Nyitókép: Körkép.sk
Az új, a menekültügy és a migráció kezeléséről szóló rendelet – Asylum and migration management regulation (AMMR) – csodálatos újításokat vezet be az unió migrációs problémáinak megoldására. Ha vannak ilyenek. Mert míg egyes tagországok szerint vannak problémák, az Unió szerint nincsenek – csak a tagországokkal, akik szerint vannak.
Mint emlékezetes, a szíriai menekülthullám 2015-től váratlan (vagy kiszámított?), fényes, sőt, soft power megoldást kínált fel az Unió tőkés társaságainak, növekvő munkaerőgondjaik saját befeketések helyett adópénzekből történő megoldására. Hogy mitől lett a szíriai menekülthullám? Az arab tavasztól. És hogy az mitől? Az Egyesült Államoktól.
A bevezetőben említett rendelettervezetet 2023 decemberében fogadták el az Európai Parlament tárgyalói, valamint az Európa Tanács belügyi tanácsának megbízott tanácsosai (hogy ki kinek a kije, az az Unión belül, nem csak Eva Kaili ismerősi körében igen bonyolult kérdés). Utóbbi ötlet, hogy a Belügyi Tanács elé terjesszék az ügyet, azért volt fenomenális, mert ott a tagországok belügyminiszterei többségi döntéssel hoznak határozatot, így a tiltakozók nem voltak elegen, hogy megakadályozzák a döntést.
Holott a kérdés hosszú generációkra, ezzel pedig véglegesen határozza meg a kontinens lakossági összetételét, Európa jövőjét, ezen keresztül biztonságát, sőt, gazdasági versenyképességét is. Tehát érzékeny, ráadásul az EU alapszerződésében nem szereplő területen gyakorol erőszakos nyomást azokra a tagállamokra, melyek másképp képzelik utódaik jövőjét.
Decemberi megállapodás után ma az Európai Parlament döntött Ursula von der Leyen javaslatáról. Komoly vita nem volt várható. Decemberben, a paktum kiegészítő rendelkezésének megvitatására, a krízisrendeletre állítólag a parlamenti képviselők 13 perc vitaidőt kaptak a szavazás előtt! De jól tudjuk, ha eleve egyetértünk valamivel, nem számítanak a „részletek”.
A megállapodás öt kulcsfontosságú eleme:
- Átvilágítási rendelet: Egységes szabályokat hoz létre a nem uniós állampolgárok beérkezésükkor történő azonosítására vonatkozóan, ezáltal növelve a biztonságot a schengeni térségen belül.
- Eurodac-rendelet: Egy közös adatbázist alakít ki, amely pontosabb és teljesebb adatokat gyűjt a jogosulatlan mozgások felderítése érdekében.
- A menekültügyi eljárásokról szóló rendelet: Felgyorsítja és hatékonyabbá teszi a menekültügyi, visszatérési és határrendészeti eljárásokat.
- A menekültügyi migráció igazgatásáról szóló rendelet: A tagállamok közötti új szolidaritási mechanizmust hoz létre.
- Válsághelyzetről és vis maiorról szóló rendelet: Biztosítja, hogy az EU a jövőben felkészült legyen a válsághelyzetekre.
Az Európai Bizottság oldalán a kulcsszó a bizalomépítés. A cím alatt – nem viccelek – ez olvasható:” A Bizottság egy holisztikus értékelés alapján új kezdetet javasolt a migráció kérdésével kapcsolatban, hogy hatékonyabb eljárásokkal építse a bizalmat, és új egyensúlyt teremtsen a kollektív felelősség és a szolidaritás között”.
Jelzem, ők nem a holisztikus kozmetikumokra, a holisztikus kutyatápra, masszázsra, vagy holisztikus marketingre gondolnak, hanem a rendszerszemléletre. A helyükben én meg mertem volna kockáztatni a kátyúba fulladt, kiüresedett, vagy sikertelen kifejezéseket is, a migránskérdés tízéves történetével kapcsolatban, ha ezzel nem ismerték volna be automatikusan a téma szavazói elutasítottságát is. Az új, egyben minden problémát megoldó „holisztikus szemlélet” sem a módszereken, sem az eszközökön nem változtatott – csak az önkéntességet törölte el. Aki nem fogad, fizet.
A bizalomépítés jegyében az EU e témáról szóló oldalain bugyuta gyerekrajzok láthatók csökkent értelmű választók számára. Tartalma(tlansága) még a felszínt sem karcolja meg. A lényeg megosztására tett erőfeszítésnek nyoma sem látszik rajtuk! Holisztikus mondanivalójuk: nulla.
