Vilhelmina
  • HUF: 360.26
  • USD: 1.18
  • 12 °C
  • 26 °C

Hirdetés (X)

Belföld

Mi van az egységre törők számai mögött? Avagy még egyszer a Focus felméréseiről

Ha annyi olvasónk lenne, mint ahány szimpatizánsa az MKP, Most-Híd, Összefogásnak van, már lehúzhattuk volna a redőnyt

Nyitókép: teraz.sk

 

Néhány politikastratégiai összefüggés, melyekről az MKP és a Most-Híd uralta felvidéki magyar médiatérben úgysem fogunk soha olvasni.

 

Vasárnapi cikkünkben már beszámoltunk a Focus legújabb felméréséről, melynek első számadatai hiányosak voltak, így nem mutattak teljes képet a szükséges következtetések levonásához.

 

Azóta azonban már az 1 százalék alatti tömörülések eredménye is ismert, így a következő kép rajzolódik ki előttünk:

 

Ha a parlamenti választásokat 2020. augusztus/szeptember fordulóján tartották volna, azon a következő eredmény születik:

 

MKP – 3,1 százalék, Most-Híd 1,7 százalék, Összefogás – 0,7 százalék.

 

– Ez bizony elég szegényes, mondhatná az átlagos Körkép.sk olvasó.

 

– Reménykeltő, harsoghatja a pártpropaganda, hiszen az ernyőpártba igyekvő politikai tömörülések, együttesen 5 százalék felett állnak (egészen pontosan 5,5 százalékon).

 

Csakhogy a helyes összefüggések olvasata jóval árnyaltabb képet mutat. Ezeket szedtük most pontokba, öt ténymegállapítással:

 

1. Az egységesülés nem biztatja, hanem elriasztja a választókat

 

Július óta másról sem szól a felvidéki magyar közélet, mint a pártegyesülésről. Azaz, első körben az MKP, a Most-Híd és az Összefogás egységesüléséről. Másfél hónapja sulykolják belénk az MKP (Ma7.sk, Felvidék.ma, Hírek.sk) és a Most-Híd (Új Szó, Paraméter, Bumm, Pátria rádió) uralta sajtóorgánumokban, hogy elindult végre a közeledés (tényleg elindult?), ami meghozhatja a várva várt eredményt, a parlamentbe való visszakerülést.

 

Ezzel szemben a felmérések azt mutatják, hogy a választópolgárokat nemhogy bátorítja, épp ellenkezőleg, elriasztja ez az egyelőre tartalom nélküli, hitelességi problémákkal küzdő elgondolás.

 

A Focus korábbi felméréseit összehasonlítva kijelenthető, hogy minél többet ragozza a pártsajtó az egységre való törekvést, annál kevesebb választó hisz benne. Ezt támasztják alá a Focus számai:

 

MKP: május – 4,2 %, június – 3,7 %, augusztus/szeptember – 3,1 %

Most-Híd: május és június egyaránt 1,5 %, augusztus/szeptember – 1,7 százalék

Összefogás: május – nincs adat, június – 0,5 %, augusztus/szeptember – 0,7 %.

 

2. Leginkább az MKP választóit tántorította el a Mostosokkal való közösködés

 

Érdekes látni, hogy míg a választások utáni felmérésekben a magyar párt 4,2 százalékon szerepelt, a tisztújítás előtt már csak 3,7 százalékon, az egységesülés bejelentését követően pedig alig 3,1 százalékon kullognak Forróék. Igen, a szlovákiai közvélemény-kutatások általában pontatlanok, ha a magyar politikai erőket mérik, a tendencia azonban mindig a valóságot tükrözte. Mint ahogy pontosan látható most is, hogy május óta az MKP közel annyit vesztett szavazótáborából, mint amennyivel a vegyespárt rendelkezik. Elgondolkodtató!

 

3. Tartalom és hitelesség nélkül nem fog menni

 

Maga a bejelentés, hogy a következő megmérettetésen már együtt indulnak, illetve Forró, Solymos és Mózes, akik bejelentették, láthatóan nem tudták feltüzelni kellő mértékben a felvidéki magyarságot. Értsd, az üzenetre, hogy közös listán lehet majd a magyar, a vegyes és az összefogásos jelöltekre szavazni, kevesebb potenciális választópolgár hallgat, mint amennyien a bejelentés előtt voltak.

 

A negatív tendencia megállításához és a pozitív folyamatok elindításához vonzó programra, a választókat megszólító politikai tartalomra, és a jelenleginél hitelesebb szereplőkre lesz szükség. Kérdés, mennyire reális ez az elvárás, látva az inkább ezzel pont ellentétes irányba tartó folyamatokat (Lásd, MKP első taslija  a Most-Híd-nak.)

