól kimerült katonát vasúttal az 1000 kilométerre elterülő kelet-ukrajnai frontra vezényelt […]. Ez idő alatt – március vége/április eleje – az oroszok továbbra is azon dolgoztak, hogy megakadályozzák az ukrán erők utánpótláshoz való jutását. Ez azt jelenti, hogy az utánpótlási vonalakat folyamatos légitámadásokkal próbálták illetve próbálják megszakítani.

A döntő fázis körülbelül április közepén lépett életbe (Decisive Phase), ami azt jelentette, hogy az orosz fél az ukránokkal történő érintkezési vonalak mentén megkezdte az átkarolást. Itt két opció jöhetett szóba: Egy nagy, mélységbe ható átkarolás a Dnyeperig, vagy pedig egy kisebb mértékű bekerítő hadmozdulat. Az elmúlt napok történései alapján világosan látható, hogy az oroszok a kis katlan opcióját választották, tehát az északi csoportosítás illetve támadó él és a déli csoportosítás illetve támadó él harapófogóba akarja fogni az ukrán erőket.

Most, május elején az helyzet a következő: az orosz támadás nem úgy halad, ahogy azt eltervezték (Enduring Phase). Igaz, a támadók helyi szinten több kisebb sikert is elértek. Ellenben az ukrán ellenállás a jelek szerint olyan erős, hogy sem az áttörés, sem a mélységi előrenyomulás nem sikerült.

[…]

Nézzük most meg a harci helyzetet közelebbről négy tényező fényében. Az első tényező maga a terep. […] Látható, hogy az ukrán csapatok nyilvánvalóan mélységi védelmet építettek ki – magában a katlanban legalább három védelmi vonal állhat, aminek az a célja, hogy az orosz előrenyomulást megakassza. Hátrányosan hat a támadókra nézve a növényzet, vagyis a terep struktúrája. Az északi szektorban világosan kivehető, hogy az erdős terep és az azt átszelő folyó leküzdése sok időt vett igénybe, mire az oroszok egyáltalán fel tudtak fejlődni egy északi támadó élhez.

[…]

A második tényező a szembenálló felek ereje. […] Ukrán oldalon 27 dandár-erősségű alegység áll rendelkezésre. Az Ukrán Fegyveres Erők egy dandárja három zászlóaljat számlál. Ez azt jelenti, hogy ebben a térségben összesen 81 zászlóaljról beszélhetünk. Ami az orosz felet illeti, a nyugati sajtó illetve a titkosszolgálatok is abból indulnak ki, hogy 93 taktikai zászlóalj-csoport tartózkodik a területen. Az arány így 81:93. Ha most közelebbről szemügyre vesszük magát a lehetséges katlant, akkor ez az arány úgy módosul, hogy 48 ukrán zászlóalj áll szemben 68 orosszal. A klasszikus arány egy sikeres támadáshoz, ami 1:4 lenne, nem teljesül. […] Az ukrán erők ráadásul beásták magukat.

Egy következő tényező az idő. Ahhoz, hogy egy hadműveletet lendületesen és célirányosan végrehajtsunk, döntő jelentőséggel bír a gyors cselekvés. Az oroszok fő problémája, ahogy már említettem a terep kapcsán, hogy bizonyos időbe telt, míg leküzdötték a nehéz terepviszonyokat. […] Ezekre a nehézségekre az Iszjum település körüli harcok mutatnak rá szemléletesen. Iszjum egy kis városka, amelyet két oldalt nehéz, erdős terep fog körül. Ezt a helyzetet bonyolítja még, hogy a településen folyik keresztül a Donyec folyó. Az ukrán védelem természetesen a folyó mentén építette ki állásait és az első orosz próbálkozást könnyedén visszaverte.

Ezt követően bizonyos időbe telt, míg az orosz erők (az ukránokat megkerülve, megj.) átverekedték magukat az erdős terepen – amely a gépesített erők számára persze a legkevésbé sem alkalmas  -, és két pontonhidat verve kiléptek az erdő takarásából. Végül sikerrel kapták oldalba és verték szét az ukrán védelmet. Az oroszok csak ezután láthattak hozzá a tényleges összpontosítási körlet létrehozásáshoz, ami előfeltétele a déli irányba történő előrenyomulásnak. Ez az akció tengernyi időt emésztett fel. […]

A következő döntő jelentőségű tényező az információ. Az orosz oldal folyamatosan azon munkálkodik, hogy teljes képet kapjon az ukránok erejéről és elhelyezkedéséről. E célból mindenekelőtt drónokat vetnek be. Az ukránok azonban rendre-másra sikerrel lőnek le orosz felderítő drónokat, […] ami megnehezítí az oroszok helyzetét, hiszen egyrészt nem kapnak pontos képet az ellenfélről, másrészt pedig nem tudják vezetni a saját tüzérségi csapásokat. Az oroszok számára a helyzetkép felderítése az egyik legfontosabb feladat, ugyanis a támadó csapásokat ennek megfelelően végzik.

[…]

YouTube/Österreichs Bundesheer, átírás és fordítás: Körkép.sk