Nyitókép forrása: thedrive.com

 

A venezuelai válság – bár a Maduro-rezsim bukása csak idő kérdése – már túlmutat Dél-Amerikán. A Magyar Atlanti Tanács legutóbbi elemzése rámutat arra, hogy Oroszország már a Maduro utáni időszakra rendezkedik be, kommunikációjában pedig Venezuelát az amerikai intervenció iskolapéldájaként állítja be, hogy később – ha hasonló módon avatkozik be egy ország belügyébe – hivatkozási alapul használja.

 

Bár sokan az olajra éhes Amerika újabb háborús kísérletét látják a venezuelai események mögött, a valóság az, hogy Nicolas Maduro valóban elcsalta a választásokat, országában valóban súlyos humanitárius válság van, miközben az uralkodó elit csak saját zsebe megtömésével foglalkozik a katonaság biztos támogatásával.

 

És miközben az USA-ban a katonai erőszakról és az éhező civilekről közvetítenek képsorokat, addig az orosz Sputniknews hírügynökség a twitteres videóban táncolgató Maduroról tudósít: „Maduró még mindig itt van” címmel.

 hirdetes_300x300  

 

Az ENSZ BT-ben nem született megállapodás Venezuelával kapcsolatban

 

Az orosz háttér

 

Moszkva természetesen egy újabb „legitimen megválasztott elnök” elleni amerikai puccsot emleget. Azt azonban már kevésbé hangsúlyozza, hogy még az USA-nál is fontosabb gazdasági érdekeltségei kötik őt a Maduro-rezsimhez.

 

Oroszország jelentős érdekeltségekkel rendelkezik Venezuelában. Egyrészt a venéz hadsereg nagy mennyiségben vásárolt orosz haditechnikát (T-72-es tankokat, önjáró lövegeket, légvédelmi rendszereket, Szu-30-as vadászbombázókat, katonai támadó és szállító helikoptereket), másrészt a korábban Caracasnak adott 17 milliárd dolláros hitel fejében részesedést kapott több kulcsfontosságú venezuelai olajvállalatban.

 

A Wagner Csoportként emlegetett orosz katonai magánvállalat a hírek szerint nagyjából 400 zsoldossal van jelen a térségben – ezt csak ködösítéssel próbálták elfedni nyilatkozataikban az orosz illetékesek, akik úgy fogalmaztak, hogy orosz reguláris erők nincsenek a térségben, a magánvállalat zsoldosaira nem tértek ki. Ennek a kis létszámú csoportnak nem a rendszerváltás megakadályozása a célja, hanem hogy szavatolják Maduro (és az orosz gazdasági érdekeltségek megmaradásának) biztonságát, és segítsék a közelgő politikai átmenet menedzselését (értsd: számukra elfogadható alku elérése az olajvagyonnal kapcsolatban is).

 

A MAT elemzése párhuzamot von Maduro esetleg kimentése és a 2014-ben eltávolított ukrán elnök, Viktor Janukovics távozása között. Ez utóbbi is orosz segédlettel tudott elmenekülni a felelősségre vonás elől, nem beszélve arról, hogy sokmillió eurónyi vagyont, aranyat és más értéktárgyakat vitt magával Moszkvába.

 

Az oroszok tehát nem számolnak Maduro hatalmon maradásával, de mindent megtesznek, hogy az átmenet során a megszerzett előjogokból minél többet megtartsanak.

 

Lajčák: Az EU továbbra is a békés átmenetet támogatja Venezuelában

Az amerikai álláspont

 

Az amerikai elemzők mind hangsúlyozzák, hogy Venezuela korlátozott fontossággal bír csak az USA számára – mesés olajtartalékai ellenére. Amerika olajtermelése most egyébként sem szorul rá Venezuela kapacitásaira. Ám az, hogy Venezuela a nyugat felé nyitó Kuba után az utolsó, oroszokkal közeli kapcsolatban álló dél-amerikai ország, a Maduro rezsim bukása szükségszerű elvárás Washingtonban.

 

Annál is inkább, hogy a több millió venezuelai gazdasági menekült problémát jelent a többi, USA-szövetséges dél-amerikai országnak, akik joggal várnak el megoldást az USA-tól. Nem beszélve arról, hogy a Maduro rezsim gerillákat pénzel Kolumbiában.

 

Mivel az Egyesült Államok befolyási övezetéről van szó, az USA-nak stabilitásra van szüksége a térségben. Nem csak a többi dél-amerikai ország rosszallása miatt tartózkodik a külső beavatkozástól, hanem el akarja kerülni, hogy Guaidó hatalomra jutását a venezuelai lakosság amerikai beavatkozásnak élje meg, ami hosszú távon ismét olyan helyzethez vezethet, ami 1998-ban hatalomra segítette Hugo Chávezt.

 

Az amerikai Stratfor elemzése szerint azonban békés átmenetre már nincs esély. Mivel az venezuelai elit hűséges Madurohoz (tovább nyerészkedhetnek az ország gazdaságából), és a katonaság is egységes, Maduro hatalma rövidtávon még szavatolva látszik. Az USA annyit tehet hogy növeli a szankciókat, amivel csökken a venezuelai elit bevétele, ami miatt lesznek, akiket eltávolítanak a húsosfazéktól. Ezek az emberek várhatóan átállnak Guaidó oldalára – mentességért cserébe.

 

A katonaság a helyzet eszkalálódásával egyre veszít majd egységességéből.

 

„Ha (…) a katonák tűzparancsot kapnak fegyvertelen emberek ellen, az alighanem tömeges parancsmegtagadáshoz, a hadseregen belüli szakadáshoz fog vezetni.”

 

írja elemzésében Soltész Béla, az ELTE adjunktusa a KKI elemzésében.

 

Szakértő: Ellenzéki vezetőnek lenni Venezuelában nem egy életbiztosítás (Videó)

Maduro után

 

Maduro után Venezuela romokban hever majd, bármilyen átmenetre kerül is sor. A magánszektor elpusztult, a gazdasági infrastruktúra szintén. A Guaidó által ígért amnesztia politikai alkuk sorát fogja elindítani a gazdasági befolyás újraosztásakor, miközben a Guaidó mögötti ellenzék egymás ellen fordulhat: a tucatnyi pártból álló ellenzéke egyetlen dologban egységes csak, hogy Maduronak mennie kell.

 

Oroszország pedig saját lépései igazolására fogja használni a Venezuelában történteket. Nem kell messzire menni a példákért. Miután Juan Guaidó ideiglenes elnöknek kiáltotta ki magát, és azt elismerte Dél-Amerika zöme, az USA és Nyugat-Európa, Robert Fico (Smer) exkormányfő videóüzenetben állt ki Maduro mellett, akit – Moszkvához hasonlóan – legitimen megválasztott elnöknek nevezett.

 

Fico kommunikációja már régóta azt a célt szolgálja, hogy saját távozását egy külföldről kikényszerített lépésnek állítsa be, amely mögött az amerikai érdekek húzódtak meg. Ennek alátámasztására pedig Venezuelával példálózott. Ezzel egyébként a szlovákiai választók egy jelentősrészét még mindig sikerrel tudja megszólítani. Ráadásul, a mostani elnökválasztáson is nagyon sokan használják témaként az amerikai befolyást, amerikai támaszpontról szóló háttéralkukat emlegetnek.

 

Újabb pofon Lajčáknak – Szlovákia nem ismeri el Guaidót Venezuela ideiglenes elnökének

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!