 

4. Potenciál pedig lenne

 

Elemzésekből tudjuk, hogy a legutóbbi parlamenti választásokon hozzávetőlegesen a felvidéki magyarok egyharmada szavazott az MKÖ-re és a Most-Hídra. Egyharmaduk szlovák pártokra (jellemzően az OĽaNO-ra, az SaS-re, a PS/Spolura, de Pellegrini miatt a Smerre is, akik most a Hlas mögött gyülekeznek).

 

Az augusztus/szeptemberi Focus részletesebb eredményei pedig azt mutatják, hogy épp az OĽaNO vesztett a választások óta a legtöbbet (6,6 százalékot.) Ha ehhez hozzávesszük, hogy Matovič leginkább Nagyszombat és Nyitra megyében gyengült (ő maga egyébként nagyszombati származású,) akkor nem kell nagy ördöngösség annak megállapítására, hogy e szavazatvesztés mögött bizony a magyarok is ott vannak (főleg a Galántai, Dunaszerdahelyi, Komáromi, Lévai, Érsekújvári járásból).

 

Ezeknek a választóknak normális körülmények között hiteles, hihető alternatíva esetén az egységesülő magyar képviselet „anyapártjainál“ kellene megjelenniük. Csakhogy nem így van.

 

Most mit csináljunk? Kép: teraz.sk

 

Matovičék 6,6; a Za ľudí 1,9 százalékot veszített a választások óta. Az SaS ellenben 3,7; a Sme rodina pedig 1,1 százalékkal erősödött. A különbséget jelentő 3,7 százalékban vélhetően jóval felül vannak prezentálva a magyarok.

 

5. A választások óta csak gyarapodott a nem szavazó magyarok tábora

 

A szlovák pártokra szavazó magyarok kiábrándultsága nem az egységet, hanem az otthonmaradók táborát növeli.

 

Az MKP, a Most-Híd és az Összefogás szavak szintjén egységre törekszik, de tetteikben továbbra is széthúzást mutatnak. Ezért nem hat maga az üzenet. Konkrét példa erre ha csak az elmúlt néhány hetet vesszük, az etnikai vs. multietnikai hitvita, a kettős állampolgárság, a Beneš-dekrétumok, a magyar kormányhoz való viszony, az Index-ügy, vagy éppen a Színművészeti Egyetem kérdése.

 

Lényegében minden érdemi kérdésben mást gondol a levesbe került légy szerepében mozgó Most-Híd a másik kettőnél. A vegyespárt mindenesetre legalább stabilizálta magát – az egyébként semmire sem elég – másfél százalék környékén (akik, ha nem jön az MKP-s mentőövet, valószínűleg már szétestek volna), az MKP ugyanakkor közel ennyit vesztett a közeledésen május óta (1,1 százalékot.) Hogy kinek jó mégis mindez, az elég világosan kikövetkeztethető.

 

Zárásként:

 

Ha annyi olvasónk lenne, mint amennyi szimpatizánssal az MKP, a Most-Híd és az Összefogás rendelkezik, már rég lehúzhattuk volna a redőnyt. A politikában azonban ennél szerényebb teljesítménnyel is fontos szereplőnek lehet tetszelegni.

 

Király Zsolt

 

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 22 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kommentek

B, Gy.
2020. Sze. 09. 14:14

Nem ertem igazan a szlovakiai magyarokat ha szanaszet szavaznak kulon partokra mennyivel erzik jobban magukat annal mintha egysegesen zavaznanak.A szlovak partok nem fognak minket hitelesen kepviselni csak hitegetni ami a vesztunket fogja eredmenyezni.A csak azert sem gondolat nem szokott megoldast eredmenyezni.

    Gerembes Karcsi
    2020. Sze. 10. 10:13

    Igen igazad van ebben de kikazok akikre lehetne szavazni? Hisz ezek itt csak lapultak mint a pok a lucernásban és kapnak a jo zsiros fizetést és fejték a támogatásokat

      Kálnay Bálint
      2020. Sze. 10. 14:22

      Aha, akkor például Csenger Tiborék is csak a erszényüket tömik, mikor Lévától Ujvárig uj utat csináltattak? Vagy mikor a komáromi és az ujvári elektrotechnikai iskolának az MKP frakciója 2,1 és 2,6 milliós támogatási pénzt szavaztak meg? Tájékozódni is kell, habár ebből a kommentből valszeg nemsokan fognak, mert Király főszerkesztő úr valszeg ezt is törli mint az előzőt.

Szóljon hozzá!

Király Zsolt

Király Zsolt, 42 éves közgazdász, a Körkép.sk alapító főszerkesztője. A 2015-ös Újságírói Díj nyertese oknyomozó kategóriában. Korábban a .týždeň-ben és a Heti Válaszban is publikált.

Kövessen minket