Vilma
  • HUF: 358.96
  • USD: 1.21
  • 7 °C
  • 13 °C
Mindennapjaink

Szakemberrel erősödik az Oktatásügyi Minisztérium nemzetiségi főosztálya. Gajdács Mónikával beszélgettünk (Interjú)

Az ipolysági Gajdács Mónika először a Körképnek nyilatkozott elképzeléseiről, terveiről

Szakemberként, gimnáziumi matektanárként érkezik az Oktatásügyi Minisztérium nemzetiségi főosztályához, hogy Filip Mónika (SaS) államtitkárral együtt új lendületet adjanak az elmúlt négy évben (politikai értelemben) leginkább tetszhalott állapotáról ismert szakterületnek.

 

Az ipolysági Gajdács Mónika először a Körképnek nyilatkozott elképzeléseiről, terveiről

 

Rövid bemutatkozást kérve kicsoda Gajdács Mónika, az Oktatásügyi Minisztérium nemzetiségi osztályának új munkatársa?

 

Ipolyságról érkezem a Lévai járásból, ahol 19 éve tanítok a Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban.

 

Milyen tantárgyakat oktatott és hol látja a szerepét a mostani új területén?

 

Matematikát és kémiát tanítottam és az Oktatásügyi Minisztériumban mindenképpen szeretném támogatni, segíteni a nemzetiségi iskolákat és az oktatás minőségének javítását.

 

A magyar nyelvű középiskolai képzés előtt rengeteg kihívás áll. Mik az Ön tapasztalatai, hol szorít leginkább a cipő?

 

Az egyik legnagyobb gond szerintem, amit már az államtitkár asszony is felvázolt, a szlovák nyelv tanításának a metódusa. Hogy a diákokkal megszerettessük ezt a tantárgyat.

 

Másik dolog, amit én nagyon szeretnék, hogy a nemzetiségi iskolák diákjai itthon egymás között és nemzetközi tantárgyköri olimpiákon is tudjanak a saját anyanyelvükön versenyezni, ami az iskola és a diákok fejlődését is segíti.

 

Gajdács Mónika. Kép: Körkép.sk

 

Ha a felvidéki magyar oktatásügy pozitívumait kérdezem, mi jut az eszébe, hol vannak az erősségeink?

 

Az erősségeink, amire büszkék lehetünk, hogy van egy nagyon jól kidolgozott oktatásügyünk. A magyar iskolák szerepe szerintem kulcskérdés. Nagyon erős az identitás, és örülnék, ha az iskolák, a magyar intézmények fennmaradnának és megmaradna a létjogosultságuk.

 

A nemzetiség főosztály a magyaron kívül a ruszin és a roma nyelvű oktatási nyelvű iskolák is a főosztály alá tartozik. Velük kapcsolatban mit tud elmondani, mire számíthatnak a jövőre nézve?

 

Szeretném felvenni a kapcsolatot az iskolákkal, szervezetekkel, és mindenféleképp támogatni szeretném őket és segíteni. Ugyanolyan érzékenyen fogok más nemzetiséghez viszonyulni, annak ellenére, hogy magyar nemzetiségű vagyok.

 

 

Milyen elvárásokkal érkezik a tárcához?

 

A kis régiók támogatására is szeretnék odafigyelni, azaz, hogy a kisebb régiókban is támogassuk a nemzetiségi iskolaügyet és segítsük őket.

 

Ez mit jelent pontosan?

 

Ha lesznek például rendezvényeik, amik minisztériumilag nincsenek támogatva, akkor a lehetőségeken belül segítsük őket.

 

Az előző időszak esetleges negatív döntéseit illetően mit tud megemlíteni és milyen más megoldást javasolna?

 

Érdemes lenne elgondolkodnunk az eddigi fejkvóta rendszeren, mely adott esetben nem teszi lehetővé a nagyobb osztályok, vagy évfolyamonként akár a két osztály indítását ott, ahol erre van igény.

