Lajos, Patricia
  • HUF: 331.90
  • USD: 1.12
  • 22 °C
  • 33 °C
Kultúra

Csontváry nyomában 5. Igló

Folytatjuk utunkat Csontváry Kosztka Tivadar nyomában… Íme az ötödik rész! 

Folytatjuk utunkat Csontváry Kosztka Tivadar nyomában… Íme az ötödik rész! 

 

Előzmények:

Csontváry nyomában jártunk a Felvidéken I.

Hirdetés(X)

 

Csontváry nyomában jártunk a Felvidéken II.

 

Csontváry nyomában 3. – Szerednyétől Iglóig

 

Csontváry nyomában jártunk – 4. rész: Budapest-Szeged-Igló

 


 

Csontváry elfogadta a főnöke segítségét, és amíg meg nem unta, hűen másolta a gyakorló Hermes-füzetek tartalmát. „A principálisom jólelkű idősebb ember volt, úgy segített a dolgon, hogy hozott egy csomó Hermes-féle füzetet másolás céljából, amelyeket oly hűen másoltam le, hogy az eredetitől meg sem lehetett különböztetni. eredetitől meg sem lehetett különböztetni. Ezt azonban hamar megelégeltem s a természetbe vágyódtam.

 

A Hermes-füzetek címlapja

  A Hermes-féle füzetekről a Csontváry életmű egyik kutatója Zombori Lajos írt egy tanulmányt (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1990), melyben több rajzot is közöl. A füzetek  (Wilhelm Hermes: Berliner Systematische Zeichen-Schule für Lehrer und zum Selbst-Unterricht) minőségét talán az jelzi a legjobban, hogy több világkiállításon (London, Philadelphia, Sydney Melbourne) aranyéremmel jutalmazták.

 

Forrás: Zombori Lajos tanulmánya.

A vállalat, mint a legismertebb és legtökéletesebb rajziskola, az alábbiakban ismertetett 124 füzetből álló rajzmintáinak jegyzékét adja közre. A rajzolás oktatása szaktanárok és önképzők részére ad útmutatást.“ – olvasható a tanulmányban. Felsorolva a rajzminták tartalmát is, melyben megtalálható a szabadkézi rajz, a virágok, gyümölcsök, állatok, alakok, tájképek, stb. mintarajzai.

Forrás: Zombori Lajos tanulmánya.

Visszatérve a kinyilatkoztatáshoz, annak jelentőségéhez Csontváry életében.  Az egyik válasz(a) az 1976-ban megjelent Csontváry-emlékkönyvben olvasható –  egy levél, amelyet Csontváry festő egy évvel halála előtt, 1918. október 14-én írt és küldött el gróf Burián István külügyminiszternek:

Burián István

Magasabbrendű kötelesség int, hogy ebben a válságos időben azzal az erővel és szellemi képességgel, amellyel a jó Isten megáldott, az igazságot igazoljam; másodsorban pedig II. Vilmos német császár Őfelségének abbeli óhaját teljesítem, mely szerint »keressük az Istent, akivel mindent elérhetünk, nélküle semmire sem megyünk«. Én vártam szótlanul a háború alatt, nem-e jelentkezik valaki, aki az Istennel közvetlen kapcsolatban van, de nem jelentkezett eddig senki sem.

Hermes-füzetek. Forrás: Zombori Lajos tanulmánya.

 

 Velem még 1880-ban egy misztikus eset történt. Felfogtam a magas Tátra  aljában egy égi jóslatot. E jóslat alapján évek hosszú során át nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában, Afrika és Ázsiában is kerestem tovább az igazságot, egy láthatatlan mesteri kéz támogatásával s az igazságot meg is találtam a világfejlesztő hatalommal.

Ezt Párisban 1907-ben úgy értelmezték, hogy ezzel a világon minden munka túl van szárnyalva.“

 

Forrás: Zombori Lajos tanulmánya.

A párizsi  értelmezésre most nem térnék ki, sokkal érdekesebb az, hogy magyarázta el, miért rajzolta úgy az ökrös szekeret, ahogyan rajzolta.

Forrás: Képeslapok, DVD, Arcanum kiadó

Molnos Péter monográfiájában (Csontváry. Legendák fogságában) idézi Csontváry egy hivatalos levél szétbontott borítékjára írt jegyzetét, melyben a „egy őszi napon isteni ihlet lepett meg természet után rajzolnom kellett” (s ennek változatai) mondatot magyarázza meg: „Eleget bámultál fiam csináld utánam. Ezeket az alvó ökröket melyek legközelebb vannak hozzánk rajzold fel erre a papírra. Kezedet én irányítom ne gondolj semmire csak figyeld az ökröket, hogy fel ne ébredjenek.

