Vérszomjas diktátorok, botrányos temetések és váratlan fordulatok: 2013 legfontosabb eseményei – Európán kívül (II.)

A 2013-as év külpolitikai, leginkább Európán kívüli eseményei sok szempontból felülmúlják a 2012-es esztendőben történteket. Fontos választásokból, tüntetésekből, fegyveres konfliktusokból, terrorista merényletekből idén sem volt hiány, miközben váratlanabbnál váratlanabb meglepetések értek minket.

Akárcsak az előző években, ismét Ázsia volt a főbb politikai-gazdasági történések helyszíne, bár azért sor került néhány érdekes afrikai és amerikai eseményre is. A Körkép szubjektíven összegyűjtötte a 2013-as  „év eseményeit” és hirdetett győztest 13 kategóriában, sőt valahol több helyezés is született. Természetesen, ahogy a külügyi rovatban eddig megszokhattuk, ezúttal is az Európán kívüli történések kerülnek az évértékelő elemzés középpontjába.

Az I. rész itt olvasható.

AZ ÉV BÉKÜLÉSE:  A török-kurd megbékélés (?)

Ebben az évben talán a török-kurd viszony rendezése nevezhető az év békülésének, de azért nem árt kitenni a kérdőjelet. 2013. március 27-én a Kurd Munkáspárt (PKK) és a török kormány aláírta az első békeszerződésüket. Ebben szó volt a harcok befejezéséről; a PKK kivonulásáról; Abdullah Öcalan szabadon eresztéséről és a kurdok jogainak bővítéséről. Azonban a PKK augusztusban leállította a kivonulást, mivel szerintük a török miniszterelnök – Recep Tayyip Erdogan – nem hajtotta végre azokat a lépéseket, amelyek elősegítenék a közel három évtizede tartó konfliktus lezárását. Ankara reformokat ígért ez év végére, de még mindig kétséges, hogy a békefolyamat 2014-ben folytatódik-e tovább.

   

AZ ÉV SZERZŐDÉSE: Az iráni atommegállapodás

A Hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja + Németország) és Irán novemberben megkötötte az első megállapodást: Teherán az erőművekhez szükséges 5%-os szintig dúsítja az uránját, de cserébe az ENSZ és a nyugati országok enyhítenek az iráni gazdaságot sújtó szankciókon. Bár a megállapodás csupán hat hónapra szól és a vállalásokat bármikor vissza lehet vonni – sőt nem egyszer veszélybe kerül – ám úgy tűnik, hogy Irán és az USA ezt most komolyan gondolja. 2014-ben, ha nem áll be nagyobb változás az amerikai és az iráni belpolitikában, végre megoldódhat a perzsa ország évtizedek óta tartó atomvitája, amely egy leletnyivel biztonságosabbá teheti a Közel-Keletet.

AZ ÉV TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁJA: Haiyan szupertájfun

Az idei év legpusztítóbb természeti csapása a Haiyan nevű szupertájfun volt, amely november elején gyakorlatilag letarolta Fülöp-szigetek nagyobb részét. A 320 kilométeres sebességű tájfun 5200 halálos áldozatot, félmillió földönfutót, több milliárdos károkat hagyott maga után. Azonban nem is a trópusi ciklon volt a legrosszabb: sokkal többen haltak meg a különböző fertőzésekben és az összecsapásokban, mint a természeti katasztrófában. A jelentések szerint anarchia tombol az ország bizonyos részein, ahova a hadsereg és a segélyek – a törmelékek miatt – még mindig nem tudnak eljutni. Így 2014-re akár 78 000 (!) nőhet az áldozatok száma, rendkívül sok gyerek  veszítheti az életét a járványok, az élelmiszer hiány és a rossz környezeti körülmények miatt.

AZ ÉV DIKTÁTORA: Kim Dzsong Un.

Minden jel szerint nemcsak 2013, hanem a modern világtörténelem legőrültebb diktátorainak a listáján is dobogós lenne az alig harmincéves észak-koreai vezető. Kim Dzsong Un egymás után kergette az őrületbe a nyugati, dél-koreai és a kínai vezetést, mivel 2013 elején folyamatosan növelte a feszültséget a Koreai-félszigeten. A Kedves Vezető Fia felrobbantott egy atombombát, semmisnek nyilvánította az 1953-as fegyverszünetet Dél-Koreával, csúnyán összeveszett Kínával, állandó készültségben tartotta a hadsereget egy Egyesült Államok (!) elleni támadáshoz, valamint bezáratta a Keszong ipari parkot, Észak-Korea egyetlen külföldi devizaforrását.

Bár úgy tűnt, hogy idén ősszel „kritikát gyakorol” és enyhül a feszültség Dél-Koreával, de valószínűleg ez a fajta logikus gondolkodás csak amolyan ideiglenes elmebaj lehetett a fiatal diktátornál. Ugyanis decemberben a Kedves Vezető Fia kivégezte a sokáig befolyásos, Kína-párti és viszonylag „mérsékelt” nagybátyját, Csang Szongtheket. Ezenfelül százával küldi a saját rokonait gulágokba. Ezzel Kim Dzsong Un bebizonyította, hogy az alma nem esett messze a fájától…

További helyezettek: A szudáni Omar al-Bashir és a zimbabwei Robert Mugabé.

AZ ÉV TEMETÉSE: Nelson Mandela

Az apartheid elleni harcáról ismert, Nobel-békedíjas és Dél-afrikai Köztársaság első fekete bőrű elnöke, Nelson Mandela végső nyugalomra helyezése volt az év temetése. A 95 éves korában elhunyt politikus Pretoria városában tartott gyászszertartásán gyakorlatilag az egész világ jelen volt: Barack Obama és az Egyesült Államok valamennyi még élő valamikori elnöke; valamint rajtuk kívül számos további magas rangú személyiség: Károly brit trónörököstől Raúl Castron át egészen Robert Mugabeig bezárólag. A decemberi temetés és gyászszertartás botrányoktól sem volt mentes: kifütyülték Jacob Zuma elnököt, afrikánerek nem vehettek részt a temetésen, az össze-vissza hadonászó jeltolmács (aki már elmegyógyintézetbe zártak, vagy a világ szemtanúja lehetett annak, hogy ki is hordja a nadrágot az Obama-családban …

További helyezett: Hugo Chavez temetése.

AZ ÉV EMBERE: Ferenc pápa

Bár Ferenc pápa főleg az öreg kontinensen tevékenykedik, de először az egyház történelmében nem európai lett a pápa, hanem egy latin-amerikai. Már eleve ez történelmi jelentőséggel bír, de az új pápa folytatta korábbi elődje, az 1958-ban pápává választott XXIII. János reformpolitikáját. Az argentin Ferenc pápa a törődést a szegényekkel és az alávetettekkel nemcsak a személyes magatartás szintjén, hanem teológiai ügyként is kezeli.

További helyezettek: burmai Aung Szan Szú Kji és az iráni Hasszán Rohanni

AZ ÉV LEGVÁRATLANABB ESEMÉNYE: A lehallgatási botrány

Alighanem ez az idei év legnagyobb botránya és egyben legváratlanabb eseménye. Edward Snowden nyilvánosságra hozta, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) teljesen alkotmányellenesen több tízmillió amerikai telefonbeszélgetést hallgatott le. Az ügynökség együttműködött a Microsoft, a Google, a Yahoo, a Facebook, a YouTube és Skype vállalatokkal. Az Egyesült Államok a szövetségeseit szintén szigorú megfigyelés alatt tartotta, mint pl. Németországot, Izraelt és Japánt (a helyzet pikantériája, hogy ők is ugyanúgy kémkedtek egymás után).

Snowden elhagyta Hong-kongot és Oroszországban kapott ideiglenes menedékjogot. Az Egyesült Államok számára hatalmas presztízsveszteséget jelent a lehallgatási botrány, nem is beszélve arról, hogy Obama képtelen elérni Putyintól, hogy adja ki Snowdent az amerikai igazságszolgáltatásnak. 2014-ben sem fog véget érni a történet: Az 58 000 dokumentum közül Snowden csak párat hozott nyilvánosságra, ami csupán a jéghegy csúcsa…

Krajčír Lukács

Nyitókép: thelibertarianrepublic.com

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!