Nos, ez az internacionális asylumreguláció jutott ma szavazásig az EP-ben, aminek elfogadása, ilyen előzmények után, egy percig sem volt kérdéses. Az Unió az egyre kényelmetlenebb humánerőforrás-hiányt láthatóan ezzel a módszerrel kívánja véglegesen, és önrendelkezéssel együtt le-rendezni. Hogy ez a megoldás épp egybeesik a tőketulajdonosok érdekeivel? A nagypolitikára önsorsrontó közönnyel tekintő passzív választókon kívül egyetlen szereplőt sem zavar.
Az új szabályozás lényegéről a Bizottság, bármily alapossággal böngészi is a saját pénzén fenntartott oldalakat az olvasó, semmit nem árul el. Ezzel szemben a valóságban, a legarcátlanabb egyenlőtlenséget valósítja meg a szolidaritás nevében. Eszerint például, az EU-ba érkező migránsok 28,3%-ának kérelmét Magyarországnak kellene elbírálnia. Ezt jeleníti meg az öt kulcsfontosságú javaslat közül a negyedik, melynek magyarázó szövegét ide másoltam be:
„A jelenlegi rendszer kiegyensúlyozása érdekében, amelyben [csak] néhány ország felel[ős] a menedékjog iránti kérelmek túlnyomó többségéért, egy új tagállamközi szolidaritási mechanizmus létrehozása és a menedékjog iránti kérelmekért való felelősségre vonatkozó egyértelmű szabályok [kialakítása].”
Az új mechanizmusban nem „néhány ország” végzi majd a feladat nagyját, csak egy: Magyarország. Eddig ugyanis a „nagy visszafordítók”, vagyis a magyarok jelentették a Frontex felé az EU-ba illegálisan belépő „menedékkérők” mintegy harmadát. Orbán okosnak látta ugyanis, ha a határsértők számát pontosan jelenti az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség felé, míg mások inkább csukott szemmel engedték át az ilyeneket, jócskán eltorzítva a statisztikát.
Az Unió most végre megmutatta, hogy ki az okosabb! Ennyi migránssal foglalkozol? Rendben! Akkor csináld is tovább! Sőt! Magyarországnak fenn kell tartania a 28,3%-hoz szükséges apparátust is, ami a mintegy 11 320 bevándorlási kérelem egyidejű elbírálását jelentené! (Persze másoknak is, a maguk „igazságos” jelentett arányai szerint.) És mivel az elbírálás alatt biztosítani kell a migránsok szükségleteit, a magyaroknak – ugye, ez érthető – fenn kell tartania egy 11 320 fő kapacitású migránsközpontot is!
Az unió javaslata szerint Magyarországnak (is) a határon kellene ellátnia a migránsokat, amíg a menedékkérelmüket elbírálják. Vagy, mint más „nagy befogadók”, külföldön építik meg táboraikat – saját pénzen. Mint Olaszország már Albániában, (a britek meg Ruandában, Ausztrália Naurun).
Ez – mondja a biztosság – rendben van! Holott mind tudjuk, miért vállalja Albánia. Pénzért. Azt is tudjuk, hogy az Afrikából indult, s így Dél-Európából ügyesen a Balkánra zsuppolt migránsok azonnal elindulnak az EU felé, csak már szárazföldön, tehát Magyarország irányába. De ez, mint az EU mondja, szuper! Az új mechanizmus, a bizalommal és a szolidaritással, megoldotta a problémákat, és biztosította Európa nyugalmát és jövőjét. szerencsére pont a parlamenti választások előtt. Az ügy kapcsán Von der Leyen szemrebbenés nélkül mondja mikrofonba Rétvári magyar álláspontját: „…most Mi döntjük el, ki lép be Európába, nem az emberkereskedők” „És minden tagországot rákényszerítjük az engedelmességre” – teszi hozzá – már csak magában.
A harcnak azonban ezzel nincs vége. Mint Rétvári Bence mondta, „nem engedjük át az EU-nak a döntést arról, hogy kiket fogadunk be a hazánkba és kiket nem. Erről csak a magyar emberek dönthetnek, brüsszeli bürokraták nem. Ha valaki Magyarországra akar jönni, annak a nagykövetségen kell benyújtania a kérelmét, és ha ott pozitívan bírálják el, akkor beléphet az ország területére. A mi célunk az, hogy Európán kívül tartsuk az illegális migránsokat, és a kérelmüket még azelőtt bírálják el, hogy belépnének az Unió területére. [Mert] aki már az EU területén van, azt szinte lehetetlen kitoloncolni.
Micskó András
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
