Samu István: Szükség van a politikai újjászervezésünkre (a Privát Szoba margójára)

(…)

Egyetlen negatív pontja volt a legutóbbi műsornak és az Solymos László hozzállása. Vagyis, hogy el sem jött!! Ráadásul eléggé pökhendi levelet küldött indoklásképpen.

Ez is csak azt mutatja, hogy a nagy „egységesüles csak szöveg, de nem gondolják komolyan, mert különben bele kellene férnie az olyan kompromisszumnak is hogy eljön. Ezt csak tetőzi, hogy a műsor a saját közösségünket hivatott megszólítani és az irányukba sem adta meg a tiszteletet Solymos László, hogy informálja őket. Reméljük, hogy a polgárok viszont emlékezni fognak majd a választásokkor.

   

? „Egység vagy Kétség?” kapcsán gondolataim a tegnapi műsorban:

… természetesen szükség van az egységre, amit lassan, az összefogás szó után szintén közhellyé fokozunk le. Hogy mennyire ban szükség az egységre, olyan kérdés mintha azt kérdeznénk, kell-e a munkásembernek ingyen a 10-es sör? Lételeme.. A közösségünknek is politikai szerveződésének és akcióképességének lételeme az egység.

DE! Nem csak azért van szükség az összefogásra, hogy mindenáron parlamenti képviseletünk legyen, az 1998-ban egyszer már zsákutcába vitt, – ugyanis mi az ÚEM-ben továbbra is tartjuk a véleményünket, hogy a parlamenti képviselet csak eszköz, de nem lehet kvázi cél, – viszont az egységes fellépés nélkül, nem tudjuk erőteljesen megjeleníteni 30 éve elfeledett – elhanyagolt követeléseinket. Ami miatt fontos az egységes fellépés a szlovák társadalom felé, hogy végre lássák és tapasztalják, halljanak róla, hogy felvidéki magyarok mit is akarnak kollektíve?
Tehát nem a híd, nem az mkp, nem az összefogás vagy az ÚEM, hanem mi, felvidéki magyar társadalom mit akarunk.

?Pártpolitikai szempontból a sokszínű egységet támogatom, amely teret biztosít a tenni akaró felvidéki magyar embereknek, arcokat épít különböző politikai – értékrendbeli ideológiákat képviselő felvidéki magyar politikusoknak, szakpolitikusokat állít csatasorba, mint a modern pártpolitikai építkezéseknél.

?Ugyanakkor és ez a legfontosabb: a „politikai újjászervezésünk“ megint elmarad, ha csak a pártok egyesítésèt tartjuk politikai önreflexiónak!!!

?Én hiányolom az újjászervezést!

Az önreflexió nem azt jelenti, hogy egyesítjük a sikertelen pártokat, vagy a hatalomhoz odakozmálódott politikusokat, hanem, hogy a meglévő politikai szubjektumok, mozgalmak, társadalmi-politikai szervezetek belátják, hogy az alulról építkezéshez, egy teljesen új dimenzióra van szükség: fel kell építenünk a Felvidéki Nemzeti Tanácsot, amely katalizátora lehet 2022-re egy új felvidéki magyar politikai egységnek. A Felvidéki Magyar Nemzeti Tanácsból – de ez már technikai – bár nagyon fontos- részlet kérdés- lehetne kétkamarás a civil társadalmi szervezetek és a politikai szubjektumok részére…amelynek tagjait önkormányzati választásokon felhatalmazott képviselők is alkotnák.

Miért is ne?! Ez a plénum a külhoni magyar tőke egy részével, támogatásával a háta mögött egy olyan előválasztást tarthatna, amely minden 4 évben a választásra jogilag létrehozott magyar egységes politikai szubjektumba delegálna képviselőjelőlteket az előválasztás alapján. Ha jól belegondolunk ez az egyik legközvetettebb alulról építkezés. Nem a pártstruktúrák! Azok bezártak. Ez a valódi politikai újjáépítkezés…

?Természetesen ennek is vannak kritikusai, azt róják fel, hogy miért lenne ereje és legitimitása a Felvidéki Magyar Nemzeti Tanácsnak… miért csatlakoznának hozzá az önkormányzati, vagy regionális képviselők? Hát azért mert az önkormányzati vagy regionálisan megválasztott képviselőinket érdekelté tennénk, hogy ez a testület, amely dönthet a külhonba érkező magyarországi támogatások stratégiai elosztásásról a Felvidéken. Ez által biztosan egy fajsúlyos felvidéki magyar nemzetközösségi szervezői intézményé válna. Csak hát, ez biztosan nincs ínyére a szlovákiai magyar oligarcháknak, akik eddig a magyarországi támogatásokat egyedül lobbizhatták ki maguknak!!

Samu István: Facebook