 

Ne gondolj semmire csak érezve lásd a kezedet, majd én vezetem s az eredményt a végén bíráld. Boldognak érzem magam, hogy ezt megcsináltam. Ha téged ez  a kis rajz is boldoggá tesz, itt van egy kis maga ennek hat ezer esztendeig kell fejlődnie te pedig leszel a világ l.f.n. R”.

 A mag nyilvánvalóan egy cédrus magja, a rövidítés feloldása pedig: Te leszel a világ legnagyobb napút festője nagyobb Raffaelnál.

 

 

A kinyilatkoztatásáról, annak tartalmáról megoszlik a kutatók és monográfusok véleménye. Egy részük úgy ítéli meg, hogy ez egy utólagosan, a küldetése igazolására kitalált történet. Erre ad  némi alapot az is, hogy, mint az a legutóbbi részben is olvasható több változata létezik.  Ezekben az időpont sem egységes. Egy őszi napon, egy októberi napon, 1880. október 13.-án, 1880. október 14.-én … legyen így vagy úgy egy biztos, hogy 1880 októberében Csontváry egy olyan eseményt élt át, ami egyik-napról másikra a festészet felé irányította.

 

Forrás: Képeslapok, DVD, Arcanum kiadó

Erre utal a Keleti Gusztávhoz  írt első levele, amelyben elég pontosan utal az esemény időpontjára: „Mindenekelőtt megjegyezni szerencsém van azt, hogy életemben múlt hó 13-áig, amikor is az első karcolattal a papirost elpiszkolni mertem, kezemben soha semmiféle rajz nem volt. De még az iskolában akkor (18)60-70-ig sem tanítottak erre. Így tehát azon eszme, hogy én rajzoláshoz kezdek, pusztán a véletlenségen alapszik; s hogy rövid idő alatt már annyira vittem, miszerint kivéve a nyári fákat, oly képességet érzek magamban, hogy nem képzelhetek oly monumentális épületet, amelyet lemásolni képes nem volnék.“

Forrás: Képeslapok, DVD, Arcanum kiadó

Csontváry,  főnöke javaslatára küldte el rajzait és kért szakmai segítséget,  támogatást  Keleti Gusztávtól (1834-1902) a  pozsonyi származású,  festőtől, grafikustól,  a  Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjától, a budapesti Mintarajziskola igazgatójától.

 

Keleti csak „némi unszolásra” válaszolt, szigorúan!

 

kötelességemnek tekintem kijelenteni, hogy a rajzoláshoz való kedv, mely uraságodban felébredett, magában véve még korántsem azonos a tehetséggel; legalább nem oly fokú tehetséggel, mely ésszerűen arra indíthatná uraságodat, hogy ezen első zsenge kísérlet után mindjárt az olajfestészetre térjen át.

 

 

… nagy illúziónak tekintem Uraságod azon állítását, hogy nem képzelhet el olyan monumentális épületet, melyet a bemutatott rajzkísérletek sikere alapján lemásolni ne tudna.

 

 Oda több kell s a legnagyobb művészeti lángész ily eredménye csak komoly, évekig tartó gyakorlat és szakszerű vezetés mellett juthat el. És ha uraságod el is kezdi az olajfestést, csak dilettáns próbálgatás lesz az, melyet a szakférfi játszi kedvtelésnél egyébnek nem tekinthet, komoly foglalkozásnak el nem ismerhet.

Mindazokra nézve, melyeket levélben tőlem kíván, levélbeli utasítás, ha ívekre terjedne is, elégtelen s ennél fogva engedje meg, hogy minden eredmény kilátása nélkül ily munkába bele sem fogok.

Forrás: Képeslapok, DVD, Arcanum kiadó

  

És midőn rajzait, melyek egy 10-13 éves gyermek első kísérleteinél nem állanak magasabb fokon, ezennel visszaküldöm. Legyen szabad csupán egy tanáccsal szolgálnom: azzal t. i., hogy ha önmagában kedvet érez a rajzoláshoz, iparkodjék ezen szakma helybeli képviselőjével, egy odavaló tapasztaltabb helybeli rajztanítóval érintkezésbe lépni és utasításait kikérni. Ennek akár mint műkedvelő, akár mint a rajztanulásra komolyan elszánt fiatal férfiú, egyelőre sokkal nagyobb hasznát fogja venni, mint oly írásbeli eszmecserének, melyre ez idő szerint még a kölcsönös megértés alapja hiányzik.“

 

Forrás: Képeslapok, DVD, Arcanum kiadó

 

 Mint azt a levelezésben olvashatják Csontvárynak nem szegte kedvét a válasz, s kitartóan  haladt az általa meghatározott  úton.  Keleti második levele sajnos nem maradt meg, azt viszont még elmondanám, hogy pl. Munkácsy Mihályról ill. Szinnyey Merse Pálról is azt volt a véleménye, hogy nem lesznek jelentős festők.

