Nyitókép: Körkép.sk, Duray.sk

 

30 évvel ezelőtt, 1994. január 8-án Komáromban gyűlt össze a felvidéki magyarság választott képviselőinek színe-java. Ekkor tartották a szlovákiai magyar választott képviselők, polgármesterek országos nagygyűlését. Ott, akkor, 30 évvel ezelőtt arról dönthettek volna legitim képviselőink, hogy Dél-Tirolhoz, a finnországi svédekhez, a baszkokhoz vagy a katalánokhoz hasonló önrendelkezés útjára kíván-e lépni a szlovákiai magyarság. Vagy inkább a lassú önfeladás, asszimiláció, a szlovák nemzetállamépítés áldozatává válik.

 

Ma már tudjuk, hogy ez utóbbi utat választották. Zsákutcába fordultak, ahol azóta is bolyogunk. 1994. január 8-án, amikor arra minden lehetőség adott volt, amikor ország-világ rájuk figyelt, nem merték meglépni azt, amit más nemzetek megléptek. Hogy saját kézbe vegyék sorsukat és kikiáltsák az önrendelkezést, az autonómiát a Felvidéken, a magyarlakta területeken. Jellemzően azért, mert már 30 évvel ezelőtt is túl sok nemzetáruló, megalkuvó, a szükséges lépésekről inkább csak beszélő mint azokat meglépő, saját, egyéni sorsát, boldogulását a közösség érdekei elé helyező személy volt döntéshozó helyzetben.

 

Reakció volt a mečiari érára

 hirdetes_300x300  

 

Akkoriban a Mečiar-éra legsötétebb időszakát éltük. A szlovák hatalom nacionalista, magyarellenes, uszító politikája csírájában folytott el minden demokratikus kezdeményezést. Napi szinten akadályozták magyarságunk megélését. Céljuk megtörésünk, kiherésélünk, elitünk visszafordíthatatlan felhigítása volt.

 

Mára oda jutottunk, hogy a komáromi nagygyűlést ellehetetlenítő személyek jellemvonásaival bíró közéleti szereplők emlékeznek, konferenciáznak az akkori történésekről. Hiteltelenné téve így az egész folyamatot. Kevés kivételtől eltekintve öncélúvá vált az egész megemlékezés.

 

A közéleti szerepvállalást elsősorban saját meggazdagodásra használó, közösségi érdekképviselet helyett megalkuvásban jeleskedő szereplők száma nagymértékben elszaporodott a szlovákiai magyar politikában.

 

A Körkép.sk ezért a tisztánlátás végett oral history cikksorozatot indít a komáromi nagygyűlés 30 éves évfordulója alkalmából. Az akkor a helyszínen tartózkodó aktív szereplőket arra kértük,  írják meg nekünk, hogyan emlékeznek az akkori történésekre, melyek a komáromi nagygyűlés fő tanulságai a számukra, és mit kellene belőlük átmenteni napjainkba.

 

Tanulni a hibákból

 

Az elkövetkező napokban több akkori aktív szereplő írását közöljük. A Körkép.sk egyúttal teret kíván adni mindenkinek, aki résztvevőként, vagy szülőföldje iránti felelősségtudatból, hazaszeretetből úgy érzi, érdemi mondanivalója van a témában.

 

  1. Mihályi Molnár László írása
  2. Csáky Pál írása
  3. Borbély József
  4. Tarics Péter

 

Emlékezni, konferenciázni, pogácsázni nem elég. A múlt hibáiból nem tanulva, a felelősök megnevezése nélkül 2024-ben is legfeljebb egy helyben fogunk csak taposni.

 

Király Zsolt

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 85 olvasónak tetszik ez a cikk.