A világ urai

,,A legkönnyebb valamit úgy utálni, ha nem ismerjük!”

A Nemzetközi Valutaalap (International Minetary Found – IMF) a második világháború végén, 1944-ben lezajlott Bretton Woods-i konferencián alakult a nemzekközi valutarendszer és kereskedelem stabilitását megőrzendő, illetve elősegítendő. Működését 1947-ben kezdte meg, székhelye Washington lett.

Tagállammá egy ország úgy válhat, hogy ,,jelentkezési ívet” nyújt be. Ez alapján dönt a többi tag a felvételről. Miután valaki felvételt nyert, gazdasága nemzeközi kereskedelemben betöltött súlya alapján meghatározott összeggel járul hozzá az IMF pénzalapjához (ezt a ,,súlyt” ötévenként felülvizsgálják) – ez az arány van érvényben a valutaalap gyűlésein a szavazatok súlyánál is. Lényegében egy részvénytársaság jön létre a tagállamokból, melynek tagjai a befizetett összegükkel egyenlő arányú részvénymennyiséggel (szavazati joggal) rendelkeznek.

A hozzájárulási alap az IMF saját pénznemében, SDR-ben (Special Drawing Rights – Különleges Lehívási Jogok) van megadva.  Ennek meghatározása szintén a nemzetközi – ez esetben a valutaárfolyam –  norma alapján történik és szintén 5 évenként felül van vizsgálva.

A Valutaalapot a Kormányzótanács igazgatja, mely a tagországok küldötteiből áll össze. Évi egyszer ülésezik a Közgyűlés – ők döntenek az aktuális kérdésekről és a vezérigazgató (jelenleg Christine Lagarde) személyéről. A Közgyűlés szavazatai a tagországok kvótájának megfelelő súllyal számítódnak.  A vezérigazgató munkáját három helyettese, egy 25 fős Ügyvezető Igazgatóság és szakértői stáb segíti. A Nemzetközi Minetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) és a Fejlesztési Bizottság (DC) évi kétszer ülésezik.

   

Az IMF működésének három alappillére van:

• gazdaságpolitikai felügyelet (gazdasági és pénzügyi folyamatok vizsgálata, tanácsadás)
• szakértői segítségnyújtás
• hitelezés

Annak érdekében, hogy a tagországok minél jobb gazdaságpolitikát folytassanak, 1996-ban létrehozták a Különleges Adat-közzétételi Szabványokat (SDDS): a tagok több kategóriában biztosítják adataikat és így létrejöt egy megbízható adatbázis, ami egyrészt segíti a pénzügyi piacok működését, másrészt ösztönzi az országokat a minél ésszerűbb gazdaságpolitikára.

Az IMF fontos feladatként tűzte ki a szegény országok felemelését. Ebben a projektben a Világbank is részt vesz. A programban résztvevő országok kedvezményes hitelekhez juthatnak, és ha a helyzet megkívánja, adósságuk egy része is elengedésre kerül.

Az IMF a mindennapi közbeszédbe főleg Görögország és a Magyarországnak nyújtandó hitel miatt került be. De hogy ezekkel pontosan mi a helyzet? Hogy zajlik a kölcsönkérelem?  Milyen típusú kölcsönök igényelhetők? Miért van ekkora hatalma az IMF-nek?

Folyt.köv.

~Woland professzor~

Ha tetszett a cikk, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

További ajánlott írások:

1. Ne fizessünk Görögországnak! Bár fogunk.

2. A görögök és a pénzügyi válság

3. Se casa es mi casa…de mi legyen az euróval?

4. Görögország – a demokrácia bölcsőjének csődje

5. Görögország és Szlovákia