Körkép.sk hírlevél: Rezgett a léc rendesen az ukrán atomerőműnél. Hegerék nagy átverése. Mi lesz az ukrán haderő sorsa a háború után?

Nyitókép: Körkép.sk, montázs

Mai hírlevelünkben a következő témákat vesszük górcső alá:

1. Volt okunk aggódni a zaporizzsjai atomerőmű miatt, de úgy tűnik, a veszély egyelőre elmúlt.

2. Hegerék nagy átverése 340 millió dollárba fog kerülni Szlovákiának.

3. Fény az alagút végén? Az ukrán kormány tudni véli, mihez kezd a katonaságával a háború után.

   

A híreket válogatta és azok magyarázatát megírta: Komjáthy Lóránt.

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ingyen végigolvashasd a cikket. Ha így tetted, ellenőrizd spam fiókodat is, nem oda érkezett-e a napi hírlevél.

1. Volt okunk aggódni a zaporizzsjai atomerőmű miatt, de úgy tűnik, a veszély egyelőre elmúlt

Nagyon különös információs háború bontakozott ki az elmúlt napokban a zaporizzsjai atomerőmű körül. Tényszerű információkkal a nyilvánosság nem rendelkezik, ám az, amit hallotunk, arra enged következtetni, hogy tényleg rezgett a léc rendesen az atomőerműnél, és vélhetően csak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bulgáriai látogatása után hárult el a veszély. Legalábbis, ez olvasható ki a sorok közül.

Az ukránok a múlt héten kezdtek felépíteni egy narratívát arra, hogy az oroszok által tavaly március óta ellenőrzött zaporizzsjai atomerőmevet az oroszok aláaknázták, szándékosan nukleáris katasztrófát akarnak előidézni, vagy hamis zászlós művelet keretében azt a látszatot kelteni, hogy az ukránok megtámadták az erőművet.

Minden jel arra utalt, hogy Ukrajna valóban fontolóra vette az erőmű ostromát. Egyrészt, egyszer már megtették, tavaly ősszel, amikor a Dnyeper felől próbáltak számos egységgel behatolni, ám az orosz védők visszaverték a próbálkozásukat. Az is tény – de keveset hangoztatott tény – hogy az ukránok tüzérséggel lőtték az erőmű területét – nem a reaktorokat, hanem a mellette lévő lakótömböket. Másrészt, elég egyértelmű volt, hogy az ukrán narratíva célja az oroszokra hárítani a felelősséget, mikor a világ megtudja, hogy a háború immáron nukleáris katasztrófát idézhet elő.

Az ukránok motivációja elég egyértelmű. Bármi marad is Ukrajnából a háború után, szükségük lesz energiára. Ahogy arra korábbi cikkünkben rámutattunk, legalább 411 milliárd dollárra, de egyesek szerint akár egybillió dollárra lesz szükség az újjáépítéshez. És ez még csak az ország helyreállítása, nem a gazdaság felzárkóztatása, működőképessé tétele. Ukrajnának szüksége van a zaporizzsjai atomerőműre, amely hat reaktorával, 1000 gigawattos teljesítményével Európa legnagyobbja. Nem mellesleg, évi 2 milliárd dollárt hozott Kijevnek az általa termelt áram eladása Európába.

Beszédes volt, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is aggodalmának adott hangot, és ezúttal nem támogatta Ukrajna információs háborúját, és kétszeris megcáfolta a kijevi állításokat. Ahogy később a chmelnyickiji atomerőmű és az ukrán Energoatom vezetője is igyekezett finomabban fogalmazni az ukrán katonai hírszerzés vezetőjénél, Zelenszkijnél és Dmitro Kuleba külügyminiszternél. Tehát az, aki tudta, mit jelent egy atomerőmű, az igyekezett csillapítani a nyilatkozatokat.

Aztán jött július 6., csütörtök, és Volodimir Zelenszkij Bulgáriába látogatott. A körülmények arra utalnak, hogy a bolgárok meghívására érkezett. És a találkozón nagyon különös és ellentmondásos jelenet játszódott le a kamerák előtt. Míg Zelenszkij a bolgár lőszerszállítások fenntartása mellett érvelt, Rumen Radev, háborúellenes bolgár elnök egy ponton nyíltan kijelentette, hogy ennek a háborúnak nincs megoldása a harctéren, és nincs értelme még több lőszert adni. Zelenszkij keményen és tiszteletlenül szólt vissza, azt kívánva az bolgár elnöknek, hogy ő is kerüljön olyan helyzetbe, mint Zelenszkij, hogy meg tudja, milyen döntést kell hoznia. Radev erre csak annyit mondott, van egy ajánlata, majd kiküldte a sajtót a teremből.

Fontos tudni, hogy Bulgária egyike a háborúhoz legközelebb eső országoknak, amely a háború kitörése óta végig igyekezett körültekintőnek maradni, mert egy kiszélesedő konfliktus esetén Bulgáriát igen könnyen magába szippanthatja a háború. A lényeg, hogy a Radev-Zelenszkij derbi valószínűleg nem a muníció további szállításáról szólt, hanem a zaporizzsjai atomerőműről. Mi történt a találkozó után?

A The Wall Street Journal közölte, hogy Bulgária két orosz gyártmányú atomreaktort adhat el Ukrajnának felszereléssel együtt.

Mi történt a bolgár tárgyalások alatt és után? Az Ukrajinszka Pravda közölte, hogy a zaporizzsjai atomerőmű egyik alkalmazottja szerint a lakosságot nem fenyegeti semmilyen veszély, mert az erőmű jó ideje hideg üzemmódban van. A The Timesnak pedig maga Kirilo Budanov ukrán kémfőnök, aki két hete folyamatosan riogat nukleáris katasztrófával, nyilatkozta azt, hogy elhárult a szabotázs veszélye az erőműben. Hogy pontosan miért és hogyan, nem tárta fel.

Magyarul: az információs háború de-eszkalálódott, az ukránok visszahúzták a gyeplőt.

Lehet, hogy a fenti események véletlenek, és ok nélkül kötöttük őket össze. Ettől az elmélet még igen életszagú, és arra figyelmeztet, hogy aki ennek a háborúnak a táplálásában részt vesz, az saját biztonságát és lakossága életét veszélyezteti.

(…)

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ingyen végigolvashasd a cikket. Ha így tetted, ellenőrizd spam fiókodat is, nem oda érkezett-e a napi hírlevél.

Komjáthy Lóránt