Nyitókép: Körkép.sk

 

Az a jó választási eredmény, melynek sok gazdája szeretne lenni. A Felvidéken pont ez történt, magukat a jelölteket is meglepve. Szombat éjjel óta egyik elemzés éri a másikat, több fontos tanulságot azonban még nem vontunk le kellően:

 

1. A felvidéki magyarság egységes, a Szövetség-Aliancia pedig továbbra is belső harcoktól szenved

 

Az ember azt várná, hogy ilyen eredmény után (54 megyei képviselő, 2-3 várható megyei alelnök, 263 polgármester, 1700-nál több helyi képviselő, 505 ezer begyűjtött szavazat) a Szövetség-Aliancia végre összeáll és félreteszi belső ellentéteit. Ennek épp az ellenkezője történik. A következők miatt:

 hirdetes_810x300  

 

Értékelte választási eredményeit a Szövetség: az MKP őszintén, a Most-Híd és az Összefogás sunnyogva

 

A Most-Híd és az Összefogás-platform egyes szereplői Berényi támadásával eleve nem a magyar közösség sikerében voltak érdekeltek. Most, hogy az MKP politikusai mégis hozták az eredményt, a három toxikus politikus, Solymos László, Rigó Konrád (Most-Híd) és Mózes Szabolcs (de vannak ott rajta kívül mások is megbújva), akik eddig Forrót és Berényit támadták, látszólag beálltak a győztesek közé. Befelé azonban tovább folyik az árokásás.

 

Az OT-elnök Solymos el sem jött az értékelő Országos Elnökségi ülésre és az azt követő sajtótájékoztatóra, a platformelnök Rigó az elnökségi ülésen zsarolta meg Berényit, hogy megtámadja jelölésének feltételeit, az egyre szánalmasabb Mózes Szabolcs (Összefogás) pedig folyamatosan pörög, mint a szélkakas. Ez utóbbi „politikusra” különösen érdemes lesz odafigyelnie a felvidéki magyarságnak. Bugár Béla után ugyanis a legkétszínűbb, totálisan elvtelen, gumigerincű közéleti szereplővé nőtte ki magát. (Mózessel hamarosan külön interjút is olvashatnak a Körképen.)

 

2. Kinek az érdeme a választási eredmény?

 

Az, hogy a Szövetség-Aliancia a függetlenek mögött minden más pártot megelőzve megnyerte a választásokat (505 ezer szavazatot szereztek, a második Hlas 400 ezret), a megyei és önkormányzati voksolás specifikusságának köszönhető. Ott ugyanis magukra a jelöltekre szavaznak. Nincs helye ideológiának, platformoknak, és ami a lényeg, a toxikus politikusok közül (Solymos, Rigó, Mózes) egyik sem indult. Az MKP-platform vezetői ellenben igen, és hozták is az eredményt (tisztelet a másik két platform győztes jelöltjeinek is).

 

 

Mindez tetszik vagy sem egyeseknek, de megerősítette Forró Krisztiánt a pártelnöki székben, aki bizonyára a parlamenti választásokon is szeretné vezetni a pártszövetséget.

 

3. A parlamenti választás teljesen más tészta lesz

 

Ott már bejönnek a képbe a megosztó témák és a hiteltelen, előbb már említett toxikus politikusok is, ami mind-mind nehezíteni fogja a parlamenti bejutást. Hogy miért, azt ebben a cikkben fejtettük ki bővebben. Mindenesetre a most független polgármesterek és választói bázisuk nélkül a párt nehezen fog bejutni a törvényhozásba. A feladat tehát ennek kérdését megoldani.

 

4. A platformok ideje lejárt, meg kell őket szüntetni

 

Ha vetünk egy pillantást az 54 megyei képviselőre, azok platformok szerinti megoszlása a következő:

 

31 személy MKP-platformhoz köthető megyei képviselő

17 személy Most-Híd-platformhoz köthető megyei képviselő

6 személy Összefogás-platformhoz köthető megyei képviselő

 

Ez közel 60 százalékos arány az MKP számára. Az országos vezetés ellenben jelenleg úgy áll fel, hogy abban az MKP 50 százalék, a másik két platform a másik 50 százalék.

 

 

Az eredmények alapján látjuk, hogy teljesen érdemtelenül. A Szövetség azért tudott sikeres lenni, mert egységesnek mutatkozott. Senki nem oldotta, az átlagválasztó pedig nem tudta, hogy ki melyik platformból érkezik (ennek köszönhető, hogy sok mostos és összefogásos politikus, akiknek egyébként esélyük sem lett volna, mandátumhoz jutott). A platformok tehát eleve feleslegesek, meg kell őket szüntetni, hogy a Szövetség-Aliancia a parlamenti választások előtt is egységes lehessen.

 

Ha erre nem kerül sor, folytatódik a két kisebbik platform parazitálása a jobbára az MKP-platform által hozott eredményeken (tisztelet ezúttal is a kivételeknek.) Hogy mindez mennyire így van, jól mutatja a Simon Zsolt-féle, szinte láthatatlan Magyar Fórum ténykedése. A legutóbbi parlamenti választásokon még a Magyar Közösségi Összefogás listáján az MKP-Magyar Fórum-Összefogás hármasaként indultak, a választási eredményért kapott pénzből pedig már a mostani választásokon nyíltan a Szövetség megyefőnök és polgármesterjelöltjeit próbálták gyengíteni.

 

5. A komáromi vereség tanulsága

 

Bauer Ildikó (Szövetség-Aliancia) komáromi bukását elsősorban az okozta, hogy csapatából hiányzott a helyismeret. A felvidéki magyar néplélektant nem ismerve azt gondolták, hogy bármit megtehetnek, ráadásul rossz lóra tettek. Azzal, hogy túl is tolták a biciklit, lényegében az elejétől fogva Keszegh Béláék malmára hajtották a vizet.

 

A 25 fős városi testületbe alig 3 személyt tudtak bejuttatni, akik valószínűleg kampány nélkül is bekerültek volna. A felvidéki magyar szinten eddig nem látott mértékű, kiugróan drága, profi kampánynak ugyanakkor rengeteg jó eleme volt, melyből több helyütt is merítettek és vélhetően meríteni is fognak a jövőben. Tartalmilag, grafikailag, annak profizmusát tekintve szinte hibátlan volt. A probléma a jelöltben és a túl sok rá költött pénzben volt.

 

 

Azzal, hogy Bauer Ildikó eddigi politikai karrierje alapján eléggé vegyes képet mutat (értsd, politikusként láthatatlan, majd a kampánnyal hirtelen kiugrott) képtelen volt elhitetni a várossal, hogy hiteles, alkalmas lehet polgármesternek. Az intenzív kampány így ezeket a kétségeket csak felerősítette. Károsultjai a Szövetség képviselőjelöltjei lettek, akik vele együtt véreztek el. Bauer Ildikó végül polgármesterként és helyi képviselőjelöltként is elbukott, a megyére viszont csont nélkül bejutott. Komáromon kívül ugyanis a megye magyarjai nem feltétlenül a politikust, hanem egyéb közösségi munkáját, kultúraszervezői, énekes-előadói képességeit is díjazták.

 

Sovány vigasz, hogy ugyanúgy elhasalt a kampányában feljelentésektől, árulkodásoktól hangos Etheykatz Tímea is, aki polgármester- és képviselőjelöltként is leszerepelt.

 

6. Progresszív vegyesfelvágott

 

Az október 29-i választások egyik specifikuma volt az is, hogy helyi szinten a progresszívek inkább független köntösben mutatkoztak.

 

Gútán szépen megmutatkozott a valóság és a progresszív, liberális manipuláció közti különbség. Az egyik legaljasabb húzás a választások előtt Gútán történ. Ahol, miközben a progresszívek és a velük együtt induló eltévedt konzervatív ellenfelükkel a tisztességes, korrekt kampányról tárgyaltak, a város postaládáiba már saját, hamis felmérésüket szórólapozták. És hogy mi lett az eredmény? 1. Halász Béla (független) – 1 548 szavazat, 2. Horváth Árpád (Szövetség), 3. Kárpáty Ernő (független-Progresszív) – 781 szavazat. Az egyik progresszív komplic, Forgács Attila pedig még a képviselő-testületbe sem jutott be.

 

7. Számít, hogy ki mit tesz le az asztalra

 

Az ipolyságiak a szintén összefogásos Zachar Pálról elhitték, hogy alkalmas városvezető lehet. Négy évvel ezelőtti polgármesteri megmérettetésén az egyik elemzésemben számonkértem az eredményeit, hogy mire alapozza az akkor igencsak „mindenhez is értő” kampánybéli megnyilvánulásait. Az eltelt négy évben a szlogenek mögé felsorakoztatott tetteket is. A törekvései elegendőnek bizonyultak az ipolyságiaiaknak. Ez is azt támasztja alá, hogy üres kampány nem ér célba a felvidéki embernél. A közösségi médiát figyelő szemek gyorsan észrevették, hogy az ipolysági kampánya elemeiben koppintotta a komáromi know-how-t, de bizonyára csendesebb volt, és nem helyettesítette, csupán felhangosította a törekvéseket.

 

Tanulság? Az embereket nem lehet megvezetni. Az emberek büntetik, ha hülyének nézik őket.

 

Király Zsolt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 15 olvasónak tetszik ez a cikk.