Miklós
  • HUF: 331.15
  • USD: 1.11
  • -2 °C
  • 4 °C
Vélemény

Felvidéki magyar dilemmák madártávlatból (Körkép-elemzés)

A fő kérdés, amelyből az összes politikai dilemmánk fakad az az, hogy támogatnánk-e egy smeres kormányt, vagy sem

Nyitókép forrása: kollázs/körkép.sk

 

Mielőtt még rátérnénk a felvidéki magyar ügyekre, meg kell néznünk, milyen ellentmondások és dilemmák terhelik a szlovák közéletet. A jelenlegi helyzetben tehetünk néhány fontos megállapítást, amely a következő választásokig már nagy valószínűséggel nem fog változni.

 

Szlovákiában klasszikus értelembe vett konzervatív kormánykoalíció aligha jöhet létre. A konzervatív paletta annyira szétaprózódott, hogy például egy V4 és Közép-Európa iránt viszonylag elkötelezett koalíció létrejöttének esélye gyakorlatilag nulla. A KDH a balliberálisokkal lépett szövetségre, ráadásul német, Merkel CDU-jához hasonló mozgalommá akarja változtatni magát. Matovič láthatóan képtelen meggyőzni ellenzéki kollégáit, hogy a szociális csomagok eltörlését és Szlovákia migrációt érintő álláspontjának megváltoztatását vegyék le a napirendről, így lényegében magára maradt az ellenzékben egyedüli valódi konzervatívként.

 

Még ha a Smernek sikerül is megnyernie a választásokat, és kormányt tud alakítani, az nem lesz stabil. Hatalmas belső (társadalmi) és külső (külpolitikai) nyomás nehezedik majd rá, ami valószínűleg engedményekre kényszeríti nyugati partnereivel és Brüsszellel szemben több kérdésben is.

 

Ha az ellenzék győzne, és létrejön egy balliberális-konzervatív hibrid kormány, akkor a következő kérdés, amit fel kell majd tennünk, hogy vajon kihúzza-e az új kormánykoalíció a teljes választási ciklust. Más szavakkal: az ellenzék győzelme nem lesz-e pirruszi győzelem, amely (mint a Radičová-kormány esetében) csúfos bukásával újra a Smer egyeduralmának ágyaz majd meg. Ezt a dilemmát Igor Matovič teljesen helytállóan ismerte fel. Megjegyezzük, egy balliberális kormány sem feltétlenül tudja Szlovákiát kivezetni a V4-ből.

 

A geopolitikai (Nyugat-Európa súlycsökkenése), a külpolitikai (körbe van véve a visegrádiakkal, míg Csehország tartja magát, Szlovákia álláspontja változatlan marad) és gazdasági körülmények adottak, ezt egyetlen kormány sem veheti semmibe – feltéve, hogy nem akar ártani saját országának.

 

Kettős szorításban

 

Egymásra épülő dilemmák

 

Ebben a fenti, rendkívül bonyolult helyzetben kellene megtalálnia helyét a felvidéki magyaroknak. A fő kérdés, amelyre visszavezethető az összes politikai dilemmánk az az, hogy támogatnánk-e egy smeres kormányt, vagy sem. Más szavakkal: olyan pártot akarunk-e bejuttatni a parlamentbe, amely adott esetben segíti a Smer kormányzását, vagy olyat, amely kormányváltást segít elő a balliberálisok segítségével.

 

A fenti megállapításból aztán további fontos kérdések adódnak. Jobb-e egy Magyarország-ellenes balliberálisok dominálta szlovák kormány, mint egy koalícióban csak mérsékelten hátrakötött kezű Smer, amely magyarelleneségre hajlamos?

 

Hogy erre felelni tudjunk, a következő kérdést kell feltennünk:

 

van-e olyan politikai elitje a felvidéki magyarságnak, amely bármely oldalt támogatva is, de nem adja el magát és a felvidéki magyarok érdekeit néhány jól fizető pozícióért, akik képesek és akarnak is keményen dolgozni és akár a vitás ügyekbe is beleállni, és nem (csak) az oligarcháik kegyét keresik?

 

És ezzel a kérdéssel jutunk el ahhoz a dilemmához, hogy vajon a jelenlegi öt pártból milyen „egyetlen magyar” lista tud létrejönni és ez elnyerheti-e végül a magyar szavazók bizalmát, illetve ez a bizalom elegendő lesz-e a parlamentbe jutáshoz.

 

Az egész helyzetet a titkolózás, a lassúság, kommunikációs hibák sora és káosz jellemez. Az Összefogás bárkivel összefogna, az MKP nem tudja, hogy a bárkit jelentő Összefogással, vagy az OľaNO-val tegye-e.

