Eufrozina, Kende
  • HUF: 356.88
  • USD: 1.17
  • 13 °C
  • 27 °C
Társadalom

Népszámlálások a két világháború között losonci és országos vonatkozásban III./5 – panaszok

Párhuzamot vonva az 1930-s és 2021-es népszámlálás között az előbbi kivitelezése mindössze 4 napot tartott,

Nyitókép: Körkép.sk

 

Ha az 1930-as népszámlás visszaéléseit és panaszait csak táviratilag foglalnánk össze, akkor hetekig lenne miről írni.  Az alábbiakban ezért csak néhány példát emelnénk ki.

 

Párhuzamot vonva az 1930-s és 2021-es népszámlálás között az előbbi kivitelezése mindössze 4 napot tartott, az utóbbi pedig már hetek óta folyik, s lesz egy további fordulója is, mellyel együtt majd egy évig fog tartani.

 

Amíg 1930-ban a számlálóbiztosok munkája azonnal az érdeklődés középpontjába került, s így vagy úgy, de követhető volt, addig a mostani 2021-es népszámlálásról gyakorlatilag eddig csak annyit lehet tudni, hogy az egyes régiókban,településeken hányan töltötték ki az elektronikusan elérhető űrlapokat. Arról sincs tájékoztatás, hogy hányan töltötték ki azokat magyar nyelven, pedig ennek az adatnak a kiolvasása nem lehet gond.

 

Népszámlálások a két világháború között losonci és országos vonatkozásban III./4 – Mai párhuzamokkal

 

Az is érdekes információ lenne, hogy hányan voltak olyanok, akik 3 vagy több személynek töltötték ki az űrlapjait, de mivel erre vonatkozólag az űrlapon nincs adatmező, nem is valószínű, hogy erre valaha is választ kapunk. Azt csak feltételezhetjük, hogy a második forduló számlálóbiztosai is a mostani elektronikus rendszert fogják használni az adatok bevitelére.  Így az 1930-as népszámlálással ellentétben jelenünkben a számítógép minden olyan információt magában tart majd, ami 90 évvel ezelőtt nyilvánosan követhető volt.

 

Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 4.

 

Az előző részt Dr. Rosenberg Mór gondolatainak idézésével zártuk. Ugyanezen lapszámban (1930. december 2.) olvasható a belügyminisztérium, amely szigorú megtorlásokat helyezett kilátásba azokkal szemben, akik visszaélést követnek el. A lapszám hangsúlyozottan hívta fel a figyelmet arra, hogy „

 

tartsa mindenki kötelességének, hogy a személyére vonatkozó adatok bejegyzésének korrektségéről meggyőződést szerezzen. Követelje mindenki, hogy a biztos az ív kitöltése után mutassa fel az ívet. Különösen a 15. rovat bejegyzését ellenőrizze. Ebbe a rovatba kerül ugyanis a nemzetiség.” megjegyezve azt is, hogy „A megszámlált félnek ugyanis még a revizornál is joga van személyére vonatkozólag az összeírási ívbe betekinteni.”

 

A írás folytatásában a lap az ógyallai járási főnök intézkedéséről számolt be, mely szerint az Udvardon, a népszámláló biztosok részére megtartott értekezleten többek között ez hangzott el:

 

„ …a járási főnök kiküldötte egyszerűen megállapította, hogy melyik községben hány százalék magyart szabad feltüntetni. így például megállapította, hogy Kolta községben maximum 10 százalék, Jásrfalu és Csehi községekben 5 százalék, Szemere és Baromiak községekben pedig még ennél is alacsonyabb arány számú magyarságot kell feltüntetni.”

 

Bizonyára nem boldogította a korabeli magyarságot az a tény  sem, hogy ehhez hasonló esetek  Csehországban is előfordultak: „… egy 580 lakossal bíró községben, ahol összesen két cseh lakik, két csehet neveztek ki népszámláló biztosnak, valószínűleg a község egyedüli két cseh lakosát.

 

Ilyenek voltak az 1930-as (magyar nyelvű) népszámlálás ívei

 

A lap 1930. december 4-i száma Munkácsról, Kassáról, Pozsonyból közölt jelentéseket „Törvényellenességek a népszámlálási fronton” címmel. Munkácson pl. kérdezés nélkül jegyezték be a zsidó lakosakat zsidó nemzetiségűnek. Pozsonyban a népszámlálás lassúságát jegyezték le, mely szerint a biztosok naponta csak 50 család adatait tudták felvenni, a számlálás végéig előírt 500 család helyett csak 250-et tudtak összeírni. A megadott határidőig ezt nem is tudták befejezni, ezért a Pozsonyi Főjegyzői Hivatal december 8-ig, kivételes esetekben december 11-ig meghosszabbította az összeírást (Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 7.).

 

Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 4.

