Körkép.sk-hírlevél: Közigazgatási apokalipszis – miért most és miért így? Rigó „méltósága”. Demokrati-KDH fúzió lesz?

Nyitókép forrása: Körkép.sk/Kollázs, SITA/Diana Černáková

Mai hírlevelünkben a következő témákat vesszük górcső alá:

1. Közigazgatási apokalipszis – miért most és miért így?
2. Rigó polgári pere egy újabb tisztességtelen politikai húzás
3. Hegerék eddig bírták, a KDH-val kötnének kényszerházasságot

A híreket válogatta és azok magyarázatát megírta: Komjáthy Lóránt.

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy végigolvashasd a cikket! Ha így tettél, ellenőrizd spam-fiókodat, nem oda érkezett-e a napi hírlevél.

   

1. Közigazgatási apokalipszis – miért most és miért így?

Csütörtökön szellőztették meg, hogy a kormány tervet készített a közigazgatási rendszer, a járás- és megyehatárok megváltoztatására. A napvilágra került térképek szerint a járások száma 79-ről 49-re csökkenne, és nyugaton létrejönne két hatalmas járás Pozsony és Nagyszombat központokkal. A Szövetség veszélyesnek nevezte a tervezetet, teljes joggal. A magyar közösség számára nyilvánvalóan hátrányos javaslat azonban jóval messzebbre mutat, mint a megye- és járáshatárok puszta megváltoztatása. Adódik a kérdés, miért pont most, és miért pont ilyen formájában született meg a tervezet.

A kérdés, ami automatikusan felmerül a térképek láttán, az a választási rendszert érinti. Egyértelmű, hogy az elég sajátosan összevont vagy épp szétszedett járások a magyar politikai érdekérvényesítésre és a nyelvhasználatra, de valószínűleg a gazdasági és kulturális életre is csapást mérnek. Egyértelmű, hogy politikai indítékokat kell sejteni a háttérben.

E tekintetben a kulcsmomentum a kormány megbuktatásának napja volt, amikor Igor Matovič, az OĽANO elnöke (akkor még pénzügyminiszter) arról beszélt a sajtónak, hogy ha a Smer és a HLAS kerül hatalomra, úgy változtatnák meg a választási rendszert, hogy a járások adnák a parlamenti képviselők felét, és csak a mandátumok másik fele származna országos listákról. Ez pedig az olyan szűk struktúrával rendelkező, és főleg városi rétegeket megszólító pártoknak, mint amilyen az SaS, a Za ľudí, a PS vagy részben az OĽANO, katasztrofális lenne.

A vegyes választási rendszer elgondolása egyébként nem teljesen indokolatlan. A nyugati, főleg pozsonyi érdekek aránytalanul nagyobb súllyal esnek latba a parlamentben, mint a régióké. Ez magyar vonatkozásban is tetten érhető, láttuk már a Most-Híd esetében, hogy magyar szavazatok hátán pozícióba jutó államtitkárok és miniszterek többnyire nem a magyar vidékek szekerét tolták a beruházások terén. Egy vegyes rendszerrel a pozsonyi és vidéki érdekérvényesítő szerep közötti szakadék szűkülne.

Most kiderült, hogy Matovič decemberben nem a levegőbe beszélt, a kormány egy része tisztában volt ezzel a lehetőséggel és készült rá. Ha sikerülne megvalósítania a kormánynak (most vagy a választások után) ezt a közigazgatási felosztást, akkor a…

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy végigolvashasd a cikket.

Körkép.sk