 

A Most-Híd bízik abban, hogy a szlovák és a roma, no, meg a ruszin szavazókkal kiegészülve még képes lesz elérni az 5 százalékot. Az MKDSZ gyakorlatilag bárkivel lefekszik, ha az helyet kínál neki a listán. Az Új Egység Mozgalom, amely nem kíván politikai párttá transzformálódni, az egyébként is zavaros képet tovább bonyolítva autonómiát emleget és próbálja meglovagolni az Összefogással és az MKP-val szembeni mediális szélvihart. A Magyar Fórum egyelőre igyekszik külön utakat járni, de támogatottsága továbbra is elhanyagolható.

 

Mikor visszaszállnak a hazugságok a feladóra: Bugár retorikája szétesett

 

Az egyes indulók megítélése (ahogy azt a fentebb felsorolt kérdésekkel is utaltunk rá) attól függ, hogy a választóknak mennyire elfogadható az oligarcha háttér és a Smer esetleges támogatása. A releváns (értsd: nagyobb mennyiségű embert megmozgatni képes) indulók mögött kivétel nélkül ott sorakoznak a gazdasági érdekek, ezt akár tekinthetnénk a szlovák politikai velejárójának, ám a korrupció már olyan méreteket öltött, hogy a változás kieszközlése szükségszerű.

 

Egyik már létező vagy most alakuló pártnál sincsenek sem személyi sem jogi (pl. alapszabály) garanciák arra, hogy nem esnek a Most-Híd hibájába, és feledkeznek meg minden magyarságnak fontos célkitűzésről a húsosfazék közelségét látva.

 

Kivételt sajnos jelen állapotában az MKP sem jelent, amely semmilyen személyi konzekvenciát nem hozott meg az elmúlt években. A magyar választók passzivitását illetően teljes mértékben a Most-Híd bűntársa. A párt egyetlen előnye versenytársaival szemben, hogy az etnikai politizálás benne van a DNS-ében, így a magyar érdekek képviseletének nála nagyobb esélyt kap, mint konkurenseinél.

 

Személyi változások nélkül azonban az érvényesítésükhöz szükséges politikai akarat és szakértelem kérdéses marad. Az MKP esetében sincs arra garancia, hogy nem működne együtt egy balliberálisok dominálta koalícióval vagy egy smeres kormánnyal.

 

Az Összefogás választási pártként egyesíteni akarja a listáján a legtöbb választót megszólítani képes politikusokat, tekintet nélkül arra, hogy azok most-hidasok, MKP-sok, vagy függetlenek, nemzetiek, konzervatívok vagy liberálisok esetleg baloldaliak. Egy ilyen lista nagy előnye, hogy bejuttathatja a parlamentbe a magyar képviseletet, ám épp ideológiai széttagozódása miatt kérdéses, milyen erőt tud majd ténylegesen képviselni. Program egyelőre még nincs. És bár az Összefogás arcai kritizálják a Smert, aligha valószínű, hogy adott esetben nem lépnének vele koalícióra.

 

Hogyan lesz az Összefogásból változást hozó erő? Hát, így sehogy

 

Az Új Egység Mozgalom egyelőre élesen bírálja az Összefogás mozgalmát. Nehezményezi például, hogy nem tűzte ki célul az autonómiát. Ez azért is érdekes, mert az autonómia programba emelése az Összefogás esetében egyet jelent a koalíciós potenciál lenullázásával. Az Új Egység azonban inkább a bonyolult viszonyok keltette hullámokat próbálja meglovagolni, arra az időszakra készülve, mikor az Összefogás és az MKP összeállítja listáját. A mozgalom valódi erejét lehetetlen felmérni, de van mediális ereje és mivel a következő választásokon nagy lesz a részvétel, néhány száz szavazaton is sok múlhat.

 

Magyar oldalon a fenti három párt vagy mozgalom egymáshoz való hozzáállásán múlik majd, hogy lesz-e vagy sem egység a Felvidéken, és ha lesz, az milyen lesz. Leszögezhetjük:

 

a választó jelen pillanatban hiába próbálja kiválasztani a számára legtetszetősebb variációt, egyelőre nem áll rendelkezésére olyan információ, ami alapján dönthetne. És ez bizony elsősorban az MKP és az Összefogás hibája, akik ha túl sokáig halogatják a világos nyilatkozatok megkezdését, még azelőtt elveszítik a választóikat, hogy elkezdődnek az érdemi verseny.

 

Az azonban biztos, hogy a felvidéki magyarságnak újabb fontos döntést kell meghoznia. Hasonlót, mint a tavaszi elnökválasztáson, de annál jóval nehezebbet, amely komoly vitákat fog elindítani minden oldalon.

 

Komjáthy Lóránt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 17 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás