Nyitókép: Facebook (Jasmina Stauder)
Javában zajlik a népszámlálás második, asszisztált szakasza. Aki március végéig nem töltötte ki a népszámlálási ívet, az június 13-ig felkeresheti az egyes kapcsolati pontokat (például a város, vagy községházán), ahol segítenek a kitöltésben. A népszámláláson való részvétel kötelező.
Szlovákiában az első fázis során a lakosság 86 százaléka megszámoltatott, ami nagyfokú digitális fejlettségről tanúskodik. Ugyanakkor a roma közösségekben, az idősebbek körében, és Dél-Szlovákia több területén még sokan nem teljesítették kötelességüket.
Még 6 hetünk van arra, hogy megszámoltassunk. Elindult a második, asszisztált szakasz
A Körkép.sk Jasmína Staudert, a Statisztikai Hivatal népszámlálási kampányának szóvivőjét kérdezte.
Miben különbözik a népszámlálás második fázisa az elsőtől?
Mint tudjuk, a népszámlálás továbbra is elektronikus formában zajlik. Én az igényesebb szó helyett talán a színesebb szót használnám. Azzal, hogy a marginalizált roma csoportokat, idősebbeket, részben a Dél-Szlovákiában élő, magyarul beszélő idősebb lakosságot számolják meg, kénytelenek voltunk személyre szabott hozzáállást választani. A romáknál szó szerint közösségből közösségbe.
A kommunikáció is más, célzott, személyesebb.
Március végéig a lakosság 86 százalékát sikerült összeszámolni. Ez azt jelenti, hogy reális a 100 százalék elérése?
Nehéz 100 százalékról beszélni, mivel a népességszám meghatározásához a fizikai személyek jegyzékét használjuk. Van, ahol a lakosságszám eltérhet attól, mint ami a jegyzékben szerepel. A valóságot majd a népszámlálás mutatja meg.
De igen, a népszámlálás célja, hogy a lakossággal kapcsolatos információk 100 százalékát begyűjtsük. Beleértve az önmagunkra vonatkozó kérdéseket is.
Mi a legnehezebb a Statisztikai Hivatal számára az egész folyamatban?
A Statisztikai Hivatal több mint 100 éve végez ehhez hasonló terepmunkát. Ami új, az az önmegszámlálás. Türelmetlenül vártuk, hogy miként reagál a lakosság erre az újdonságra. Mert egy dolog a felmérés lehetősége, a másik dolog viszont a hajlandóság. Nem tudtuk előre, milyen mértékű lesz a lakosság hajlandósága. Ilyen szempontból nagyon elégedettek vagyunk azzal, hogy a lakosság 86 százaléka megszámolta saját magát.
Ilyen szempontból az idei népszámlálás teljesen más, mint volt 100 évvel ezelőtt.
A népszámlálással kapcsolatos összes cikkünk ITT olvasható.
Mik a népszámlálás első fázisának legfontosabb tapasztalatai? Miben lepte meg önöket is miben nem?
Meglepett, hogy 86 százalék saját maga kitöltötte a népszámlálási ívet. Ilyen magas számra nem számítottunk, a felmérések is legfeljebb 80 százalékot jeleztek. Ez a 86 százalék azt is jelzi, hogy alakosság digitális fejlettsége és képességei magas szinten vannak.
Indul a népszámlálás második, asszisztált szakasza – Kérdések és válaszok
Ugyanakkor megmutatkozott a nagymértékű szolidaritás és segítségnyújtás is a lakosság részéről. Ez egyúttal a népszámlálás iránti nagymértékű bizalom fokmérője is, hiszen a begyűjtött adatok akkor értékesek, ha a valóságot tükrözik.
Az ilyen adatokból tudjuk valósághűen meghatározni a nyelvi- , nemzetiségi-, vallási jogokat.
Vannak adataik arról, hogy Európa más országaiban, ahol szintén zajlik a népszámlálás, milyenek a mutatók az elektronikus adatgyűjtés mértékét illetően?
Csehországban például két nap után felfüggesztették az elektronikus adatgyűjtést. Mivel nyugati szomszédunk nem használja az adminisztratív adatgyűjtést, számukra összetettebb a folyamat. Nálunk ez a kombinált rendszer sikeresnek bizonyult.
Vannak országok, például kizárólag regisztrált rendszerben zajlik a népszámlálás. Mi is efelé haladunk. Itt viszont nem kérdeznek rá a személyes kérdésekre, melyek nálunk továbbra is a jogérvényesítések alapját képezik. Például a táblatörvénynél, nyelvi jogoknál, vagy az egyházak esetében is. Amennyiben csak a regisztrált adatgyűjtésre térünk át, a jogszabályrendszert is meg kell változtatni, hogy a kisebbségi jogok ezután is garantálva legyenek.
A regisztrált módszer mit jelent?
Azt, hogy csak adminisztratív módon gyűjtjük az adatokat. Például a lakossági regiszter tekintetében csak összehasonlítják az elhunyt és született személyek számát és kitisztítják a lakosságszámot.
Azaz az állam saját maga végzi el a népszámlálást azokból az adatokból, amelyekkel már egyébként is rendelkezik. A házak és lakások összeszámolásánál már mi is ezt a módszert alkalmaztuk a tavalyi évben. Azaz a lakosság bevonása nélkül, kizárólag elektronikus formában.
Ilyen formában meg lehet tudni a nemzetiségre, anyanyelvre, felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatokat is?
Nem. A skandináv országokban azonban már olyan mértékű a demokrácia, hogy teljesen természetes ezek garantálása. Míg nálunk a jogrend a megadott válaszokból adódóan határozza meg a lehetőségeket a nemzeti közösségek számára. Szlovákiában ez még a jövő zenéje, hogy olyan mértékű jogokat tudjunk biztosítani, hogy ne kelljen hozzá a népszámlálás.
Min múlik a népszámlálás második fázisának sikere?
Ismét az emberek hozzáállásán és hajlandóságán múlik. A rendszer ugyanis úgy van beállítva, hogy nem a népszámlálási biztos keres fel bennünket az otthonunkban és szólít fel arra, hogy számoltassunk meg, hanem nekünk kell aktivitást kimutatnunk. Azaz, vagy ellátogatunk a kapcsolati pontra, ahol saját magunk kitöltjük a kérdőívet, vagy mobil asszisztenst igénylünk, aki felkeres bennünket otthon, és lakóhelyünk kényelmében teszünk eleget a népszámlálásnak. Így saját magunknak kell jeleznünk az akaratot.
Közel 40 ezer főt regisztráltak az asszisztált népszámlálás első hetében
Folytatjuk.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.