 

Kassán  egy öregasszonynál, aki két gyermekével együtt magyarnak vallotta magát, a biztos megtagadta a nemzetiségi rovat kitöltését. Egy másik esetben egy budapesti származású asszonyt, egy tisztviselő feleségét a biztos minden tiltakozása ellenére szlováknak írt be. Az eseteket „Fleischman Gyula dr., Várnay Ernő dr., Radványi Géza dr. és Halmi Béla dr. ma délben előterjesztette Stefanik dr. főjegyzőnek, akit a küldöttség arra kért, hogy ezeknek az állapotoknak vessen véget. A főjegyző megígérte, hogy amennyiben ezek a panaszok igazaknak bizonyulnak, úgy orvosolni fogja olyképpen, hogy utasítja a népszámlálási biztosokat, hogy a népszámlálási iveket úgy töltsék ki, ahogy azt a felek bediktálják.

 

Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 5.

 

Az 1930. december 5-i szám pozsonyi, dunaszerdahelyi, vágsellyei és galántai visszaélésekről számolt be.

 

„…előfordult, hogy a nemzetiség iránt nem is intéztek kérdést az illetőhöz, más esetben pedig a népszámlálási biztos nem volt hajlandó beírni a magyar nemzetiséget, amikor az illető bejelentette, hogy szlovák vidéken született. A magát magyarnak valló fél megzavarását célozta egy esetben a népszámlálási biztos következő kérdése: „Ha magát magyarnak vallja, akkor mutassa fel magyar útlevelét“. Az illető egy falusi leány volt, aki természetesen nem ismerheti a fennálló törvényeket és egyéb rendelkezéseket és nagy zavarában cseh­szlováknak vallotta magát.”

 

Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 10.

 

Az 1930. december 11-i szám írás szalagcíme vágsellyei példát idéz „Terheltekként idézik be a vágsellyei járási hivatalba azokat, akik magyarnak vallják magukat”. A Losonc környéki községekben „az a törvénytelenség is előfordult, hogy a népszámlálási  biztos ceruzával töltötte ki az íveket.”

 

Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 11.

 

A cikk a rimaszombati járásból is bőséges listát közöl a visszaélésekről: „A falvakból beérkezett jelentések szerint csak ott történt szabálytalanság, ahol vegyes lakosság lakik, vagy pedig ahol a hivatalos vélemény szerint elmagyarosodott szlovákok laknak, akiket mindenféle eszközzel „vissza“ akarnak szlovákosítani. Ilyenek Rimatamásfalva, Dobóca, Gömörhosszuszó, Pelsőcardó, Csetnek, Kuntapolca és Ilonhalma gömöri községek.

 

„A cigányokat a legtöbb községben erővel, tiltakozásuk ellenére cigány nemzetiségűeknek vették be, hiába jelentették ki, hogy ők cigányul nem tudnak, ezen a nyelven nem beszélnek és hiába követelték a magyar nemzetiségűnek való felvételükét.”

 

Popély Gyula a sorozatban már idézett Népfogyatkozás c. könyvében a fentiekhez kapcsolódóan arról is beszámolt (97.oldal), hogy „a számlálóbiztosok önkényesen a névelemzés módszerét alkalmazták, és a szlávos hangzású vezetéknévvel rendelkező magyarokat nem voltak hajlandóak elismerni magyar nemzetiségűeknek. Léván és a környező falvakban, főleg Nagysallón, Zselizen, Kiskéren és Vámosladányban volt gyakori a visszaélésnek ez a típusa, ahol ugyanis a szlávos hangzású nevű magyarokat gyakran még akkor is szlovákoknak írták be, ha azok egyáltalán nem is beszélték a szlovák nyelvet.”

 

Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 16.

 

Zárásként idézzük Popély Gyula összefoglalójának egy részletét (98. oldal): „A Magyar Nemzeti Párt elnöki irodájának közlése szerint december 15-ig több mint hatezer megalapozott tiltakozásra került sor a magyarságot ért népszámlálási visszaélések miatt  A valóságban ennél jóval több magyarellenes törvénysértés történhetett mivel nyilvánvaló, hogy a sértetteknek csak a töredéke mert nyíltan tiltakozni, csak a töredéke merte vállalni az azt követő hivatalos eljárás következményeit.

 

A csehszlovák népszámlálás anomáliáiról a külföldi sajtó is beszámolt. December 4-én például az olasz Giornale d’Italia és a holland Maasbode írt a nemzeti kisebbségeket érő sérelmekről. December 9-én az angol Daily Mail bírálta a csehszlovák kormányt a népszámlálás lebonyolításának módszere miatt. December 12-én a londoni Timesban Sir Robert Gowen képviselő ítélte el a csehszlovák népszámlálási manővereket, s mutatott rá azoknak a magyar kisebbséget sújtó hátrányos következményeire. Néhány nappal később a Manchester Guardian szentelt hosszabb cikket ennek a témának. A lap kritikus hangnemben írt mind a népszámlálás előkészítéséről, mind megszervezéséről, mind pedig annak lebonyolításáról.”

 

Puntigán József

További ajánlott írások:

 

Népszámlálások a két világháború között losonci és országos vonatkozásban III./2

 

Népszámlálások a két világháború között losonci és országos vonatkozásba III./1

 

Népszámlálások a két világháború között losonci és országos vonatkozásban II/2.

 

Népszámlálások a két világháború között losonci és országos vonatkozásban II/1.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket