20 éve tombol a nyár, mégis télikabátban járunk

Már több mint húsz éve a kapitalizmusban élünk, a nagyérdemű számára elérhetőek a modern befektetési eszközök széles skálája, megváltozott a pénzügyi világ körülöttünk. Az emberek viszont továbbra is a szokások rabjai, és a befektetések csúcsát számukra még mindig a bankok, lakástakarék-spórolások és nyugdíjbiztosítások jelentik.

Kicsit olyan ez, mintha körülöttünk már rég tombolna a nyár, hétágra sütne a nap, az emberek mégis kabátban és sálban sétálnának fel s alá. Sokan hangoztatják, hogy a részvénypiacba befektetni nagyon kockázatos. Na de vajon kinek van igaza?

A mostani cikkemben rá szeretnék mutatni, hogy a baj az emberek fejében létező egyetlen kis gát, a félelem a részvénypiac fel-le ingadozásától. Nagyító alá véve azt, hogy ez egy teljesen normális jelenség a részvénypiacon és egy egyszerű példán keresztül ezt a téves félelmet eloszlatni az olvasókban.

Miről is van szó?

Minden alkalommal, mikor a világpiaci részvények nagyot esnek, az emberek máris bőszen hangoztatják: „tessék nem működnek ezek a részvénypiaci eszközök, hogyan is ajánlhatja bárki a családoknak jó lelkiismerettel az ilyen típusú befektetéseket, ha az egyik napról a másikra elúszik az emberek tartalékának 10, 20 vagy akár még nagyobb százaléka.” A szakértők lelkiismerete azonban ilyenkor teljesen nyugodt.

Miért mozog a részvény ára fel és le?

   

Ezt a mozgást a kereslet és kínálat szabálya okozza. Ha egy részvényekkel rendelkező cégről jó híreket kapunk (jó lett a féléves mérlegük, nagyon jó új terméket dobtak piacra, megnyerték a bajnokságot) egyszerűen felmegy az ára. Ha pedig ellenkezőleg, rossz hírek érkeznek róluk (negatíve negyedéves mérleg, megbukott az új modelljük, kikaptak zsinórban az utolsó 3 meccsen) akkor esnek a részvényárak.

Ha ránézünk egy adott részvény időbeli diagramjára, láthatjuk, hogy a görbék bár láthatólag felfelé haladnak, valójában olyanok, mintha egy előrehaladott Parkinson kóros rajzolta volna: fel-le rángatóznak.

A részvény és a cég értéke egyenesen arányos, tehát a részvény a cég értékét tükrözi. De milyen igazából egy cég értéke? Egy egészségesen működő cég értéke folyamatosan nő: szorgalmasan dolgoznak, új termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek, termelik a hasznot. Ennek egy részét osztalékként kifizetik a részvényeseknek, másik részét visszaforgatják: befektetik, új gépeket vesznek, új gyárakat építenek – ezzel nő a cég értéke = nő a részvények értéke is. A probléma az, hogy pontosan senki sem tudja megmondani, mennyi is a cég valódi értéke egy adott pillanatban.

És itt kezdődik a tőzsdepszichológia: egyszer csak elterjed a hír, hogy a Sárga Nyuszi részvénytársaság remek cég. Sokan vesznek a részvényeikből = feljebb megy az árfolyama. Erre sokan mondják: ugye milyen jó cég ez, hogy megy felfelé az árfolyama: vegyünk mi is. Persze az árfolyam tovább emelkedik. És ez így megy addig, amíg a Sárga Nyuszi részvények nyilvánvalóan irreálisan magas árfolyamot érnek el. Ilyenkor mindig akad valaki, aki elkiáltja magát: A király meztelen! – A Sárga Nyuszi túlértékelt! Erre mindenki meg akar szabadulni a részvényeitől, az árfolyamok pedig lezuhannak. Majd egy idő után mindig akad valaki, aki rájön: egészen jó kis cég ez és a részvényeinek árfolyama nagyon alacsony. És elindul a hullámvasút következő menete.

Mit csinált a cég maga, miközben a részvényárfolyama megjárta a mennyet és a poklot?

Semmi különöset, tették a dolgukat: a munkások szerelték a nyuszikat, a fejlesztő mérnökök új, hatékonyabb nyuszi sárgító eljárást dolgoztak ki, és elkészült az új üzemcsarnok is. Amikor zuhant a cég túlértékelt részvényeinek árfolyama, hirtelen gyengébb minőségben és kevesebbet dolgoztak a cég munkásai? Hirtelen megbutultak a mérnökeik? Összeomlottak a gyártócsarnokok? Kevesebb profit lett hirtelen a sárga nyuszik piacán? Egyik sem. A cég hosszútávon továbbra is termelte a hasznot.

Ha megnézzük a fenti ábrán pl. az Apple mozgását, láthatjuk, hogy fel és le is hatalmas kilengések történtek. A 2007-ben vásárolt részvény ára 2015-re a7-szeresére növekedett. Egy utolsó példa szemléltetésként. Nem egy olvasónk vásárolt a lakáspiaci válság előtt lakást pl. Pozsonyban. Vajon hányan futkostak pár évvel később fel-alá fejvesztve, mikor megtudták, hogy a lakásuk ára a válság következtében 20%- ot esett, mikor már benne laktak? A válasz: szinte senki. A lakás amiben élünk, is havonta-évente változtatja az árát, negatív-pozitív irányba, mégsem pánikolunk. Így van ez a részvényekkel is, néha fel, néha le. De arra figyeljunk, hogy hosszútávon mindig magasabban zárjunk mint az elején.

Most nézzük meg objektíven, mit mond a valóság.

Ahogy említettem, a legfontosabb feltétel, hogy a befektetésünk végén, mindig magasabb értékkel zárjunk, mint az elején. Az alábbi ábra tokéletesen szemlélteti, hogy ez az alapfeltétel a részvénypiacon teljesül.

Az utolsó előtti oszlopban annak a valószínűségét találjuk, hogy adott időszak letelte után haszonnal zárjuk-e a befektetésünk. Nagyon fontos adat a minimális ajánlott befektetési horizont a részvénypiacon. Ahogy látjuk, 1 napos horizontnál 52% – os esélyunk van nyereségre, 1 év utána részvénypiacon ez már 72%, azonban 12 év esetén mind az 50 részvényindex kizárólag nyereséget könyvelt el a befektetői számára, és nem kisebb mint 10%-os éves hozammal.

A fenti ábrán a legfontosabb mégis a második oszlop. Jól szemlélteti, hogy az éves hozam messze meghaladja a banki éves kamatot, és hosszú távon mindig nyereségesek vagyunk.

A történelem és az érvek a mi oldalunkon állnak. Vegyük le a télikabátokat, és ne tartsuk megtakarításunk nagy részét többé banki lekötött betéteken, alacsony hozamú lakástakarék-számlákon, illetve veszteséges életbiztosításokban.

Zsupcsan Zoltán, pénzügyi matematikus – tanácsadó

Ha nem biztos abban, hogy pénze a legjobb helyen kamatozik, bátran írjon a zupcanz(kukac)gmail.com  címre. Olvasóink témával kapcsolatos kérdéseit kommentben, vagy a korkep(kukac)korkep(pont)sk email címen is feltehetik.

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

Ajánlott cikkek:

Melyik nyugdíjalapot válasszam – A második pilléről egyszerűen II.

A tőkealapokról egyszerűen

Kilépni vagy maradni? – a 2. pillérről egyszerűen

Ezért kerülhetnek 20 év múlva utcára a nyugdíjasok

Fektessünk-e aranyba? És ha igen, miért ne?

Lakástakarék vagy spórolás? Ha a matrac helyett más helyet keresnénk a pénzünknek