Pallér Péter a Körképnek: Önrendelkezés nélkül kiszolgáltatottak maradunk

Nyitókép: Facebook

A 2020-as parlamenti választás a felvidéki magyar képviselet teljes bukását hozta. Kivétel nélkül, és sajnos megérdemelten. A kiútkeresés azóta is akadozik, mint ahogy az elengedhetetlen személyi konzekvenciák levonása is. A Körkép.sk-n ezért társadalmi vitát indítottunk a felvidéki magyar politizálás jövőjéről.

Akik felkérésünket eddig elfogadták:

Solymos László (Most-Híd),

   

Nagy József (Összefogás/Magyar Közösségi Összefogás),

Németh Gabriella (MKP)

Keszegh Béla (Független)

Forró Krisztián (MKP)

Samu István (Új Egység Mozgalom)

Mede Ferenc (párton kívüli)

Nagy Dávid (MKP, Via Nova)

Orosz Örs (Összefogás)

A társadalmi vita tovább folytatódik a Körképen. Holnap a különösen érdekesnek igérkező kalondai Papp Sándor, az elkövetkező napokban többek között Borbély József, Király Zsolt, Berényi József, Agócs Gergely, Forró László véleményét is közöljük.

A Körkép.sk továbbra is várja a politikai vezetők, intézményvezetők, civil személyek, közéleti szereplők, mint ahogy olvasóink véleményeit is.

Pallér Péter a Jobbik felvidéki szervezője.

Mit csinál Pallér Péter ezekben a napokban, mivel foglalkozik március óta?

A március számomra az otthoni munkavégzést hozta el a koronavírus és a határzár miatt. Miután hat évig tanítottam az ógyallai magyar alapiskolában, váltottam az informatikai pályára, és 2020-tól már webfejlesztőként dolgozom. Sorban állnak a feladatok és folyamatosan a legújabb technológiákat igyekszem elsajátítani, emiatt sokkal kevesebb időm marad a közéletre, így azt inkább passzívan figyelem. Észak-Komáromban várom ki a magyar-szlovák határ újra nyitását, ami úgy néz ki, fokozatosan bekövetkezik és már el is kezdődött.

Hogyan értékeli a parlamenti választások eredményét önmaga, a magyarokat megszólító politikai pártok és össz-szlovákiai viszonylatban?

Sajnos én nem szavazhattam, ugyanis szlovák állampolgárságomtól továbbra is meg vagyok fosztva, de minden ismerősömet a részvételre biztattam. Felvidéki magyarként sajnálom, hogy nem lett etnikai képviseletünk a szlovák parlamentben, viszont pozitív változásként tekintek a kormányváltásra. Racionálisabb és együttműködőbb hozzáállással ebből sokkal többet ki lehetett volna hozni a magyar érdekképviseletnek.

Ugyanakkor már látjuk, hogy a jelenlegi kormánykoalíció sem támogatja a széles körű kettős-állampolgárságot. Ami pedig ennél még fontosabb lenne, az önrendelkezési lehetőségeink – amiről még csak szó sem esik komolyabb fórumokon. Pedig enélkül kiszolgáltatottak maradunk, mint az önmagukat megsegíteni képtelen, segélyért sorban álló emberek.

Mi lehet a hogyan tovább? Receptje a felvidéki magyar képviselet számára, és a jövőt illetően hol látja benne esetlegesen a saját szerepét?

Nehéz kérdés, de szerintem nagyobb nyitottságra, minél magasabb szintű átláthatóságra és több együttműködésre lenne szükség. Kerülni kellene a csodavárást, mert az többnyire csalódottsághoz vezet. A szaporodó pártjainknak nem látom sok értelmét, ugyanis nem politikai szappanoperára, hanem előremutató célokra és politikai eredményekre lenne szükség. Akik ezt elkezdték, azoknak a saját érdekeik lazán felülírták az etnikai összetartás természetes igényét.

Jó lenne elkerülni, hogy a szlovák politika játékszerei legyünk, de erre nem sok esélyt látok. Egyelőre nem akarok szerepet vállalni a felvidéki politikában, az iszapbirkózás nem az én asztalom, de ha komoly szándékot fogok látni az önrendelkezés felé mutató irányba, akkor természetesen csatasorba állok.

Hogy látja a jelenlegi kormánykoalíció és a magyar-szlovák kapcsolatok alakulását az elkövetkező 4 évben?

A jelenlegi kormánykoalíció még be sem melegedett, érthető módon óvatosan kezeli a magyar kormány szándékait, és az is tény, hogy a járványhelyzet mellékvágányra irányította a magyar kérdést is. Ha a szlovák kormány hibázik, abból a szlovák nacionalisták profitálhatnak, ami egyikünknek sem érdeke. Tehát most csak okosan, békésen, de céltudatosan! A továbbiakban pedig, ha komolyan veszik a zászlójukra tűzött korrupcióellenes célokat, akkor nem is árt óvatosnak lenniük a magyar kormánnyal.

Szijjártó külügyminiszter úr nyilatkozta Komáromban, hogy továbbra is a pragmatikus kapcsolatot és a közös célokat fogják keresni a szlovák féllel, ami számunkra azt jelenti, hogy nyilvánosan semmi mellett nem fognak kiállni, ami közösségi megmaradásunk szempontjából igazán fontos lenne, cserébe magyar vagy EU-s pénzből megújulhat pár iskola, épülhet híd, gázvezeték vagy épp stadion.

Az interjút készítette: Király Zsolt