Nyitókép forrása: aktuality.sk

 

A Smer a parlament elé terjeszti a minimálbéremelésről szóló javaslatot, amely a mindenkori nemzetgazdasági átlagbérhez kötné a legkisebb törvényes fizetés nagyságát. Eszerint 2021-re az átlagbér 60 százalékra növekedne a minimálbér. A törvény 2020 januárjától lenne hatályos, de a 60 százalékra való emelés csak 2021 év elején kerülne át a gyakorlatba.

 

Az addig hátralévő egy évben kellene megegyezésre jutniuk a szociális partnereknek (kormány, munkáltatók szövetségei, szakszervezetek). Fico szerint a munkáltatóknak arra kell felkészülniük, hogy a minimálbér 2021-ben bőven 600 euró fölé emelkedik, de ez nem jelenti azt, hogy a szociális partnerek nem állapodhatnak meg ennél is magasabb összegben. A Smer szerint az ideális minimálbér nagysága 700 euró lenne.

 

A héten azonban a szociális partnereknek nem sikerült megállapodniuk a minimálbéremelés 2020-ra vonatkozó nagyságában. Jelenleg 520 euró bruttó a legkisebb fizetés nagysága. A munkáltatók szövetsége 552,20 eurós javaslattal álltak elő, a szakszervezetek (amelyeknek vezetői gyakran mutatkoznak együtt Robert Fico smeres pártelnökkel) 635 eurós bruttó minimumot követeltek. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter végül a „kompromisszumos” 580 euró mellett döntött a 2020-as emelésre vonatkozóan.

 hirdetes_300x300  

 

Fico szerint minden évben pánik tör ki munkáltatók között, mégsem dől össze a gazdaság a minimálbér meredek emelkedése miatt. Ez azonban nem a szlovák (egyébként teljesen vízió nélküli) gazdaságpolitikának köszönhető, hanem a külső kereslet eddigi emelkedésének. Most néhány pontban összefoglaljuk a minimálbéremelés hátulütőit és annak okait.

 

Nincs megállapodás a minisztérium, a munkáltatók és a szakszervezetek között a minimálbér emeléséről

 

Kettészakad az ország

 

Míg Pozsonyban és Északnyugat-Szlovákiában a fizetések kivételesen magasak és egy álláskeresőre két-három szabad munkahely jut, Közép-Szlovákiában és keleten több járásban kétszámjegyű a munkanélküliség, Rimaszombatban és Rozsnyón pedig 12 álláskereső jut egy szabad munkahelyre.

 

A minimálbér 580-600 euróra való emelésével keleten az a paradox helyzet áll elő, hogy a legkisebb fizetés nagyon közel kerül a közép- és keleti régiók átlagbéréhez. Ez pedig azt jelenti,

 

hogy az alacsonyabb képzettségű álláskeresők még nehezebben jutnak munkához. Erre külön felhívta a figyelmet az elmúlt hetekben az INESS gazdaságkutató intézet is.

 

Fico rosszul számolta ki a minimálbért, állítja az elemző

 

A munkáltatók nem a fizetések miatt aggódnak, hanem az adók miatt

 

A Smer igyekszik úgy beállítani a munkáltatók tiltakozását, mintha csak sajnálnák a fizetést az emberektől. Csakhogy ha visszanézzük az elmúlt időszak nyilatkozatait, a munkáltatók nagy része nem az embereknek, hanem az államnak fizetendő összegek miatt aggódik.

 

  1. A minimálbér emelésével nő az átlagbér, amivel nő a kivetési alap, és így nőnek járulékterhek is. A munkások által havonta kitermelt érték több mint 40 százalékát viszi el az állam (egyes ágazatokban több mint felét). Ez pedig nem csak a cégeket, de hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozásokra is újabb terhet ró – márpedig ők adnak munkát a magánszférában dolgozó munkások közel két harmadának.
  2. A minimálbér emelésével nőnie kell majd a 400 ezer, állami szférában minimálbéren dolgozó személy fizetésének is, aminek előteremtésére az állam újabb adókat lesz kénytelen kivetni – legalábbis nehéz elképzelni, hogy ezt nem teszi meg, ha a smeres pénzügyminisztérium már most takarékoskodásra szólította fel a többi minisztériumot.
  3. Robert Fico és a Smer azzal indokolja az adócsökkentés elkerülését, hogy a személyi jövedelemadók adják a települések költségvetésének gerincét. Ez igaz, csakhogy nem csak a személyi jövedelemadó nőtt az elmúlt években, hanem a smeres pénzügyminiszterek számos új adófajtát is bevezetettek. Például a biztosításokra kivetett különadót, amely céget és munkást egyaránt sújt – és az ígéretekkel ellentétben a piaci verseny nem nyomta le az árakat…
  4. A Smer a járulékcsökkentést azzal utasítja el, hogy a járulékok az emberek saját nyugdíj-spórolását jelentik. Valójában azonban a munkások és cégek által ma befizetett járulékot kiutalják a mostani nyugdíjasoknak. Jogos lenne a kérdés, hogy akkor hova tűntek a jelenlegi nyugdíjasok évtizedeken át befizetett adói?

 

Ezek a legjobban és legrosszabbul fizetett járások

 

Politikai időzítés, gazdasági recesszió előtt

 

Nehéz nem megemlíteni, hogy a kormány épp akkor akarja bevezetni a munkáltatók akarata ellenére a minimálbéremelést, amikor választások jönnek, és amikor egyre több hír érkezik az európai, de főleg a német és szlovák gazdaság lefékeződéséről.

 

A kassai vasmű rövidített munkahetet vezetett be, és tömeges elbocsátásokra készül. A VW pozsonyi üzeme szintén nem tud mit kezdeni a kialakult helyzettel. A gépipari ágazat megrendelései jelentősen visszaestek, amely a jövőbeli foglalkoztatásra lesz kihatással. Szlovákia negyedéves GDP-növekedése pedig a vártnál kétszer kisebb lett a második negyedben.

 

Az országban jelenleg 160 ezer ember dolgozik minimálbéren (a nem állami szférában), miközben a Smer intézkedéseivel az állami bevételek ennél jóval több ember kárára fognak nőni.

 

Tömeges elbocsátásra készül a kassai vasmű, három hetet kellett várni, mire a kormány reagált

 

Multikat kiszolgáló ál-szociáldemokrácia

 

Természetesen, a Smer olvasatában, ha a gazdaságnak jól megy, az mindig a kormány érdeme. Ha rosszul megy, akkor külső tényezők a felelősek. Valójában kettőn áll a vásár. Az autóipari túltermelés miatt a szlovák gazdaság lassul, a kormány tétlensége miatt pedig a gazdaság nem tud átalakulni, összeszerelőüzemből tudásalapú, magasabb hozzáadott értéket képviselő munkapiaccá válni.

 

Fico szerint a munkabér részaránya a GDP-ben elmarad a nyugat-európai országokétól. Ez igaz. De akkor miért adott a Smer-kormány sokmilliós támogatást a külföldi vállalatoknak az adófizetők pénzéből? Konkrétan a Jaguar Land Rover akkora közvetlen állami támogatást kapott, amit ha szétosztottak volna az eredetileg felvenni tervezett 3000 munkás között, 44 ezer eurót kaptak volna fejenként.

 

Körkép.sk/Komjáthy Lóránt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!