Király Zsolt: Kire volt mérges Orbán Viktor Tusványoson?

Nyitókép: Orbán Viktor Fb-oldala

Előző cikkünkben már megírtuk, mit jelentenek a magyar miniszterelnök Felvidékkel kapcsolatos szavai, melyek Tusványoson hangzottak el. Fontos időszakban mondta ki őket a miniszterelnök úr. A teljesítmény hiányára utaló kritikát érdemes pontosan értelmeznünk. Ezért folytatjuk mi is a témát.

Miért fontos mindez?

Azért, mert a jövő szempontjából a felelősséget világosan kell látni. Pontosabban, hogy ki a számonkérhető a gyenge teljesítményért. A választó ugyanis nem kérhető számon. A politikus, Forró, Berényi, Rigó, Solymos, Orosz, Mózes, Simon, stb. stb., annál inkább. De nem csak ők.

   

Király Zsolt: Tusványosról szólt be Orbán a felvidéki magyar politikának és Világinak

És nem szerencsés, ha egyes pontatlan elemzők, bértollnokok, álnevű kommentelők (akik vélhetően maguk az érintettek) a konkrét felelősök megnevezésén kívül a felelősség elkenéséhez fognak. Mert akkor az Orbán által mondott gyenge teljesítmény ismétlődni fog. Szeptember 30-a után is.

Érdemes megállni egy gondolat erejéig annál is, hogy miért volt ilyen ingerült, karcos a kérdés megválaszolásában a magyar miniszterelnök. Vélhetően azért, mert Felvidék az erőforrások tekintetében megkapja ugyanazt, amit a vajdasági (ahol önkormányzati siker, autonómia van) vagy erdélyi (Orbán dicsérte a székelyeket és az erdélyieket) magyar megkap.

A helytartó huldudvara meg a többiek

Világi Oszkár felvidéki magyar helytartó, illetve oligarcha, Bauer félMilcsa Ildikó, Orosz Örs, Mózes Szabolcs, Őry Péter, Cziprusz Zoltán, a Csemadok, a MA7, a SzaKC, a mindenféle civil szervezet, alapítvány, társulás ugyanúgy megkapja az erőforrásokat, mint a Kárpát-medence többi részein.

Király Zsolt: Nagy pénz, kis foci

A várt teljesítmény, mely másutt mérhető, azonban közéleti, politikai, közösségi mércével mérve a Felvidéken rendre elmarad. Nincs országos politikai képviselet, nincs közösségépítés. Veszekedő felvidéki társadalom van, dilettantizmus, a középszerűség diadala. Tisztelet a kivételeknek, természetesen.

Fociban a DAC háza táján a nagy szavak mellett a szlovák bajnoki cím elvesztése van, az európai kupából első körben való kiesés. Miközben épül, szépül a privát Kukkónia, van már borászat, disznófarm, tejgyár, riasztócég, sörgyár, fotovoltalika, kastély, étterem, hotel, bármi. Van Gombaszög, Martos, Pro Civis, Pozsonyi Magyar Szakkollégium, pénzzel kitömött Csemadok. Fórum Intézet, Selye János Egyetem, felújított óvodák, iskolák, templomok, sulibuszok. Egyszóval minden, mi szem-szájnak ingere. Minden, ami a kiválasztottak megélhetését biztosíthatja. Csak épp a jövőképpel is rendelkező tudás hiányzik, a drónvideókon, szép fotókon, influencerkedésen kívül a vízió, az elképzelés, kitartás. Meg persze országos politikai teljesítmény sincs, így az eredmény is elmarad. Ezért lehetett ingerült Orbán Viktor.

Álljunk meg egy szóra!

Amikor tehát egyesek a választóktól kérik számon a szánalmas felvidéki magyar állapotokat, jó, ha megállnak egy szusszanásnyi időre és elgondolkodnak.

Körkép.sk hírlevél: Gombaszögi közéleti abszurd

A felvidéki magyar ember ugyanis ugyanúgy eljár választani, mint a magyarországi magyar. Még a választási részvétel is hasonló. A különbség az, hogy míg Magyarországon olyan kínálatot állítanak ki, mely négy alkalommal kétharmadot eredményez, addig a Felvidéken jellemzően csak a privát Kukkónia meg a holdudvar épül, a közösségi politizálás pedig hanyatlik.

Ezért viszont nem a választó a felelős. Ezért a helyi helytartó, az oligarcha Világi, annak holdudvara, az anyaországi támogatásokban fuldokló civilek legalább olyan felelősek, mint a politikai képviselet. Ezért igazságtalan csak a mindenkori pártvezetéstől számon kérni mindent. A másodvonalnak, civileknek az elmúlt években ugyanúgy kiépültek a privát csatornái, miközben a politikai felelősségüket inkább hárítják.

Pénz és igazságérzet

A választó pedig dönt. Mert ő így tud teljesítményt nyújtani. Mert a felvidéki magyar választónak lehet, hogy elfogyott a pénze, de az igazságérzete nem.

Király Zsolt