 

Elővettem hát Smiles Önsegély című munkáját s ezzel csillapítani magam. De hát én kimozdultam éspedig gondolataimmal mélyebbre és megállapodtam abban, hogy csak a saját erőmből vállalom ezt a munkát és nem.” – írja Csontváry az egyik jegyzetében. „megtudtam azt, hogy minden nagy munkához nagy idő kell, s hogy a nagy időhöz csak pénz kell, amely nem állott rendelkezésemre.“- teszi hozzá az életrajzában

.

 

Keleti Gusztáv szavait  értelmezve Csontváry elkezdte járni a számára amúgy is kedves tátrai tájat, s autodidakta módon ismerkedett a természet rajzolásának fortélyaival.

 

Forrás: Képeslapok, DVD, Arcanum kiadó

 

Ennek során eljutott a Szepesi várba is, ahol a „Kosztka Tivadar 1880” felirattal örökítette meg a látogatását. Uherkovics Gábor erről a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében, 1989-ben közzétett írásában a „Szepesi adat Csontváry életéhez c. rövid írásában számolt be: „A rom legfelsőbb, fellegvári részén egy DNy-ra néző magas falon, a mostani talajszinttől kb. 3 és fél méterre lévő nagyobb ablakívben „Kosztka Tivadar 1880″ szövegű, nagyméretű betűkkel írt feliratot fedeztem fel egyéb névfeliratok között és azt le is fényképeztem. A mellette lévő feliratok többsége régebbi keletű (1842, 1846), míg más részük a vakolat málása miatt már nem volt pontosan datálható.”.

 

Forrás: Uherkovics Gábor tanulmánya.

 

Ebben közli Makky György, fotóművész  felvételét is, mely valamivel korábban készült. A szerző biztonsággal állítja, hogy Csontváry látogatását őrzi a felirat. „….a betűk alakjának bizonyos jegyei is fokozzák ezt a bizonyosságot, így pl. a Castellamare di Stabia-i képen (1902) lévő felirat ,,a”-ja, de főleg „t” betűi jól azonosíthatók a szepesi felirat megfelelő betűivel.

 

Az a többé-kevésbé ép vakolatdarab, amelyen a Kosztka-felirat 1965-ben még látható volt, a szélein folyamatosan pusztult. Ezért tartottam szükségesnek lefényképezését és ilymódon, talán utolsó lehetőségként ennek az adatnak dokumentálását.“

 

Forrás: Uherkovics Gábor tanulmánya.

 

Ellátogatott Csütörtökfalvára, a Rákóczi kolostorba is: „A természetben, miután a szén előttem ismeretlen volt, a nagyarányú dolgot rajzónnal nem csinálhattam. Amint így a nagy rajztáblával járom a vidéket s keresem az alkalmas felvételeket, befordultam Csütörtökfalvára, a híres Rákóczi-klastromba. A klastromban X gvardian atya szívesen fogadott, ő néhány esztendeig Rómában magyar gyóntató volt.

 

 Ebéd közben ráterelődött a beszéd Rómára s Raffael munkáira. X atya Szoldaticshoz ajánlott Bauer német gyóntató felkeresésével, noteszomba pedig a következőket írá bele: Io inviarlo questo bravo pittore nome Theodoro Kostka in vostro bono mani. (Elküldöm Hozzád a Theodoro Kostka nevű jó festőt).”

 

Forrás: Képeslapok, DVD, Arcanum kiadó.

 

Németh István adatai szerint a kolostor vezetője, a kedves ajánlósorokat író gvardián atya Gnittel Alfonz minorita szerzetes volt. A szerzetes művelt, a művészetet kedvelő egyéniség volt, aki a tudásával és kedvességével marasztalta a festészet iránt fellelkesült Kosztka Tivadart.

 

Kosztka Tivadar egy másik jegyzetében megnevezi az atyát, amely szerint az Gmitter. Nagyobb kedvezményeket nem kívántam csupán a kimenőnapokra szorítkoztam és a természetben rajzolgattam így kerültem egy napon Csütörtökfalvára, ahol kíváncsi voltam a (híres) Rákóczi-kápolnára. A gvardián Gmitter atya szívesen mutált ebédre s az ebéd alatt elmesélte Rómában való időzését a Szent Péter templomban mint magyar gyóntatónak a szereplését.  Az előadását figyelemmel kísértem s különösen azt, hogy Raffaelnek legnagyobb munkai ott láthatók és hogy ott tartózkodik egy magyar festő kinek neve Szoldatits és ott van állan­dóan a Szent Péter templomban Bauer német gyóntatóatya akihez noteszomba e sorokat írá Gmitter gvardián: Io inviarlo questo bravó pittore nome Teodoro Kostka in vostre buone mani. Aláírva Gmitter.

 

 

Nyitókép: Szepesváralja korabeli képeslapon (Forrás: Képeslapok, DVD, Arcanum kiadó)

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Kövessen minket

Megosztás