 

Az Oktatásügyi Minisztérium már magyarul kommunikál – Íme, a felvételik és érettségik új időpontjai

 

Lubyová előző miniszter összegezve a pályafutását azt mondta, hogy kiválasztás legyen és ne toborozás. Csakhogy ez a nemzetiségi iskolák esetében fatális következményekkel járhat.

 

Én azt szeretném, hogy ha a nemzetiségi iskola felméri és kérvényezi a diákszámot, akkor meg is kapja a diákszámot.

 

Mi ezzel jelenleg a probléma?

 

Az, hogy akit nem tudunk felvenni, mert nem kapunk elég fejkvótát, bár igényeljük, akkor sok diák vagy szlovák iskolába megy, vagy adott esetben Magyarországot választja. Aminek hosszútávon az iskolák önfelszámolásához vezethet, mert nem lesz kifizetődő működtetni. Ezt mindenképp el kellene kerülni.

 

Évfolyamonként alacsony diáklétszámú osztályokkal eljuthatunk oda, hogy anyagilag nem lesz működtethető az adott intézmény.

 

Ezt valahogy meg kellene akadályozni főleg akkor, ha van érdeklődés.

 

Gajdács Mónika. Kép: Körkép.sk

 

Eddig az volt a probléma, hogy nincs elég diák. Most mégis?

 

Vannak olyan iskolák, amelyek a megyehatáron találhatók, így a szomszédős megye magyar alapiskoláiból is sokan jelentkeznek a magyar gimnáziumba. A fejkvóta azonban erre nem gondol.

 

A megoldás az lehetne, hogy ne fejkvótát kapjunk, hanem osztályokra a pénzt. Így fennmaradhatnának a magyar iskolák.

 

Vegyük például a Nyitra megyében található Ipolyság esetét. Mi a megyétől 17 diákra kaptunk kvótát, miközben 35-en jelentkeztek. Sokan a szomszédos, Besztercebánya megyéből jelentkeztek, ahol a legközelebbi magyar tannyelvű gimnázium a tornaljai gimnázium megszűnése óta Fülek. Tovább már csak Rimaszombat, Királyhelmec és Kassa van. Azzal, hogy Ipolyság nem kap elég fejkvótát, többen szlovák iskolába, más magyar középiskolába, vagy Magyarországra mentek. És így szépen elvesztjük a dákjainkat. Ez nem szerencsés.

 

Filip Mónika oktatásügyi államtitkár az elmúlt hetekben már többször vázolta elképzeléseit. Ismert a kormányprogram, annak nemzetiségi oktatásügyi fejezete is. Ön hogyan látja annak az oktatásügyi fejezeteit?

 

Én főleg a nemzetiségi oktatáshoz szólnék, és nagyon örülök, hogy javasolva van a nemzetiségi iskolaügynek a definiálása. Így megalkotható a kisebbségi iskolaügy, mert ez így ilyen szempontból még nem szerepelt.

 

Politikai hátszél nélkül, hanem gyakorló tanárként, gazdag tereptapasztalattal érkezik a tárcához. Miben jelenthet ez előnyt?

 

Főleg abban, hogy saját elképzeléseket és ötleteket valósíthatok meg.

 

Mivel lenne elégedett a négy éves választási ciklus végén?

 

Ahogy már jeleztem, örülnék, ha a nemzetiségi iskolák létjogosultsága megmaradna, tehát hogy tényleg támogatni tudjuk őket. És ha a diákjaink tudnának anyanyelvükön versenyezni, illetve ha támogatni tudnánk mindenféle országos szintű versenyt, amit más nemzetiségű iskolák indítottak. Ha már ezek megvalósulnának, annak nagyon örülnék. Illetve szeretném, hogy ha a nemzetiségi iskolák használhatnának nemzetiségi tankönyveket.

 

Király Zsolt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 33 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Király Zsolt

Király Zsolt, 42 éves közgazdász, a Körkép.sk alapító főszerkesztője. A 2015-ös Újságírói Díj nyertese oknyomozó kategóriában. Korábban a .týždeň-ben és a Heti Válaszban is publikált.

Kövessen minket