Nyitókép: SITA
Hétfőn, október 16-án aláírják a választások utáni koalíciós szerződést. A Smer–Hlas–SNS elosztja egymás között a hatalmat. Dél- és Kelet-Szlovákia érdekképviselet nélkül marad.
Hogy miért nevezte történelminek mégis a magyar párt az elért eredményt, nem tudni. A Szövetség-Aliancia a választások óta látványosan visszavonult a politizálástól. Eltűnt a palettáról, hallgat.
Nem tudni, de könnyen lehet, hogy a választási eredményért járó 3,4 millió euró elosztásával, a december 9-i tisztújító közgyűlésen felálló új elnökség körüli háttérmunkával foglalkozik. A választóikkal meg majd foglalkoznak a parlamentbe bejutott szlovák pártok. De erről egy kicsit később.
Keserű számvetés – új korszak kezdődik, ahonnan nincs visszatérés
Ötször elbukott etnikai választás
Öt sikertelen választáson van túl eddig az etnikai politizálás a Felvidéken. A Csáky Pál vezette MKP 2010-es parlamenti kiesését követően az MKP, az MKÖ, majd a Szövetség sem járt sikerrel. A magyar etnikai párt sem Berényi József, sem a politizálásra tökéletesen alkalmatlan Menyhárt József, sem Forró Krisztián vezetésével nem tudta visszaverekedni magát a parlamentbe. Immár 13 éve annak, hogy az etnikai érdekképviseletet hirdető párt egymás után bukja el a parlamenti választásokat.
A legkevesebb, mintegy 12 ezer szavazat most, 2023-ban hiányzott a sikerhez. Hogy mégem jött össze, azt a párt elsősorban saját magának köszönheti. Mégpedig a túl sok pénzért túl gyenge mozgósításnak, az eltunyult polgármestereik és megyei vezetőik hozzáállásának, gyenge teljesítményének. A magyalakta járások (túl) jól élő helyi és regionális vezetői, a budapesti és pozsonyi pénzek felett rendelkező „civilek”, a hibernálódottak, és az egyház sem tette oda magát kellő hatékonysággal (erre még hamarosan visszatérünk). Nem tették oda magukat a polgármesterek sem annyira, mint amikor alig egy éve a saját pénztárcájukra ment ki a vásár. Akkor bezzeg dolgoztak.
Egyértelmű hívószó helyett langyos pártkommunikáció
De nem segített a mindenkit egy zászló alá összegyűjteni igyekvő, gyakran világos válaszokat nélkülöző, langyos pártkommunikáció sem a kampányban. Korunk kihívásai közepette a magyarok egyértelmű hívószavakat, megoldásokat vártak. Fico ezt megadta, így sokan a Smerre szavaztak.
Hogy a Fidesz eközben saját érdekeinek megfelelően szlovák partnert keresett, vagy hogy a progresszív média az etnikai párt ellen hangolt, az legfeljebb kellemetlen lehetett. Meglepőnek semmiképp sem volt nevezhető. A választás sem ezen ment el. Ők csak azt tették, ami a saját érdekük.
A lényeg, hogy elment, a párt pedig azóta hallgat. És ha már hallgatás, annál beszédesebb a felvidéki magyar választó gondolkodásának megváltozása.
Egyre több magyar szavaz szlovákra
Magyarán, felgyorsult a szlovák pártokra való szavazás hajlandósága. Míg legutóbb, 2020-ban a magyarul beszélő választók 33 százaléka szavazott a szlovák pártok valamelyikére, ezúttal már 40 százalék feletti. És ha nincs Gyimesi, ha nem működik a Gyimesi-jelenség, a Szövetség nagy eséllyel 3 százalék alatt végez, lőttek a működéshez szükséges 3,4 millió eurónak, és a szlovák pártokra szavazó magyarok aránya már most 50 százalék felett lenne.
Miért van mindez? A válasz egyszerű. A magyar ember 2010, azaz a parlamenti kiesés óta egyre inkább megszokja, hogy nincs magyar etnikai képviselet a parlamentben. Így szlovák pártot keres magának érdekei érvényesítésére. 2020-ban Matovič, 2023-ban, ahogy azt az egyik szlovák médiának előre jeleztük, Fico tudta a leghatékonyabban megszólítani őket.
Hétfőn, október 16-án koalíciós szerződésbe rögzítik az elkövetkező négy év kormányzásának alapelveit. Magyar érdekképviselet nélkül. Így ha a Szövetség nem akar végérvényesen feleslegessé válni az országos politikát illetően, nagyon sürgősen fel kell ismernie a rá leselkedő veszélyt és lépnie kell. Hogy mit? „Két forintért (ismét) megmondom”.
Király Zsolt
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Borbély József
2023. okt. 16. 18:51Teljesen egyetértek Király Zsolt elemzésével,meglátásaival. Mielőtt ezeket a sorokat leírtam volna megpróbáltam Forró elnök úrral telefonkapcsolatot felvenni , nem először-számtalanszor az elmúlt 2 hét során. Sikertelenül. A telefon kicsengett,de senki nem vette fel és üzenet sem volt,ami azért is furcsa,mert a kampány során nem így volt,sőt kétségbeesett kérések hangzottak el az elnök úr szájából az utolsó pillanatig! Nem írom le mit is gondolok,de nagyot csalódtam az elnök úrban. Vagy mégsem?
A kommenteket lezártuk.