Nyitókép: sita/AP Photo/Virginia Mayo
Csütörtökön veszi kezdetét az Európai Tanács kétnapos ülése Brüsszelben, melynek legfontosabb témái az ukrajnai háború, a biztonság és védelem, a közel-keleti válság, az EU bővítése, a migráció és az európai mezőgazdaság helyzete lesznek.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcsra kiküldött meghívólevelében úgy fogalmazott: legfontosabb feladat a katonai segély gyors eljuttatása Ukrajnának.
„A sürgősség, az intenzitás és a megingathatatlan eltökéltség elengedhetetlen”
fogalmazott.
Hangsúlyozta: a tagállami vezetőknek az uniós szankciók hatékony végrehajtására és érvényesítésére, valamint a lefoglalt orosz vagyonból származó nyereség felhasználására irányuló erőfeszítések előmozdítására kell összpontosítaniuk. Az uniós csúcstalálkozó témái közül az Európai Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa évtizedek óta nem fektetett eleget biztonságába és védelmébe, ezért – mint fogalmazott,
„itt az ideje a biztonságunkkal és a védelmünkkel kapcsolatos valódi paradigmaváltásnak, valamint annak, hogy az EU gazdaságát háborús alapra állítsuk”.
Mint arról korábban beszámoltunk, az EU vezetői az elmúlt napokban, hetekben egyre több háborúpárti kijelentést tettek. Főleg Emmanuel Macron francia elnök képviselt erős álláspontot, aki szerint „semmilyen eszköz használatától sem szabad visszariadni Oroszország ellen”.
Miután Robert Fico megszellőztette, hogy Macron és társai NATO-katonákat küldenének Ukrajnába, több ország vezetője is csendben visszavonulót fújt, így Macron csak annyit ért el, hogy Putyin válaszként felemlegesse: nukleáris erőik folyamatosan készenlétben vannak.
Orbán Viktor Brüsszelben tárgyal: csütörtökön az atomcsúcs után kezdődik az uniós csúcs
Rizikós vállalkozás hozzányúlni az oroszok pénzéhez
A fenti, háborúpárti kijelentések és diplomáciai üzengetések fényében nem meglepő, hogy a kétnapos brüsszeli csúcson a fegyverkezés és a katonai önvédelem a tárgyalások középpontjába került. Azonban ahogy arra a hirado.hu felhívta a figyelmet, Brüsszelnek több nehézséggel is szembe kell néznie: először is tetemes összeg hiányzik a militarista elképzelések megvalósításához.
Jelenleg az Európai Uniónak másfél milliárd euró áll rendelkezésére védelmi célokra, ami azonban nem elég, hiszen százmilliárd euró még hiányzik a költségvetésből. A hiányzó összeg pótlására az egyik javaslat, hogy az Európai Befektetési Bank szálljon be a védelmi ipar finanszírozásába, de ezt a bank mostani működési szabályzata tiltja. Ugyanis az intézmény nem adhat hitelt fegyverekre, szerencsejátékra, politikai vagy vallási projektekre.
Egy másik megoldás lehet, hogy az Európai Unió ismét közösen venne fel hitelt. Ez a felvetés Emmanuel Macron francia elnöktől és Kaja Kallas észt miniszterelnöktől származik. Az ötletet Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is támogatja. Ennek a tervnek azonban ellenzői is vannak: a nettó befizető uniós országok, az úgynevezett fukar országok, mint Ausztria, Dánia, Svédország, Hollandia, valamint Németország.
Josep Borrell: a befagyasztott orosz vagyon nyereségét Ukrajna katonai támogatására kell fordítani
Az utóbbi napokban komolyabb hangsúlyt kapott az a javaslat is, mely szerint az EU-ban befagyasztott orosz vagyont használnák fel. Várhatóan ezt a témát is komoly vita követi majd. Becslések szerint nagyjából 300 milliárd euróról van szó, mai csak 2023-ban közel 4,5 milliárd euró bevételt hozott. Most épp ezt a bevételt fordítanák az EU-s vezetők Ukrajna javára.
A tőkéhez nem nyúlnának, mert az jogilag nem kivitelezhető. Az eredeti elképzelés szerint ezt az összeget Ukrajna újjáépítésére fordítanák, de vannak már olyan ötletek is, hogy inkább fegyverkezésre, fegyvervásárlásra, valamint az ukrán védelmi ipar fellendítésére használják fel.
Kevesebb pénzt kaphatunk az Ukrajnának adott MiG-ekért, mint amennyit eredetileg ígértek
Fico nem támogatja Ukrajna NATO-tagságát, békét akar
Robert Fico szlovák kormányő az EU-csúcs előtt elmondta, hogy továbbra sem támogatja Ukrajna NATO-tagságát és kitart amellett, hogy béketárgyalásokra van szükség Oroszország és Ukrajna között.
Az EU bővítéséről szólva támogatja Bosznia és Hercegovina meghívását, ezzel együtt kijelentette, hogy bár kormánya támogatja Ukrajna jövőbeni belépését, reálisan kell nézni a helyzetet az EU-ba való belépéshez szükséges feltételek teljesítése kapcsán.
„A Balkán államok nem maradhatnak hátra és nem lehetnek áldozatai az Ukrajnával és Moldáviával való bővülés miatt”
húzta alá azzal, hogy Ukrajnán és Bulgárián kívül minden más állam tiszta befizető lenne az EU költségvetését tekintve.
Szijjártó: Francia vezetéssel a direkt világháborús veszély szítása zajlik
Fico Brüsszelbe való indulása előtt kiemelte, hogy várakozásai szerint nagy mértékben fognak foglalkozni Ukrajna helyzetével, de nem változtatott véleményén a béketárgyalások szükségességéről. Megismételte, hogy Szlovákia nem fog fegyvereket vagy katonákat küldeni Ukrajnába, de bekapcsolódna az ország helyreállításába.
Kiemelte azt is, hogy kormányfőként sosem fogja támogatni Ukrajna NATO-csatlakozását, mert Európának szüksége van egy semleges Ukrajnára mint ütközőzónára.
Ukrajnai háború – Varsó és Berlin nemzetközi koalíciót kezdeményez harckocsik szállítására
Meddig folytatódhatnak a gazdatüntetések?
Ugyancsak érdemes lesz figyelemmel követni, hogy milyen lépésre szánják el magukat az európai vezetők a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban. Mint ismert, most már hónapok óta folyamatosak a gazdatüntetések Európa-szerte. A gazdák fokozódó nyomása alatt pedig az EU szeretne megnyugtató, közös jelzést küldeni az agrárszektornak.
Ugyanakkor az ukrán, nem megfelelő minőségű gabona behozatalának további engedélyezése valószínűleg nem javít az eddigi helyzeten.
Brüsszel 2025 júniusáig meghosszabbította az ukrán termékek vámmentességét
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
